2022.10.16. 15:45
Fedezze fel Gdańskot, a színes, nyüzsgő lengyel kikötővárost!
A Pomerániai Vajdaság székhelye Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, Gdańsk. Ismerje meg ezt a gyönyörű várost, amely felejthetetlen élményeket kínál a látogatóknak!
Forrás: Shutterstock
Gdańskban sétálva valódi időutazáson vehetünk részt. Az utcák, terek, épületek mind mesélnek a város történelméről, amely igen összetett. Gdańsk állt német, lengyel és porosz fennhatóság alatt, de volt autonóm városállam is. 1945 óta tartozik végleg Lengyelországhoz.
Történelmének jelentős része a Német Lovagrend (Teuton Lovagrend) uralma, ennek emlékét mind Gdańskban, mind a közeli kisvárosokban gyönyörű épületek – templomok, kastélyok – őrzik.
Színes házak között
Gdańsk történelmi óvárosának nagy része a második világháborúban elpusztult, a területet az 1950-es, 1960-as években építették újjá eredeti, főleg 17. századbeli stílusban. Egyik legszebb része az úgynevezett Hosszú utca (Ulica Długa) és a Hosszú Piac (Długi Targ) környéke. Ezt a városrészt Királyi útnak is nevezik, mert itt vonult végig a lengyel király, amikor Gdańskba látogatott a város kereskedelméből származó adóbevételért. A sétálóutcát az Aranykapu és a Zöldkapu határolja.
A macskaköves utcákon egymást érik a kézműves termékeket, borostyánból készült ékszereket kínáló üzletek, galériák, kávézók, éttermek. Amerre a szem ellát, magas és keskeny házakat látni, rózsaszín, zöld, kék és sárga színekben, mintha csak egy holland kisvárosban járna az ember. A holland stílus olyan híres építészeknek köszönhető, mint például a flamand származású Abraham van den Blocke, akinek nevéhez számos épület terve fűződik Gdańskban.
Ezek egyike a Hosszú utcában található Neptun-szökőkút, a manierista-rokokó remekmű, amely a város egyik nevezetessége. A tenger istenének, Neptunnak a szobra Peter Husen munkája, a kutat 1633. október 9-én avatták fel. Azzal a házzal szemben helyezték el, amelyben gdański látogatása idején a lengyel király megszállt, így az ablakon kinézve láthatta, ahogy a mitológiai isten is fejet hajt előtte.
A szökőkúthoz több legenda is fűződik. Az egyik szerint az emberek aranypénzt dobáltak a kútba, Neptun pedig hálából aranylikőrré változtatta a vizét. Csakhogy a kocsmárosok rendre elhordták onnan az italt, egy embert kivéve, akit az isten azzal jutalmazott meg, hogy a hordóiban lévő tiszta szeszt édes likőrré változtatta, míg a kútból ismét víz folyt. Egy másik történet szerint egy férfi aranyérmét dobott a kútba, amit Neptun a szigonyával aranypelyhekké változtatott, ezek kerültek a híres lengyel likőrbe, a Danziger Goldwasserbe is (Danzig Gdańsk korábbi neve).
A jellegzetes ízű, gyógynövényekből készült likőrt érdemes megkóstolni, ha Gdańskban járunk, szinte minden étterem kínálatában megtalálható.
A Neptun-szökőkút mögött található az Aranyház, amelynek arany és fehér homlokzata kitűnik az épületek közül. A házat a 17. század elején Gdańsk polgármestere, Jan Speyman építtette, az épületet szintén Abraham van den Blocke tervezte.
Szűz Mária-templom – a világ legnagyobb gótikus téglatemploma
Gdańsk egyik nevezetessége a Szűz Mária-templom, amely képes egyszerre 25 ezer embert befogadni. A templomba hét kapun keresztül lehet bejutni. Hossza 105,5 méter, kereszthajója 66 méter hosszú. 82 méteres templomtornyába 409 lépcső vezet fel, érdemes felsétálni, mert a kilátóból gyönyörű panoráma tárul elénk.
A bazilika alapkövét 1343. március 25-én tették le, az utolsó téglát pedig 1502. július 28-án helyezték el, így az építése csaknem 160 évig tartott.
A templom súlyosan megsérült a második világháborúban. Fából készült tetőszerkezete leégett, a boltozatok, ablakok megsemmisültek. Számos, az épületben lévő műalkotást a közeli falvakba menekítettek a Vörös Hadsereg elől, ezek nagy része mára visszakerült eredeti helyére. A templomot 1946-ban elkezdték felújítani, 1955. november 17-én szentelték újjá. Gótikus, reneszánsz és barokk festményeknek, szobroknak, oltároknak ad otthont.
Mindig is fontos szerepet töltött be Gdańsk kulturális és szellemi életében. Érdekesség, hogy egyes kutatók szerint még Johann Sebastian Bach is jelentkezett ide karmesternek.
A templomban található a világ legnagyobb fából készült asztronómiai órája, amelyet Hans Düringer épített 1464–1470 között.
A 14 méter magas órán Ádám és Éva harangoznak, és mindennap déli 12 órakor egy körmenetben a háromkirályok, az apostolok és a halál jelenik meg.
Ezeket a lengyel ételeket érdemes megkóstolni!Heringsaláta Gdańskban a tenger közelsége miatt érthetően sok halat fogyasztanak. A heringet ecetes salátában krumplival, hagymával és tejföllel összekeverve előételként is kínálják. Zsurek, a savanyú leves A rozscipóban tálalt levest sokféleképpen készítik. A zöldségek mellett kolbász, tojás és pirított szalonna kerül bele. Pierogi: az egyik legismertebb lengyel étel Klasszikus lengyel tésztaétel, sós és édes változatban is készítik. Hússal, sajttal, gombával, spenóttal vagy éppen gyümölcsökkel töltik meg. |
Séta a kikötőben
A sétálóutcából a Zöldkapun keresztül a Motlawa folyó partjára érkezünk. Érdemes hosszabb időt eltölteni a kikötőben, beszívni a friss levegőt, nézni a hajókat, inni egy forró teát valamelyik kávézó teraszán. Gdańsk minden városrésze újabb és újabb élményeket kínál, a rakpart azonban kihagyhatatlan.
Itt található a vízi kereskedelem egyik fontos jelképe, a Zuraw, Európa legnagyobb és legrégebbi kikötői daruja. 1442 és 1444 között épült, a hajók rakományának be- és kirakodására használták. A Vörös Hadsereg 1945-ben felgyújtotta, az 1950-es évek végén építették újjá.
A folyón lévő híd időnként felnyílik, hogy átengedje a hajókat a vízen, amikor pedig leengedik, hömpölyög rajta a tömeg. Gyönyörű fotókat lehet készíteni innen, miközben kényelmesen átsétálunk a túlpartra.
A borostyán városa
Gdańsk belvárosában lépten-nyomon belebotlik az ember olyan üzletekbe, ahol borostyánból készült ajándéktárgyakat, ékszereket kínálnak. Nem véletlenül.
Gdańskot a borostyán fővárosaként is emlegetik, a világon található borostyán nagy részének lelőhelye ugyanis a Balti-tenger mentén van. Évszázadok óta készítenek itt ékszereket, díszeket, edényeket, különböző tárgyakat. Érdemes ellátogatni a Borostyán Múzeumba, (Muzeum Bursztynu) ahol megismerhetjük, hogyan nyerik ki a borostyánt, hogyan munkálják meg, és borostyánból készült különlegességeket is megcsodálhatunk.
Ha pedig szívesen vinnénk haza szuvenírt, a múzeumboltban lehetőségünk nyílik vásárolni is ezekből.
Shakespeare nyomában
Kicsit távolodva a sétálóutcától, egy grandiózus fekete kőépület a következő bakancslistás látnivaló. Ez a különleges, modern épület a Gdanski Shakespeare Színház (Gdański Teatr Szekspirowski), mely az egykori Vívóiskola helyén épült. A középkori Gdańskban a Vívóiskola vívógyakorlatok és párbajok, állatviadalok és színházi előadások helyszíne volt – itt léptek fel akkoriban a városba érkező angol vándorszínészek, akik Shakespeare-drámákat adtak elő.
A modern kori színház építésére 2004-ben írtak ki nemzetközi építészeti pályázatot, melyet az olasz Renato Rizzi nyert el. Az építési projekt vezető alakja Jerzy Limon professzor, a Gdański Shakespeare Fesztivál alapítója volt. Renato Rizzi Limon kutatásait alapul véve tervezte meg a színházat, mely egyesíti a korabeli színházak elemeit a modern technológiával. Különlegességei a nyitható tető és a fából készült belső részek.
Az intézmény 2014 szeptemberében nyílt meg a nagyközönség előtt. Ma pedig – csakúgy, mint korábban az elődje – nemzetközi színházi társulatok otthona, világszínvonalú előadásokkal, koncertekkel, nemzetközi fesztiválokkal vonzza a színház szerelmeseit.
Partnerek: Lengyel Gótikus Várak Közösségének Szövetsége (Association of Communes ‘Polish Gothic Castles’), Pomerániai Turisztikai Szövetség (Pomorskie Tourist Board), Varmia-mazúriai Turisztikai Szervezet (Varmian-Masurian Regional Tourism Organization).
A cikk az Újságírói tanulmányút a lengyel–magyar turisztikai útvonalak mentén című projekt keretében készült a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet társfinanszírozásával. A cikk kizárólag a szerző álláspontját fejezi ki, nem a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet hivatalos álláspontja.