Bemutatjuk Bojár Gábort, a radikális baloldalt finanszírozó vörösbárót

Bojár Gábor 1949-ben született Budapesten. Fizikusi oklevelét 1973-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ezt követően 1981-ig az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben programozóként, a matematikai csoport vezetőjeként dolgozott – írja összeállításában az Origo.

Vállalkozói tevékenységét a rendszerváltás előtt, 1982-ben kezdte, amikor Tari István Gáborral megalapította a Graphisoft Gmk-t, amely egy CAD-szoftvereket fejlesztő cég. Fő terméke az ArchiCAD, amelyet az 1983-as müncheni, majd az 1984-es hannoveri számítástechnikai szakkiállításon mutattak be, és 2016-ra világszerte 80 országban több mint 200 ezer felhasználóval bírt. Már ehhez is nagyon komoly állampárti kapcsolatokkal kellett rendelkezni.

Paks és Soros: Bojár mindig a jó helyen volt

Első komoly megrendelésüket a Kádár-rendszerben épülő paksi atomerőműtől kapták, ahol a csőhálózat háromdimenziós modellezését végezték.

Egy ekkora – és ilyen biztonsági fokozatú – munkához pedig már a kommunista rendszer legfelső szintjének közelébe kellett tudni férkőzni.

Bojár cégének budapesti telephelye 1998-ban épült meg Óbudán, az egykori gázgyár romjai körüli rozsdaövezetben, amelynek neve Graphisoft Park. 2007-ben megalapította az Aquincum Institute of Technology (AIT-Budapest) magánegyetemet. 2019-ben a vagyonát 31 milliárd forintra becsülték.

Bojár rendszerváltás utáni komoly politikai befolyását jól mutatja, hogy

1995-től 2008-ig tagja volt a Richter Gedeon Rt. igazgatóságának és 1998-tól 2005-ig a Soros Alapítvány kuratóriumának.

Politikai állásfoglalásai általában mindig a jobboldal támadásáról szóltak. 2007-ben például Gyurcsány katasztrofális kormányzásának a csúcsán arra a kérdésre, hogy „tapasztalata szerint mennyire korrupt ez az ország, és lehet-e változtatni a helyzeten”, azt válaszolta, hogy „akkor fogjuk tudni számon kérni rajtuk (a politikusokon), hogy ne legyenek korruptak, ha mi is hajlandóak leszünk számlát kérni a szerelőtől, akkor is, ha nem tudjuk elszámolni vagy azt mondani a rendőrnek, hogy jelentsen fel, ha szabálytalankodtunk”.

Bojár tehát egészen az egyszerű embereket okolta a korrupcióért Gyurcsány Ferenc és köre helyett.

Teljes behódolás Brüsszel előtt

Annak érdekében, hogy jobban lássuk Bojár baloldali világképét, érdemes kicsit visszamenni az időben. A vörösbáró a Mozgó Világ 2006/10-es számában hosszabb tanulmányban vette védelmébe az akkor éppen az őszödi beszéddel lebukó Gyurcsányt, és támadta meg az 1998-2002 közötti polgári kormányt. A baloldali nagyvállalkozó akkor azt mondta, hogy az első Orbán-kormány politikájának legnagyobb hibája az volt, hogy ellenezte a privatizációt, támogatta a kis- és középvállalkozásokat, segítette az otthonteremtést, csökkentette az adókat.

Bojár a 2010-es kétharmados jobboldali győzelem után lett a hazai politikai életben igazán aktív.

Szinte nem múlt el olyan hónap, amikor ne támadta volna az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Még akkor is folytatta a támadásokat, amikor Magyarország gazdasági bővülése az unió élvonalába ért. 2016 áprilisában arról beszélt, hogy nagyon rossz irányba tart az ország. Persze megadta a „receptet” is a felemelkedéshez: be kell fejezni Brüsszel bírálatát, közös uniós külpolitika, gazdaságpolitika és hadügyi politika kell, valamint el kell fogadni az illegális migránsok kötelező kvótáját.

Juhász Pétert is megnyaraltatta

A vörösbáró nemcsak támadta az Orbán-kormányt, hanem beszállt a baloldali pártok finanszírozásába is.

2016-ban Bojár a nizzai villájában nyaraltatta Juhász Pétert és feleségét. A vörösbáró akkor azt mondta, Juhász Péterrel tíz éve ismerik egymást a Szeretem Magyarországot Klubból, és jó barátság alakult ki köztük. És ezért töltött egy hetet a dél-franciaországi vidéki házukban. „Mi is reméltük, hogy magánéleti válságán talán segíthet ez” – magyarázta. „Mi mentünk elé a nizzai reptérre, a Wizzair fapados járatához, mi vittük ki, együtt töltöttük a hetet, ami neki egy fillérjébe sem került, barátságunkra és jól ismert anyagi helyzetére tekintettel minden költségét mi álltuk” – írta akkor a Juhász nizzai nyaralását leleplező cikkre reagálva Bojár Gábor. Kiderült az is, Bojár egy alapítványon keresztül milliókkal támogatta az akkoriban legagresszívabb magyarországi politikust, Juhász Pétert.

Bojár 2017-ben egymillió forintot adományozott a Momentumnak. Akkor azt mondta, kötelességének érezte, hogy segítse a vállalt értékrendjében hozzá közel állónak érzett pártot. A Momentum kezdetektől fogva a radikális baloldal pártja volt Magyarországon. Amikor Fekete-Győr Andrásék (akkor még) nem voltak hajlandók összeállni Juhásszal és Gyurcsánnyal, otthagyta őket, és Karácsony Gergelynek, az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója lett.

A vörösbáró 2018 elején már arról beszélt, hogy a kormány leváltása érdekében az antiszemita Jobbikra is lehet szavazni.

Bukott jóslatok

Bojárnak nincs túl jó jóstehetsége. Még 2017-ben a 24-nek azt mondta, ha 2018-ban a Fidesz megnyeri a választást, akkor 2020-ra nem leszünk tagjai az Európai Uniónak. Bojár arról is elmélkedett, hogy kétharmaddal is nyerhet a baloldal 2018-ban. Az utóbbi reménye sem jött be.

2019-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy minden eddiginél hangosabban követelte, hogy a baloldal szerveződjön egységbe az európai parlamenti választásra. Azt mondta, hogy a külső migrációt egy szolidáris, összetartó Európai Unióval kellene kezelni, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy már májusra egy zászló alá terelje a baloldali pártokat.

Borítókép: Bojár Gábor, a Graphisoft elnök-vezérigazgatója a Mit szól ehhez a 21. század? című szakképzési konferencián a budapesti Kossuth Klubban 2016. június 21-én