Thürmer Gyula: nem hiszem, hogy Kádárnak lelkiismeret-furdalása lett volna

A Munkáspárt elnökével Kádár János halálának 30. évfordulójának alkalmából készített interjút a Mandiner.

Thürmer Gyula államférfinak nevezi Kádárt, szerinte ugyanis „az igazi államférfi az, aki felismeri a kor szavát, aki abban a konkrét helyzetben az emberek lehető legnagyobb része számára tud valamit tenni. Kádár ezt megtette” – vélekedett.

A volt pártfőtitkárt, aki mellett Thürmer 1977 óta dolgozott, szerinte az akkori rendszer vezetői a korára hivatkozva buktatták meg 1988-ban. „Innentől szabaddá vált az út a szocializmus kereteinek szétbontására. Még messze volt a rendszerváltás, de már elfogadták a többpártrendszerről szóló törvényt, a vállalkozások szabadságáról szóló törvényt, és egy sor más olyan változást, amelyet Kádár idején nem lehetett volna megtenni – mondta Thürmer.

Kétszer látta Kádárt sírni

A pártelnök elárulta, hogy kétszer látta életében sírni Kádárt. Egyszer akkor, amikor megtudta, hogy vele jó barátságban lévő Andropov volt szovjet pártfőtitkár haldoklik, másodszorra pedig élete alkonyán a budapesti MSZMP-székházban. ”

„Akkor én Grósz Károly mellett dolgoztam mint külpolitikai tanácsadó. Hosszú estéket, éjszakákat töltöttünk a Széchenyi rakparti székházban, és Kádár János – aki néha-néha még bejárt a házba – egyszer megjelent egy késői órán, és kérdezte, hogy el tudnánk-e intézni, hogy Grósz elvtárs fogadja őt? Önmagában ez a kérés is nagyon szomorú jel volt, és bement, majd engem is behívtak – Grósznak nem nagyon tetszett, hogy Kádár engem is behívott –, és lényegében hárman leültünk egy whiskey-vel. És Kádár azt mondta: „Védjék meg a szocializmust. Én nem tudtam, de hátha maguk igen”. És még egy tanácsot adott: „Menjenek el Kínába, a kínaiak kicsit másként, mint mi, de szocializmust csinálnak. Nekem már nem sikerült, próbálják meg maguk”. Én kétszer láttam Kádárt sírni, ez volt az egyik alkalom. Megfáradt volt, de még tudatánál volt.”

Thürmer szerint Kádár jelenlétében nem lehetett Nagy Imréről beszélni, de a Munkáspárt elnöke nem hiszi, hogy az egykori pártfőtitkárnak lelkiismeret-furdalása lett volna, ahogy azt általában gondolják az utolsó, meglehetősen zavaros Kádár-beszéd alapján. „Én nem hiszem, hogy Kádárnak lelkiismeret-furdalása lett volna. Ő Nagy Imréről soha nem beszélt. Én nagyon sok időt töltöttem vele, itthon és külföldön is, 1977-től dolgoztam ilyen vagy olyan minőségben mellette,

de ha Nagy Imre szóba került, akkor általában takarodót fújt, és mentünk aludni. Ő érezte, hogy ez a szocializmusnak egy olyan ellentmondása, amire nincs mentség.”

„Tabu volt Románia is”

Kádárt szerény, puritán embernek írja le, akinek a fegyelem és a pontosság nagy erénye volt, és akivel sok mindenről lehetett beszélni: „az illegalitás idejéről, Rákosiról, Hruscsovról, Brezsnyevről. De Nagy Imréről soha. Tabu volt Románia is. Nem szerette a román vezetőket, de nem lehetett szidni őket. Kádár jelenlétében nem lehetett zsidózni, cigányozni sem. Szerény, puritán ember volt. Amikor kapott ajándékba a szovjetektől egy videómagnót, ami akkoriban újdonság volt, továbbajándékozta egy üdülőnek” – mondta.

Bukása előtt, még 1985-ben Kádárnak Thürmer Gyula szerint volt egy terve: „szerette volna a hatalmat úgy átadni valakiknek, akik képesek a szocializmus ügyét továbbvinni. És akkor megfogalmazódott benne, hogy legyen ez a szocializmus olyan, amely jobban megfelel a nemzeti sajátosságainknak” – idézte fel.

„A legdurvább csalás”

Thürmer szerint az MSZP születése a legdurvább csalás volt, amit el lehet képzelni. „Ugyanis az utolsó MSZMP-kongresszus küldötteit senki sem hatalmazta fel arra, hogy oszlassák fel a pártot és hozzanak létre egy új pártot. Ráadásul akkor már volt párttörvény, és annak alapján pártot nem alakíthat párt [...] És mivel ők új pártként alakultak, és semmilyen módon nem fejezték ki a folyamatosság igényét a régi párttal kapcsolatban, nem is lett volna joguk a vagyonra. Németh Miklós volt a barátjuk, és ő miniszterelnökként hozott egy olyan határozatot, amely a jogi folyamatosságot elismerve kimondta, hogy az MSZP a jogutód. Erre meg neki nem volt semmilyen joga” – jelentette ki a Munkáspárt elnöke.

Thürmer Gyula a Mandinernek többek között beszélt még a rendszerváltás idejéről, a Munkáspártról és a volt pártvagyon sorsáról is. A teljes interjút itt olvashatja el.