Érdeklődés hiányában elmaradhat a sztrájk

Elbizonytalanodtak az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek: információink szerint sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés. Mindez nem meglepő, mivel a munkavállalók túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli a túlóratörvény ürügyén indított politikai mozgalmuk – olvasható a Magyar Idők cikkében.

Hiába tartják napirenden az ellenzékkel együttműködő szakszervezetek az országos, általános sztrájkot december közepe, a túlóratörvény megszavazása óta, a lap információi szerint nemcsak a munkabeszüntetés időpontjával kapcsolatban nincs egyetértés a tisztségviselők között, sokan már a sztrájk létjogosultságával sem értenek egyet.

A Magyar Idők a pártokhoz nem köthető szakszervezetek és a munkaadói képviseletek beszámolóiból úgy értesült: a dolgozók körében nincs olyan mértékű elégedetlenség, amely megadná az alapját egy országos méretű, több százezer munkavállalót érintő munkabeszüntetésnek.

Ezt a múlt szombaton az ellenzéki pártokkal és civilekkel közösen demonstrált szakszervezetek is érzik: január 19-ére nem is hirdettek sztrájkot, az „ország leállását” útlezárásokkal, hídfoglalásokkal akarják elérni, és csak abban az esetben szüntetnék be a munkát, mondják, ha a kormány a következő napokban nem tárgyal követeléseikről, amit korábbi ígéretük szerint ma adnak át a miniszterelnöknek.

A Magyar Idők által megkeresett szakszervezeti tisztségviselők ugyanakkor már finomabban, egymásnak is ellentmondóan nyilatkoztak az ellenállás lehetőségeiről.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke megkeresésünkre most azt mondta: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség, mivel a dolgozóknak kell sztrájkolniuk, nem a szakszervezeteknek.

Az országos sztrájk megszervezésére még nincs konkrét időpont, annak egyelőre csak az előkészítése tart, ezt a folyamatot több konföderáció és helyi szakszervezet közös, sztrájkelőkészítő bizottság felállításával kezdte, az folyamatosan konzultál a következő lépésről.

Kordás kiemelte: négy, gazdasági típusú követelésük van: a túlóratörvény eltörlése, a sztrájktörvény módosítása, tisztességes bérek és tisztességes munkakörülmények – tette hozzá az elnök.

Kordás szombaton azt ígérte, ma adja át követeléseiket Orbán Viktor miniszterelnöknek. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke – aki maga is felszólalt a tüntetésen – lapunknak már úgy fogalmazott, „a napokban” kaphatja kézhez a miniszterelnök a követeléseket.

Ezt követően öt napot hagynak a kormánynak arra, hogy felállítsák delegációjukat, amely tárgyal a szakszervezeti oldal kijelölt képviselőivel. Földiák szerint ha ez nem történik meg, akkor jöhet az általános sztrájk.

Ám a tisztségviselő sem tudott konkrétumot mondani a tervezett országos munkabeszüntetés időpontjáról. Sőt kiemelte: a SZEF mintegy 60 ezer tagja körében csak az esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra, a sztrájk megszervezése legalább egy hónapot venne igénybe.

Földiák ugyanakkor azt hangsúlyozta, egyértel­műen a tárgyalást tartanák a képviseletek célravezető megoldásnak, és ők is abban érdekeltek, hogy a munkabeszüntetést elkerüljék.

Nemcsak az országos sztrájk, hanem a jövő szombatra szervezett demonstrációk is megosztják az ellenzékhez közeli szakszervezeteket. Ennek oka, hogy a felvételiző diákok is kárvallottjai lehetnek a január 19-re tervezett tüntetéseknek, ugyanis a szakszervezetek a központi középiskolai felvételik napjára szerveztek országos demonstrációt.

Az útlezárásokat is jelentő megmozdulások előkészítői között több diák- és pedagógus-szakszervezet – a Hallgatói Szakszervezet, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – is megtalálható.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke lapunknak egyfelől teljesen komolytalan felvetésnek nevezte, hogy a tüntetések akadályoznák a felvételiket, másfelől „nem különösebben” gondolkodik lezárásokban. Szűcs kiemelte: az országos sztrájkelőkészítő demonstrációt szervező bizottság mai ülésén fel is szólal ennek az álláspontnak a képviseletében. Mint mondta, a lezárásokról is a mai napon döntenek, és az eseményt ezt követően hirdetik meg hivatalosan.

A politikai pártoktól függetlenül működő szakszervezeti konföderá­ciók többsége már korábban elhatárolódott az ellenzékkel közösen szerveződő megmozdulásoktól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre határozottan kiemelte: semmi esélye sincs egy sikeres, országos sztrájk megszervezésének.

A munkavállalók ugyanis politikai célú sztrájkban nem vesznek részt, ráadásul ez a politikai célú nyomásgyakorlás mind­össze egy silány kaland lehet, amelyet a gazdasági helyzet sem indokol.