Rubber Puppet: Húsz év örömzene

A Kossuth utcán című dallal ismertté vált (öröm)zenekarral két évtized felejthetetlen sztorijait elevenítettük fel. Az Ipari szakközépiskolában kezdődött minden. Az 1991-es szalagavatóra alakult meg a banda. Reider „Reidi” László, Baráth „Pepe” Péter és Farkas „Farek” Zoltán hozta össze az Alu BND névre keresztelt zenekart, a basszusgitárnál akkor még Varga Zoltán tevékenykedett.

– Két rivális osztály tagjaiból verbuválódott a csapat. Mi voltunk az eminens sznobok, ők meg éltek – mondja nevetve Reider László gitáros/énekes, aki akkor még csak a hathúrost pengette, hiszen instrumentális csapatként startolt el a banda.

– Egy rövid próbaidőszakot követően fel is léptünk az ünnepségen. Négy, mai füllel hallgathatatlan nótát játszottunk el a nagyérdemûnek, köztük a Narancssárga kapcsolótábla címû klaszszikust, amelyet egyébként november 26-án, a jubileumi bulinkon is lenyomunk majd az Expresszóban. Aztán összevonták a két osztályt, beszállt bőgőzni Takács Tamás, Reidi a mikrofonnál ragadt, s a névváltoztatás került napirendre.

– Egy kedves hölgy ismerősünk javaslatára jött a Rubber Puppet, azaz gumibaba név, aminek a terhét azóta cipeljük. Megjegyezhetetlen, kimondhatatlan, de tagadhatatlan előnye, hogy legalább a világ minden tájáról vannak látogatói az internetes honlapunknak. Csak az a legfőbb baj, hogy ők nem a zenekarra, hanem a gumibabákra kíváncsiak – fűzi hozzá a halk szavú gitármágus, Pepe. Ezt követően a sok középiskolai banda végét jelentő katonaidőszak következett. Előtte azonban búcsúbulit rendeztek Csopakon, ahol történt egy kis félreértés.

– A mai Hollywoodo elődje, a Hollywoods New Blood társaságában hívtak meg minket, csak épp nosztalgia-zenekarokra számítottak a drága szervezők. El is kezdtük a színpadon a csörömpölést, az idősebbek hátravonultak, a lázadó fiatalok meg előrerohantak. Talán két nótát játszottunk el, amikor jött a főszervező és közölte: fejezzük be a bohóckodást és azonnal kezdjünk el nosztalgiazenét játszani. Ez nem igazán sikerült, úgyhogy széthúzta a kábeleket, lezavart minket a színpadról – emlékeznek vissza a kilencvenes évek elején történtekre a mára családapákká szelídült fiúk.

Abból az időszakból egyébként a 93-as devecseri majálison készült videó a világhálón is megtalálható, a Katonadal című nótájuk klipanyagául szolgáltak a 18 évvel ezelőtt készült felvételek. A már említett katonaság alatt Reider Laci Pécsett tanult, a kimenők alatt próbáltak, s néhanapján koncerteztek.

– A baranyai megyeszékhelyen magunkhoz képest komoly sikereink voltak, az egyetemi közegben kedvelt volt a csapat, a Quimbyvel is lenyomtunk néhány közös bulit – emlékszik vissza Reidi. Aztán Takács Tomi hozzáteszi, a sikert nagyrészt annak köszönhették, hogy a jó humorú frontember rendszeresen lejátszotta a Rubber Puppet felvételeit az általa üzemeltetett kalózrádióban.

– Hetente egyszer volt adás, egy informatikus barátommal találtuk ki az egészet. Sztankó Csabának hívták, ezért az adónkat Sztankó Rádiónak neveztük el. Egy Trabant-akkumulátor volt a tápegység, s egy konzervdobozban volt a panel, ami adta a frekvenciát. Egy horvát rádiót zavartunk, de egy ideig nem is volt probléma. Elhíresült az ökörségekkel teletűzdelt adásunk, s többen szóltak, hogy a kollégium másik felében csak recsegve hallják az adást. Emeltük hát a teljesítményt, így azonban egész Pécset sikerült besugároznunk.

Aztán jöttek az Antenna Hungária szakemberei, akik közölték, hogy nincs ez így rendjén, azonnali hatállyal szüntessük meg az illegális adást – mondja mosolyogva Reidi. A pécsi évek után jöttek a dolgos hétköznapok. Fantasztikus rendezvényeken játszhattak. Színpadra léptek az ugodi rockfesztiválon, a devecseri Pokol Tornáca fesztiválon, no meg a balatonudvari metálfeszten, amelyekre összesen alig 100 ember volt kíváncsi, mesélik nevetve, majd az első, 1997-ben megjelent kazettájukra terelődik a szó.

– A Tom-Tom stúdióban öt nap alatt vettük fel Rozgonyi Péter irányítása mellett, aki akkoriban a legjobb hangmérnöknek számított. Összebarátkoztunk, s a Bocsánat című zenei anyagunk után a 2000- ben elkészült Második menet című lemezünket is nála vettük fel. Kiadót nem is kerestünk, így szerzői kiadásban, alig ezer példányban jelentek meg az albumok. Akkor sem vágytunk világsikerre, csupán azt szerettük volna, ha van egyfajta lenyomata a munkásságunknak – mondják egymás szavába vágva. Aztán eljutunk a banda sokak által ismert slágeréhez, a Kossuth utcán című dalhoz.

– Évekkel ezelőtt létezett a városban egy Veszprémi Fesztiválzenekar nevű csapat, amelyben Muraközy Peti, azaz Murak dobolt és a Barbi Gyilkosokból ismert Németh Jani gitározott. Nekik volt egy Cigi című nótájuk, ami nagyon megtetszett nekem. Az egyakkordos dalhoz később a kertben üldögélve írtam egy refrént és egy akkordmenetet, s persze a ma már jól ismert „ha végigsétálsz a Kossuth utcán” szöveget. A veszprémi dalként elhíresült szerzeménnyel közönségdíjat nyertek az Itthoni Dal fesztiválon, majd a veszprémi kézilabdadrukkerek is rákaptak az örökbecsű opusra az „Építők veri a Pick-Szegedet” sor miatt, így hamar népszerűvé vált. A stúdiófelvétel azonban nem ment egyszerűen.

– Hiába erőlködtem, nem tudtam kiénekelni a refrént. Rozgonyi Peti a stúdióban egy borzalmas házi vegyes pálinkát itatott velem, ami után első körben majdnem rosszul lettem, de utána flottul működött minden. A lokálpatrióta dal egyébként az évek során egyfajta veszprémi indulóként vált ismertté, a csapatot még Gizella-díjjal is kitüntették a várost népszerűsítő munkásságuk okán. Nem is vágynak többre, elégedettek azzal, amit elértek.

– Átlagosan két koncertet adunk egy évben. Az utcazene-fesztiválos, általában fergeteges hangulatú bulink mellett az általunk csak éves közgyűlésnek hívott expresszós klubkoncertünk az esztendő csúcspontja. Ez a két alkalom maximálisan ki is elégíti a rocksztárság iránti igényünket. Pénzt úgysem keresünk vele, azt a minimális bevételt is a kocsmáros barátunknak adjuk, akinek a pincehelyiségében hétről hétre próbálhatunk. Örömzene ez, s ettől működik ilyen jól – zárják a beszélgetést a Rubber Puppet tagjai, akik már gőzerővel készülnek jubileumi koncertjükre.

Mi meg szorítunk nekik, hiszen húsz év közös zenélés mégiscsak megsüvegelendő teljesítmény. Évek óta hűséges vendégzenészük a koncerteken Jamie Winchester. Az országos hírű előadódalszerzővel egy utcazene- fesztiválos kezdeményezés apropóján ismerkedtek meg, s olyannyira összebarátkoztak, hogy Jamie azóta minden bulijukon együtt muzsikál velük a színpadon.