Biztos jövője van a kereszténységnek

Balog Zoltán nemcsak politikus, hanem teológus és református lelkész is. Az emberi erőforrások minisztere az Echo Tv-nek adott nagypénteki interjújában elmondta: bár a nagyvilágban egyre nő a keresztény és a hívő emberek száma is, és ezért a keresztény hitnek egészen biztosan van jövője, Európában sajnos ezt nem mondhatjuk el.

Rámutatott: bár a nagyhatalmak – mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió – a keresztény kultúrából nőttek ki, a legüldözötteb vallás még a kereszténység a világon. A politikus a Napi aktuális című műsor vendégeként beszámolt arról, hogy nemrég járt Irakban, ahol látta a menekülttáborokat és azt is, hogyan tűnik el a 2000 éves kereszténység a térségből, vagyis a mi európai kereszténységünk gyökerei. – Nyom nélkül el akarják őket tüntetni, miután a nagypolitika, a világhatalmak nem emelnek szót értük – mondta.

A választás tétjéről úgy vélekedett: a jövőnk a tét. Az, hogy, tud-e ez az ország társadalmilag, nemzetileg, kulturálisan olyan homogén maradni, ami sikeressé tesz bennünket a 21. században. – Számomra ez olyat tét, amely mindent felülír – fogalmazott.

Jézus megtörte a gonoszság ördögi körét

Balog Zoltán a nagypéntek és a húsvét üzenetéről elmondta: a kereszténység közös felismerése, hogy „áldozat nélkül nincs feltámadás, nincs győzelem, mert a mélység és a magasság az életünkben összetartoznak, és aki nem járja meg a legnagyobb mélységet is, az bizony nem tud eljutni a legnagyobb magasságba sem”. Hozzátette: ez igaz lehet az egyén, de egy közösség, sőt akár egy nép életére, történelmére is.

A miniszter szerint a húsvéti ünnepkör ugyanakkor a megrendülésről is szól. Egyrészt afölött, hogy a jó és igaz Jézusnak az életével kellett fizetnie az emberi gonoszság és tudatlanság miatt, másrészt afölött, hogy ez az áldozat a termető Isten irántunk való szeretetéből történt: saját fiát áldozta föl azért, hogy megértsük, gonoszságból nem lehet építkezni és élni, hanem csakis a jóból. – A gonoszság ördögi körét törte meg önfeláldozásával Jézus, és innét kezdve van lehetőség az új életre, az új kezdetre, az új teremtésre – hangsúlyozta a teológus.

Az egyházat sem szabad kizárni a közéletből

A politika azt jelenti, hogy közügy, és a közjóról való gondolkodásból az egyházakat sem szabad kizárni – vélekedett a beszélgetős műsor vendége, hozzátéve: a keresztény embernek érték- és nem pártpolitikai alapon kell meghoznia a döntését. Sőt Balog Zoltán szerint kötelessége megfogalmazni azt, hogy hol látja azokat az értékeket, amelyek egy országot, egy közösséget előrébb visznek, és hol látja azt, hogy ezeket az értékeket rombolják.

Borítóképünk a televíziós interjú egy képkockája