25 éve hunyt el A majmok bolygója kiötlője

Pierre Boulle 1912. február 20-án született Avignonban, de nem jellemezte az itteniek beszédessége és széles gesztusai sem, visszafogott volt és magányos. Mérnöki diplomájának megszerzése után, 1936-tól egy gumiültetvényen dolgozott Malajziában. A második világháború kitörése után jelentkezett az indokínai francia hadseregbe, Szingapúrban titkos ügynöknek és szabotőrnek képezték ki. A francia ellenállást segítette, mauritiusi születésű üzletembernek adva ki magát Kínában, Burmában és Indokínában.

1943-ban japán fogságba esett és életfogytig tartó kényszermunkára ítélték. Az embertelen körülmények között született meg benne a Híd a Kwai folyón című regényének alapötlete.

1944-ben sikerült megszöknie, hamarosan már a brit különleges erők kötelékében szolgált. A háború után felhagyott a mérnöki munkával, visszatért Párizsba és az irodalomnak szentelte magát.

Több mint harminc könyvet írt, ezek rendre sikert is arattak, többet közülük megfilmesítettek. Művei nagy része Délkelet-Ázsiában szerzett tapasztalataira épül és sikeresen vegyíti a kalandot a lélekelemzéssel, politikai, filozófiai háttérbe ágyazva vizsgálják az emberi magatartás, a kötelességteljesítés helyes és helytelen értelmezésének problémáját.

Egyik legismertebb alkotása, az 1952-ben megjelent Híd a Kwai folyón című regénye valós eseményeken alapul. A Burmába benyomult japánok 1942-ben elhatározták, hogy Thaiföldön és Burmán át vasutat építenek a dzsungelben, hogy biztosítsák az utánpótlást az Indiát megtámadó hadseregnek. A 415 kilométer hosszú „halálvasút” építése 16 ezer hadifogoly és százezer ázsiai munkás életét követelte.

A könyv azt mutatja be, hogyan válhat az erény bűnné: a főszereplő, az angol Nicholson ezredes a kötelességteljesítés és a szakmai büszkeség között őrlődve sodródik morális válságba, döntenie kell, hogy megépíti-e a hidat az ellenségnek.

A művet 22 nyelvre fordították le, csak az Egyesült Államokban hatmillió példányban kelt el, filmváltozatát 1958-ban hét Oscar-díjjal tüntették ki. Boulle legnagyobb meglepetésére forgatókönyvíróként ő is a díjazottak között volt, bár a forgatókönyvet nem is látta. (A valódi forgatókönyvírók baloldali nézeteik miatt ekkor feketelistán voltak Amerikában, csak 1984-ben, posztumusz kapták meg a díjat.)

1963-ban került a könyvesboltokba A majmok bolygója című regénye. A szatirikus alkotásban arra kereste a választ, hogy mi történne, ha a tudására és eredményeire oly büszke emberiség elvesztené képességét a továbbfejlődésre, és a majmok vennék át az irányítást. Művét többször is megfilmesítették, a leghíresebb, 1968-as változatban Charlton Heston játszotta a főszerepet, ennek négy folytatása is született, majd 2001-ben Tim Burton vitte újra filmvászonra a regényt. A franchise azóta további három filmmel bővült, 2011-ben került a mozikba A majmok bolygója: Lázadás, 2014-ben A majmok bolygója: Forradalom, és 2017-ben A majmok bolygója: Háború. Az évtizedek során egymás után születtek a témát feldolgozó animációs és tévésorozatok is.

Boulle soha nem nősült meg, élete utolsó éveit egy hatalmas lakásban töltötte megözvegyült húgával Párizsban. Irodalmi pályafutását francia Becsületrenddel, a háborúban tanúsított hősies magatartását Háborús Kereszttel jutalmazták. Az író nyolcvankét éves korában, 1994. január 30-án halt meg Párizsban, utolsó szavai ezek voltak: „Remélem, nem felejtenek el.”

Borítókép: Pierre Boulle. Fotó: AFP / Lipnitzki / Roger-Viollet / Roger-Viollet