Győrfi Pál: továbbra is kiállunk a bajtársaink mellett, mert szabályosan jártak el

A PestiSrácok.hu arról ír, hogy

a balliberális média hozza a formáját és ismételten fordítva ül a lovon Csenyéte kapcsán.

Még csak véletlenül sem foglalkoznak mentők elleni támadásokkal, a mentődolgozók biztonságával; gusztustalan módon kihasználják a Deák téri kettős gyilkosság óta feszült cigány-magyar helyzetet és a Magyarországra is begyűrűző Black Lives Matter őrületet, és “cigánytelepeznek”, rasszizmust sugallnak – holott a Csenyétén történteknek semmi köze a faji hovatartozáshoz.

Csenyéte nem azért nem volt biztonságos, mert romák lakják, hanem azért, mert a mentőket megfenyegették.

Ugyanígy nem mehetnek be égő épületbe, vagy például bűncselekmény veszélyes helyszínére, és ez független a hippokrátészi eskütől.

A portál felidézte, mi is történt Csenyétén, az ország legszegényebb településeként ismert faluban január 25-én. Egy férfi rosszul lett fürdés közben. Amikor a rokonok a mentőket hívták, életjeleket nem mutatott, ezért megkezdték az újraélesztést, amit a mentésirányítás telefonon keresztül vezényelt.

Már ekkor a telefonban durva szidalmak és fenyegetések hangoztak el, ezért döntöttek úgy, hogy miközben a beteg érdekében két mentőegységet is riasztottak az életmentéshez, értesítik a rendőrséget és védelmet, biztosítást kérnek

− emlékeztet a PestiSrácok.hu.

A mentők érkeztek ki előbb, ezért a Csenyétére bevezető úton megálltak és várták a rendőri erősítést. Eközben a falu polgármestere a saját kocsiján kivitte az egyébként már halott férfit a mentőkhöz, akik sikertelen újraélesztési kísérlet után végül nem tehettek mást, mint megállapították a halál beálltát. A polgármester perceken át videózott a helyszínen, felvétele az egész hazai médiát bejárta és máig elérhető a közösségi médiában, a legnagyobb videómegosztó portálon. A videó alapján két dolog is megállapítható: a rokonság még a forgó kamera mellett is kiabált, szitkozódott. A polgármester pedig azzal fenyegetőzött, hogy “ez nem marad annyiban, törvény elé viszik az ügyet”, ugyanis “egy ember azért halt meg, mert a mentők nem mehettek be a településre”. Ennek lett a folytatása, hogy két mentőst a napokban rabosítottak és gyanúsítottként hallgattak ki.

Az OMSZ szóvivője, Győrfi Pál a portál megkeresésére azt mondta:

teljesen egyértelmű, hogy továbbra is kiállnak a bajtársaik mellett, hiszen azok nem hibáztak.

Abban bíznak, hogy a folyamat csak eljárási rutin, és kollégáik tisztázódnak. Hozzátette: nincs annál fájóbb, mint amikor pont a mentőket – azokat, akik elhivatottságból dolgoznak, mentenek emberéleteket – bántják, vádolják igaztalanul.

„Visszautasítjuk azokat a kísérleteket, amelyek a mentőket hangulatkeltésre, vagy akár politikai haszonszerzésre használnák és másként próbálják beállítani a történteket, mint ami a valóság. Visszautasítjuk azokat a felvetéseket, hogy bajtársaink bárkit hátrányosan megkülönböztetnének. Aki ismeri a 72 éve fennálló szervezetünket, tudja, hogy az egyik legfontosabb alapértékünk mindig is az egyenlőség volt, minden rászorulónak a lehető legjobb ellátást próbáljuk nyújtani” – fogalmazott a szóvivő. Emlékeztetett:

nemhogy ne lépnének be romák által lakott településre, hanem még mentőállomást is létesítettek egy Csenyétéhez közeli abaúji településen, hogy még közelebbről, gyorsabban érkezhessen a segítség.

Számtalanszor előfordul, hogy a társadalom perifériáján élőkhöz sietnek; előfordul, hogy ugyanahhoz az emberhez egy nap többször is. Ha baj van, pontosan ugyanúgy küzdenek az életért minden tudásukkal, mert előttük mindenki egyenlő. Ez azonban nem változtat azon, hogy ha a testi épségüket vagy a betegellátás biztonságát veszélyeztetve érzik, be sem mehetnek az adott mentési helyszínre.

Az 1,2 millió segítségnyújtás között sajnos előfordulnak veszélyes helyzetek: évente több, mint 100 alkalommal éri komoly agresszió, atrocitás a mentőket munkájuk során. A leggyakrabban kábítószer vagy alkohol hatása alatt maga a bajbajutott támad rá a segítségére siető mentőegységre. Sok esetben pedig a családtagok, rokonok lépnek fel erőszakkal.

A mentődolgozók fegyvertelenek, az ilyen támadások esetén védtelenek

– magyarázta Győrfi Pál, miért előírás, hogy veszélyesnek ítélt helyzetekben rendőri biztosítást kérjenek. Ezért aztán az a szabály, hogy ha tudható, hogy veszélyes a riasztási helyszín, vagy arra a segélyhívás alapján kell következtetni, előre értesítik a rendőrséget, megvárják őket a közelben és együtt érkeznek. Ha a helyszínen alakul ki olyan helyzet, amely a betegellátást, illetve a mentők biztonságát veszélyezteti, az ellátást meg kell szakítaniuk, és azonnal el kell hagyniuk a veszélyes területet.

Mentődolgozók korábban sokat meséltek arról, hogy egy családtag elvesztése – vagy annak csak a lehetősége – mennyire ki tud billenteni embereket a normalitásból. Támadtak már rájuk karddal, fejszével, üldözték őket több autóval.

Vannak olyan helyzetek is, amikor meg sem merik mondani, hogy szerettük már nem él.

Egyértelműen halott embert is próbáltak már újraéleszteni és vittek el úgy, mintha élne, mert a fenyegetőzések és fokozódó indulatok kereszttüzében joggal tarthattak attól, hogy az ő életük is veszélybe kerül.

Ezért aztán, ha a mentők úgy ítélik meg, hogy nem mennek be egy házba, vagy még a faluba sem, míg a rendőrök meg nem érkeznek, annak oka van.

A mentők fegyvert nem hordanak, nem is hordhatnak maguknál

– de Győrfi Pál szerint az nem is lenne jó megoldás. Nagyon jó a kapcsolatuk a rendőrséggel: Tetra rádión keresztül azonnal tudnak segítséget kérni, ha szükség lenne rá, de pánikgombjuk is van. Olyankor azonban, amikor hirtelen, gyorsan történnek az események, késő is lehet, mire megérkezik a segítség. Ezért is szükséges az előzetes értesítés. Az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt mondta, a konkrét csenyétei ügy részleteiről a folyamatban lévő nyomozás miatt nem beszélhet. Azt azonban elárulta: továbbra is kitartanak a bajtársaik és a szervezet igaza mellett.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője