Orbán Viktor: készen állunk a magyar-türk együttműködésre

Címkék#türk nyelvű államok együttműködési tanácsa #türk #Kirgizisztán #Attila

Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését, és a modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit – mondta a kormányfő a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn.

Csolpon-Ata, 2018. szeptember 3. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Savkat Mirzijojev üzbég (b), Nurszultán Nazarbajev kazah (b2), Szooronbaj Zseenbekov kirgiz (b3), Recep Tayyip Erdogan török (j2) és Ilham Alijev azeri elnök (j), valamint Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a türk nyelvû államok együttmûködési tanácsának VI. ülése elõtt a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Forrás: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Szecsődi Balázs

A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban. Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására

- fűzte hozzá Orbán Viktor.

Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat – jelentette ki. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg – mutatott rá Orbán Viktor.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben j3) felszólal a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével. Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.

A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is

- mondta a magyar kormányfő, aki a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.

A magyar Eximbank pedig 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében – tette hozzá.

A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.

Borítókép: Savkat Mirzijojev üzbég (b), Nurszultán Nazarbajev kazah (b2), Szooronbaj Zseenbekov kirgiz (b3), Recep Tayyip Erdogan török (j2) és Ilham Alijev azeri elnök (j), valamint Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülése előtt a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs