Hazánk nem lett kivándorlóország

Az Eurostat adatai szerint 325 ezer magyar vállal más ­uniós tagállamban munkát, az arány jellemzően csak a nyugati tagországokban alacsonyabb – olvasható a Magyar Idők keddi számában.

A napilap cikke szerint a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozik más uniós országban, s így a huszonnyolc tagállamból a tizenharmadik Magyarország. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének lakosságát nézve egyébként az arány 3,8 százalék.

A cikkben Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta,

a 20-64 éves korcsoport 6,250 millió embert jelent Magyarországon, és a külföldön dolgozó 325 ezerbe az ingázók is beletartoznak.

A 325 ezer munkavállalóból körülbelül 75-80 ezer ingázhat Ausztriába és vissza, míg a brit statisztikai hivatal adatai szerint pedig a szigetországban 98 ezerre tehető a magyar munkavállalók száma.

Jelenleg nyolcszor annyi román dolgozik külföldön, mint magyar; a visegrádi országok közül pedig csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke, míg a lengyeleknél a negyedik legmagasabb a huszonnyolc tagállam közül.

A szakértő szerint a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt 70 ezer körül volt, a 2000-es évek elején lépte át a százezret, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány.

Ennek oka elsősorban nem az ország gazdasági mutatóira vezethető vissza, hanem arra, hogy az unión belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerő­piac.

Ugyanakkor az emelkedés mértéke 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent, tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezres bővüléssel.

Az Eurostat jelentését (angol nyelven) ide kattintva olvashatja el.