Deutsch: az internet korunk jótéteménye

Deutsch Tamás a médiának a gyermekekre és a fiatalokra gyakorolt hatásáról rendezett konferencián kifejtette: a kormány a Digitális jólét program részeként, amelynek alapgondolata, hogy a „polgárokat nem megvédeni kell a digitális átalakulástól, hanem fel kell rá készíteni őket”, megalkotta Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját. Hozzátette: a stratégia kitér a biztonságos internetezés és az értékteremtő internethasználati attitűd megalapozásának, az online zaklatás megelőzésének és kezelésének fontosságára, valamint a képzések és továbbképzések jelentőségére. A miniszterelnöki biztos az elmúlt esztendő eredményének nevezte az online gyermekvédelemmel kapcsolatos képzések elindulását.

Közölte: két-három éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre fog állni a digitális tananyag és a megfelelő eszközök. A kormány szándéka a közeljövőben egy értékes tartalmakat felvonultató gyűjtőhonlap létrehozása, 2018 közepére pedig megerősítik a korábbi e-Magyarország hálózatra épülő Digitális jólét program pontok hálózatát, amelyek egyebek mellett a digitális kompetenciákat erősítő képzési központok lesznek – hangsúlyozta.

Deutsch Tamás szólt arról, hogy a digitális gyermekvédelmi stratégia erősíteni és tudatosítani kívánja a médiaműveltséget, nagy hangsúlyt helyez a biztonság kérdésére, továbbá kitér arra is, hogy ha „bekövetkezik a baj, milyen szankcionálás lehetséges”. Közölte, a biztonságos internetezés nem kizárólag jogszabályalkotással, hanem például a szolgáltatókkal kötött szerződés alapján hálózati szűrés eredményeként valósítható meg.

Vass Ágnes, a Médiatanács és a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagja felidézte: fontos mérföldkő volt az új médiatörvény megjelenése 2011-ben. Hozzátette: jelentős lépésnek számított a hat éven aluliaknak nem ajánlott kategória bevezetése és a szülőket segítő piktogramok használata. Szólt arról is, hogy a közmédia mesecsatornájának megjelenésével 2012 óta számos értékes, magyar gyártású műsort láthatnak a gyermekek. Fontos lépésnek nevezte, hogy 2013 decemberében létrejött a második gyermekbarát törvénycsomag. Közölte: a médiakonferencián elhangzó vélemények és kutatási eredmények hatással vannak a jogalkotási folyamatra is.

Edvi Péter, a tanácskozást szervező Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, hogy a gyermekeket meg kell tanítani az internetezés szabályaira, hasonlóan a közlekedési szabályok elsajátításához. Hozzátette: a gyermekek jobban értenek a számítógéphez, mint a szüleik, és többségében arra használják, amire való. Ma már azonban nemcsak áldozatként, hanem elkövetőként is megjelennek a gyermekek, erre a jelenségre oda kell figyelni – hangsúlyozta.

László Miklós szociológus a gyermekmentő szolgálat kutatócsoportja által végzett, húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, hogy míg 2000-ben minden második családban volt csak számítógép, mára négyszeresére nőtt a készülékek száma a háztartásokban. Hozzátette: mindemellett a könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az olvasásra fordított idő csökken. Ez a csökkenés azonban – szemben a tévézésre fordított idővel – nem rohamos. Megjegyezte: a nyomtatott sajtón keresztül szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket. Kifejtette: nem igazolódott az a hipotézis, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, a fiatalkorúak 49 százaléka ugyanis a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek.