A hazánkat szétverő szabadkőműveseknek állít emléket a román polgármester

Sikerült bejutnunk a nagyváradi László király szabadkőműves páholy felújítás alatt álló épületébe. A rossz emlékezetű házban a város román vezetése ugyanis múzeumot akar létrehozni a szabadkőművesek előtt tisztelegve. Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan néhány éve büszkén jelentette ki, hogy tudomása szerint ez lesz az első ilyen intézmény az országban. Tegyük hozzá, minden bizonnyal a Kárpát-medencében is, mert ilyen létesítményt főképp csak Nyugaton találni.

A felújításra mintegy 380 millió forintnyi EU-s pénzt kapott a város. Az elöljáró korábban úgy fogalmazott: korhű berendezések ugyan nem állnak rendelkezésre, de a belső teret úgy akarják kialakítani, ahogy egykoron volt, „ami nem olyan nehéz, mert a szabadkőművesség egy konzervatív mozgalom, évszázadokon keresztül bejáratott, változatlan szabályokkal és azonosítóelemekkel”.

A tervekről többet nem lehet tudni, de Bolojan álma nyilvánvaló tisztelgés azok előtt, akik aknamunkájukkal hozzájárultak a trianoni tragédiához is. Egy helyi történész szerint a hirtelen jött felújítási ötlet mögött a romániai szabadkőműves páholyok nagy száma és aktivitása is közrejátszhatott.

Magyar szobor nem állhat a főtéren

A polgármester lépésén persze nincs mit csodálkozni, hiszen nem véletlenül húznak egyre gyakoribb párhuzamot közötte és az egykori magyarellenes kolozsvári városvezető, Gheorghe Funar között. Személyében ugyanis egy olyan vezetőt kell elképzelni, aki néhány éve láthatóan arra játszik, hogy átalakítsa Várad magyar arculatát, mindezt felújításnak, fejlesztésnek álcázva. Többek között nem lehet már zöldre festeni a házakat sem a történelmi városközpontban, a magyar múltat pedig, ahol csak lehet, továbbra is elfedik. Magyar szobor nem állhat Várad frissen felújított főterén, még a városalapító Szent Lászlóé sem, pedig a lovagkirály leánya az ortodox egyház szentjének számít Irén néven. Persze szép szobrot kapott az egyik trianoni térképrajzoló, Édouard de Martonne, aki szintúgy közrejátszott a város Romániához csatolásában, akárcsak a szabadkőművesek.

Megtagadták hazájukat, vallásukat, nemzetiségüket

Az amúgy magyar nyelven beszélő egykori páholytagok persze nem véletlenül hagyták el szervezetük nevéből a „szent” szót. Az ugyanis túl keresztényi hangzást kölcsönzött volna, ahogy a nagy uralkodó által vallott eszmék is távol álltak tőlük. 1903-ban ki is jelentették, hogy szerintük maga a római katolikus egyház a „nemzeti veszedelem”, amelynek összes iskoláját és vagyonát is államosítani kell. A páholyokban fejlődött ki a későbbi kommunista diktatúra eszmeisége.

A fentiek alapján nem is olyan nehéz kitalálni, hogy miért erre az egyik legkárosabb és legradikálisabb magyar páholyházra esett a választás. A városházán talán még azt is tudhatják, hogy 1920 májusában azért oszlatták fel a magyarországi szabadkőművességet, mert hozzájárult a Károlyi-féle „forradalomhoz” és a bolsevista hatalomátvételhez. Tagjai megtagadták hazájukat, vallásukat, nemzetiségüket, és nemzetromboló aknamunkát végeztek, sőt még 1920 tavaszán is titokban konspiráltak Magyarország ellen.

Titokzatos épület

Az 1901-re elkészült terebélyes váradi páholyházat a városvezetés pár éve vette át a pénzügyminisztériumtól. A város­központhoz tartozó épület küllemében ma is jelzi, hogy falai között titkos munka folyt. Timpanonos bejárata mellett ablakokat sem találunk, az avatatlan szemek elől elbújó tagok az épület hátsó traktusából kapták a fényt.

Ottjártunkkor egy magyar munkás vezetett körbe a termekben, aki semmilyen információt nem tudott a projektről, de nagyon készséges volt. A hatalmas belmagasságú szobák mindegyikében és már kívül is le volt verve a vakolat. Annyit tudtunk meg, hogy az amúgy is puritán épületen nem végeznek különösebb átalakítást, és megmaradnak a több mint százéves nyílászárók.

Meglepő volt látni, hogy egy legalább 60-70 négyzetméteres sötét, ablak nélküli, színházteremre emlékeztető helyiség is van az épületben.

A páholytagok minden bizonnyal itt tartották a nagyobb összejöveteleket. A renováláskor találtak több dokumentumot is, amelyek a tagok neveit is tartalmazták, de ezek már az építkezés vezetőjénél landoltak. Megtudtuk, hogy számos összetört szobrot is felleltek a pincében, ezeket – megdöbbenésünkre – állítólag a törmelék közé dobták.

Nagyváradról indult ki a felforgató eszme

A szabadkőműveseknek az ország szétesésében játszott szerepük puszta említése is összeesküvés-elméletnek számított egészen addig, amíg Raffay Ernő 2010 óta meg nem jelentette ez irányú könyveit. A történész több ezer szabadkőműves-jegyzőkönyv alapján bizonyította be, hogy a jótékonykodásáról nevezetes szervezet csak álcaként használta a jó cselekedeteket, a háttérben titokban államellenes összeesküvést szervezett, amelynek fő célja a hatalom törvénytelen megszerzése volt. Éppen Nagyváradon, a László király páholyban született meg az a dokumentum, amely ezt a célt fogalmazta meg 1899-ben.