Dubniczaytól a fazekasságig - Új műhelyekkel, kiállításokkal bővült a Reguly Antal Múzeum

Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Antal Múzeum  és Népművészeti Alkotóház igazgatója elmondta, a műhelyekhez kapcsolódó fejlesztés több ütemben valósult meg. A Kubinyi Ágoston programból tízmillió forint forráshoz jutott az intézmény, melyhez önrészt biztosítottak, emellett önkormányzati támogatást is kaptak. A koncepció az volt, hogy a kétszázötven éves ház múltja előtt is tisztelegve működő műhelyeket hozzanak létre.

Az egykori falfülkékben vitrinek kaptak helyet, a falakon pedig tablók mutatják be a hagyományos népi mesterségeket. A helyiségeket az alkotótevékenységhez praktikusan alakították ki. A fazekasműhelybe három korongozó, egy asztal és égetőkemence került. A szövőműhelyben többféle szövőszék látható, többek között egy vászonszövő szék, emellett számos alapanyag és szövőkeretek. Az írásos anyag itt a takácsmesterséget mutatja be.

Ruttkay-Miklián Eszter az új szövőműhelyben, ahol többféle szövőszék is helyet kapott. Az igazgató elmondta, a koncepció az volt, hogy működő műhelyeket hozzanak létre Fotó: Kutasi Zsófia

Az igazgató elmondta, folytatják a fejlesztést, a programnak köszönhetően további forrást nyertek újabb helyi- ségek kialakítására. Tervben van kovácsműhely, asztalos- és mézeskalácsműhely létrehozása, de az udvar rendezése is a fejlesztés része. A műhelyekben ősztől tanfolyamokat is indítanak, de egyéni és csoportos foglalkozások befogadására is nyitottak.

A fejlesztés átadásával egy időben az időszaki kiállító- teremben nyílt meg a Dubniczay István kanonok életét, korát bemutató tárlat, amely Németh-Vida Beáta történész, muzeológus kutatásához kapcsolódik. A szakember elmondta, a város múltjához szorosan kötődik Dubniczay István élete, munkássága, a kutatás célja, hogy az alapoktól kezdve rekonstruálják a kanonok életét. A kiállítással a halálának kétszázötven éves évfordulójához kapcsolódva a kor bemutatását is célul tűzték ki.

A folyosón kiállított tablók Zirc múltját jelenítik meg a török utáni kortól a 19. század elejéig. A teremben látható Dubniczay eredeti kézirata, a hagyatékának egy része, helyet kapott Padányi Biró Márton Enchiridion című műve, amely nagy hatással volt a jeles személyiségre. Látható továbbá a zirci apátságból egy 18. századi miseruha és egy korabeli ciszterci habitus. A teremben a múzeum tematikus társasjátékai szintén kapcsolódnak a barokk Zirchez és a témához.

Németh-Vida Beáta ki-emelte, Dubniczay végrendeletében található a zirci Dubniczay-ház első írásos említése. A tárlat bemutatja Dubniczayt a szerzetesrendek támogatójaként és a ciszterci rend mecénásaként, de a rekatolizációban betöltött szerepére is kitér.

- Elmondható, hogy Dubniczayt a világi egyház Veszprémhez, a szerzetesség Zirchez köti. A 18. századi Magyarország elfeledett mecénása volt, sok fáma keringett róla. Akkor lépett a ciszterci rend életébe, amikor a legnagyobb szükség volt rá, emlékét mai napig őrzik Zircen - mondta Németh-Vida Beáta, kiemelve, Dubniczay az apátsági templom berendezését, aranyozását finanszírozta. A tárlat az Országos Széchényi Könyvtár, a Művészetek Háza, valamint a Zirci Ciszterci Apátság közreműködésével valósult meg.