A 21. században a kereszténység a legüldözöttebb vallás

Nem a bajt kell beengedni Európába, hanem a segítséget kell helybe vinni. Meggyőződésem, hogy ez a leghitelesebb kereszténydemokrata humanitárius válasz, amely a mai migrációs válságban lévő Európa helyzetére adható – minderről Juhász Hajnalka beszélt, akit az év végén neveztek ki a Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak miniszteri biztosává. Az Origo által készített interjút változtatás nélkül közöljük.

Miniszteri biztosként hogyan kíván változtatni a bajba jutott keresztények megsegítésén?

Először is engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy kereszténydemokrata női politikusként és nemzetközi jogászként hatalmas megtiszteltetés ez a felkérés.

Hazánk hangja az üldözött keresztények megsegítésében egy valódi misszió, amelyet ehhez mérten és méltóan kell képviselni a nemzetközi világban, felkészülten, bátran, higgadtan és jámbor keresztényként.

Büszkéknek kell lennünk arra, hogy a magyar kormány elsők között ismerte fel a migráció veszélyét, és ezzel összhangban kimondta azt az egyedülálló humanitárius megközelítést is egyben, hogy nem a bajt kell beengedni Európába, hanem a segítséget kell helybe vinni.

Meggyőződésem, hogy ez a leghitelesebb kereszténydemokrata humanitárius válasz, amely a mai migrációs válságban lévő Európa helyzetére adható. Ki kell mondani és szembesülni kell azzal, hogy a 21. században a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon.

Az üldözött keresztények számának drasztikus csökkenése vonatkozásában csak egy példát említek: a keresztények becsült száma Irakban a konfliktusok előtt 1,2 millió volt, jelenleg mindösszesen 0,2 millióra becsülik, de hasonló tendenciákkal nézünk szembe Szíriában, Libanonban. A magyar kormány elkötelezett, hogy egy keresztény kultúrájú Európát hagyhassunk utódainkra, és segítsen azokon a területeken is, amelynek az európai kereszténység bölcsője.

Ezt az elkötelezettséget mutatja, hogy múlt héten az ellenzéki pártok okozta méltatlan körülmények között ennek a missziónak a tudatában került elfogadásra a Hungary Helps törvényjavaslat.

A törvény fontos célkitűzése, hogy a Hungary Helps fogja össze Magyarország valamennyi humanitárius tevékenységét, amelynek kiemelt része az üldözött keresztények megsegítése, de maga a program általánosságban is kvázi ernyőszervezetként szolgál humanitárius katasztrófák esetében való segítségnyújtásra.

A Hungary Helps törvény fontos eleme az Ügynökség létrehozása a nemzetközi humanitárius gyakorlattal összhangban, amely a támogatások kezeléséért lesz felelős. A Hungary Helps Program fontosnak tartja a migrációt kiváltó okok közvetlen feltárását is, amely által sokkal reálisabb képet kapunk a migráció hatékonyabb megelőzésében.

Mert ez a kormány fő célja, a migráció támogatása helyett annak megelőzése, valamint hogy valódi humanitárius segítségét nyújtson a helyi üldözött keresztény közösségeknek, ezáltal segítse a szülőföldön maradásukat.

Ez a magyar humanitárius modell, amely a közel-keleti és afrikai helyi közösségek egyházi vezetőivel veszi fel a kapcsolatot, egyedülálló abban, hogy a valós szükségleteinkben tud segíteni. Ezek a közösségek a szó legnemesebb értelmében tradicionálisan gondolkodnak, ha a templom, iskola, a házaik és a kórházak helyreállításra kerülnek, nem akarják elhagyni a hazájukat, ők abban az őskeresztény kultúrában akarnak élni, amelyben születtek. Ebben egyedülálló a Hungary Helps, a közvetlen, gyors, hatékony, okos segítségben. Ez a speciális segítségnyújtás egyedülálló Európában.

A program egyik legfőbb erőssége, hogy a helyi közösségekkel vesszük fel a kapcsolatot például Szíriában, Libanonban, Jordániában és Irakban. Miután a templomot és a környező lakóházakat helyreállítjuk, akkor a helyi közösség tagjai visszatérnek, jó példa erre Tell-Aszkuf Irakban, ahol 1300 családból 1000 család tért vissza, miután a magyar kormány segítségével a családok megrongált lakóházai helyreállításra kerültek.

A mostani törvényjavaslat alapján ki lesz a felelős Hungary Helps Program végrehajtásáért? Mi lesz az ön feladata miniszteri biztosként?

A magyar kormány egyedülállóan az Európai Unióban létrehozta az üldözött keresztények megsegítéséért felelős és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárságot, Azbej Tristán vezetésével. Ennek az államtitkárságnak a feladata a program végrehajtása. Az én fő feladatom a Hungary Helps Program nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködés kiépítése lesz a V4 országaival és a humanitárius segítségnyújtásban élen járó országok ügynökségeivel. A Külügyi Bizottság alelnökeként és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a tagjaként mindent meg fogok tenni, hogy a Hungary Helps humanitárius segítségnyújtási program minél több szövetséges találjon, és iránytű legyen mások számára is.

Egy szakmai alapú nemzetközi dialógusban hiszek, amely során fontos képviselni azt az álláspontot, hogy a migráció megelőzésére és helyben való kezelésére kell fektetni a hangsúlyt, nem az Európán belüli támogatására.

A nemzetközi kommunikációs térben hogyan lehet előrelépni ezzel a programmal?

A humanitárius segítségnyújtás a multilaterális megállapodásokkal, valamint a nemzetközi fejlesztés összefüggésében nemzetközi szintéren a nemzetközi gyakorlat alapján nagy jelentőséggel bír, de az látható, hogy pont a számos szereplő miatt a veszélyeztetett közösségek adott országra jellemző, eltérő kihívásokra és szükségletekre a maga általános válaszát adja, ami nem mindig jár együtt a tartós hatékonyság eredményével. Nélkülözhetetlen a közvetlen kapcsolat a veszélyeztetett közösségekkel. Mi ebben látjuk a Hungary Helps lényegét.

Másrészről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, amelynek 47 tagállam a tagja – köztük valamennyi uniós tagállam –, utoljára hét éve foglalkozott ajánlásában az üldözött keresztények kérdésével a Közel-Keleten – még bőven a migrációs válság előtt, ezen a téren nagyon komoly feladatok és tennivalók várnak ránk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben.

Nem tart attól, hogy az ENSZ-ben lesöprik a programunk utáni érdeklődést, mivel elutasítottuk a migrációs paktumot?

Valóban szöges ellentét van az álláspontok között, tekintettel arra, hogy az ENSZ-migrációs paktum a migráció legalizálását támogatja, míg a magyar kormány annak a megelőzésében hisz. De komoly fegyvertény számunkra az a legfrissebb hír és egyben a Hungary Helps Program sikerességének visszaigazolása is, hogy

az Egyesült Államok, amely nem fogadta el Magyarországhoz hasonlóan az ENSZ migrációs paktumát, a napokban kötött humanitárius együttműködési megállapodást a magyar kormánnyal. Hatalmas diplomácia siker, amely visszaigazolása annak, hogy úttörő, útmutató szerepet tölt be ez a program.

Csak a közel-keleti térségre összpontosítanak?

Szíria, Irak, Libanon, Egyiptom mellett a magyar kormány jelen van Afrikában is például Kenyában, ahol a humanitárius katasztrófák, a vízkészlethiány azokat a területeket sújtják, ahol keresztények élnek. A magyar vízügyi szakemberek, mérnökök világszínvonalú tudással rendelkeznek, ez a tudás egyben gazdasági potenciál is Magyarország számára, itt kapcsolódik össze a humanitárius segítségnyújtás, valamint a nemzetközi fejlesztés együttműködés területe.

Mik a legfőbb problémái ezeknek a keresztény közösségeknek, és hogyan lehetne a legjobban felhasználni a forrásokat?

Ahogyan Azbej Tristan államtitkár úr mondta, ne vigyünk oda konzervet, ahol gyógyszerre van szükség. Országonként teljesen más problémákkal néznek szembe a közel-keleti keresztények.

Szíriában, egészségügyi ellátás biztosítása az egyik legfontosabb feladat. Irakban a lakóházak, templomok újjáépítése. Éppen ezért a templom felújítása, az árvaházak és lakóházak rendbehozatala kulcsszerepet játszik például egy adott közösség helyben maradásában.

Mindezen támogatások koordinálásában fontos szerepet fog játszani az Ügynökség, mert ezek a közösségek csak akkor tudnak szülőföldükön maradni, ha célzott és rendszerszerű a humanitárius támogatás.

Milyen szövetségeseket tudunk ezen a területen gyűjteni, mivel az EU nem mutat nagy hajlandóságot a keresztények védelmében?

A V4, ahogyan a migrációs kérdésekben is, a humanitárius kérdésekben is hasonlóan gondolkodik, mint a magyar kormány. De úgy gondolom, nem tévedek sokat a nemzetközi politika működésében, hogy mi, aki egy olyan nagy szövetségest tudhatunk magunkénak Európán kívül, mint az Egyesült Államok, nos, nem sok idő kérdése, hogy megjelenjenek ezen szövetséggel szimpatizáló újabb együttműködő országok.

Nagyjából mennyi összeg jut majd erre a területre?

2016-2018 között 6,7 milliárd forintot költöttünk az üldözött keresztények megsegítésére, ez a magyar kormány hiteles kereszténydemokrata válasza a migráció támogatása helyett. Engedje meg, hogy azzal a gondolattal zárjam az interjút, hogy II. János Pál a halála előtt két évvel, 2003-ban utoljára próbálkozott azzal, hogy az Európai Uniónak legyen egy közös alkotmánya, amelyben a kereszténység belefoglaltatik. Sem a közös alkotmány, sem a közös keresztény értéket képviselő alkotmány nem jött létre.

A magyar kormány az Alaptörvényünkkel összhangban – amely kimondja, hogy büszkék vagyunk ezeréves keresztény kultúránkra – ezt a méltó választ kívánja adni annak az identitás vesztett Európának, amely a 24. órában van, hogy visszatérjen keresztény gyökereihez és megvédje azokat.

Borítókép: origo.hu