Régen születtek ilyen kevesen Kínában

A szárazföldi Kína népessége 2019 végére elérte az 1,4 milliárdot, 4,67 millióval nőtt 2018-hoz képest. Az országban tavaly 14,65 millió születést regisztráltak – több mint félmillióval kevesebbet az egy évvel korábbi adatnál -, az ezer főre jutó születések száma ezzel 10,48 volt, ami a legalacsonyabb adat a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta.

A halálozási arány ezer főre vetítve 7,14 volt 2019-ben, a népesség természetes növekedési aránya így ezer főre 3,34 volt.

Az életkor vonatkozásában a munkaképes korosztályba tartozók – azaz a 16 és 59 életév közé esők – száma a teljes népesség 64 százalékát adta ki, míg a 60 év fölöttiek 30,7 százalékát teszik ki a lakosságnak.

A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országa

az elöregedő társadalom problémájával küzd, a kínai gazdasági növekedésnek ugyanis egyik kulcstényezője volt, hogy az 1980 és 2010 közötti időszakban a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, míg az eltartottak száma stagnált.

Mára azonban a fejlődő országok között

Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá, ami a gazdasági növekedést is hátráltatja.

A kínai kormány a helyzet javítására 2016-ban beszüntette az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, és

a városi lakosság számára a továbbiakban két gyermeket engedélyezett családonként. Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt.

Sokakat az tántorít el a gyermekvállalástól, hogy a nagyvárosokban egyre emelkednek a gyermekellátás költségei, miközben a lakhatás is évről évre drágul.

A népességnövekedés lassulásának hátterében álló másik tényező pedig a válások számának megugrása: 2019 első három negyedévében 3,1 millió pár nyújtott be válókeresetet, miközben 7,1 millió pár kötött házasságot.

A nemek eloszlását nézve a mérleg továbbra is a férfiak felé billent, akiknek a számát 715,27 millióra tette a statisztikai hivatal, szemben a 684,78 millió nővel, ami azt jelenti, hogy minden 100 nőre 104,45 férfi jut.

A vidéken és a városokban életvitelszerűen élők számát vizsgálva továbbra is kiolvasható a városiasodás tendenciája: a városokban élők száma ugyanis 17,06 millióval nőtt, míg a vidéken élőké 12,39 millióval csökkent 2018-hoz képest.

Borítókép: illusztráció