Kortalan megszállottak társasága

Létezik-e még, és  ha igen, hol látható, kérdezgették tőlem. Nem szűnt meg, a Duna Televízió sugározza, feleltem, mert a közelmúltban láttam az újságban. S hogy kik szerepelnek benne? Gondolom, a régiek, hangzott a válaszom.

Pontosan tíz évvel ezelőtt írtam jegyzetet a műsorról, hogy az óra lassan lejár, kihalnak majd az öregek, Lukácsi Sándor, Mészöly Dezső, Lator László, meg az akkori vendég, Varga Domokos. Lukácsi a következő évben halt meg, Varga később, Gyurkovics is eltávozott, de az örökifjú, a 80 fölötti Lator még most vasárnap is ott ült a társaságban, de az agg, 92 éves Mészöly Dezső, a Lyukasóra kitalálója csak felvételről, otthonából adta fel rejtvényét.

Az óra nem járt le, a Teremtő örökösen felhúzza. Az eltelt tíz évben jó, ha négyszer-ötször láttam az adást. De soha semmi nem késő! Az elmúlt vasárnap újra megállapíthattam, hogy egyetlen egy költeményrészletet sem ismertem fel.

A díszlet most igazán kellemes, megújult, legfeljebb az a bosszantó, hogy a versműsor szereplőit iszonyú lassan mutatják be. Még itt van Kubik Anna, Mácsai Pál, Ráckevei Anna a színművészek közül, Faragó Laura énekest és Lackfi János költőt is felismertem, a műsorvezető Latort pláne, de Várady Szabolcs költő neve nem jutott eszembe. Már eltelt vagy  fél óra, mire feliratozták a nevét, pedig jócskán szót kapott már. Akik először ülnek le, hogy megnézzék a műsort, azok kissé kényelmetlenül érzik magukat. Nekik talán a kortárs költők is hiányoznak a feladványokból.

Lehet, hogy én is hozzáöregedtem a résztvevőkhöz, de jó ez a verses barkochbajáték, Lator jó hangulatot csinált, miközben ők is égtek sikertelen találgatásaikkal. Mácsai elemzése, értelmezése külön élményt jelent.

A Lyukasóra persze  rétegműsor, stabil törzsközönséggel. Arra kiválóan megfelel, hogy az újbarbárság korában szembesülhessünk műveltségünk ordító hiányosságaival.