Kövesi a legesélyesebb az európai ügyészség vezetésére

Laura Codruţa Kövesi, Románia volt főügyésze a legesélyesebb jelölt az európai ügyészség élére – írta meg a Főtér. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2018 nyarán leváltott vezetője az első a közül a három jelölt közül, akit a pályázatokat elbíráló bizottság ajánl az Európai Parlament elnöke és az igazságügyi miniszterek tanácsának elnöke figyelmébe.

Előbbi Antonio Tajani, utóbbi a sors fintora és Románia soros EU-elnöksége révén Tudorel Toader. Aki ugye kezdeményezte Kövesi leváltását a DNA éléről, amikor mintegy fél év lett volna hátra a vezetői megbízatásából.

Kövesit a francia Jean-Francois Bohnert és a német Andres Ritter követi a befutói listán, a sorrend az elbíráló bizottság preferenciáját is jelzi, áll a dokumentumon, amelyet Sebastian Lăzăroiu európai parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra jókora malíciával:

Az Európai Ügyészség feladata az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, úgy mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 000 eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló ÁFA csalásokkal kapcsolatos nyomozás és vádemelés. Az Európai Ügyészség létrejöttét megelőzően ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak és a hatáskörük nem léphette át az adott ország határát.

A 28 uniós tagállam közül eddig 22 csatlakozott az európai ügyészséghez. A szervezet európai delegált ügyészekre építve decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját.

Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai „nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Laura Codruta Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”.

A miniszter kijelentette, hogy még a hétvégi informális találkozó előtt megküldi az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron Kövesi leváltására kötelezte a DNA-főügyész tevékenységével a maga részéről elégedett jobboldali Klaus Iohannis államfőt.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.

A magyar kormánynak az európai ügyészségről kialakított álláspontját Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozása után még 2018 júniusában tette világossá, kifejtve:

Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön.

Mint hozzátette: mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet témájában kiemelte, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Trócsányi kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi viszont nem, köztük Magyarország sem. Az európai főügyészt az Európai Parlament és az EU tanácsa közös megegyezéssel hét évre nevezi ki. Az európai főügyész hivatali ideje nem újítható meg, személyéről a tanács egyszerű többséggel határoz.