2017.08.28. 14:35
Fontos a családi boldogság - Régi konyhák falvédőiből nyílt kiállítás Csopakon
Nem mindennapi kiállítást nyitottak meg a Csopak Galériában, a Csopak-Paloznak Református Asszonykör szervezésében. Tislér Gézáné Akócsi Katalin magángyűjteményében háromszáz falvédő található, a legrégebbiek a 1914-1915-ös évekből származnak.
- Amikor megvettük a Szóga házat, évekig üresen állott. Egyik délután a tervező mérnökkel átmentünk a házba, és hirtelen észre vettem, hogy az üres konyhában, a füstös kormos falon egy falvédő van, szürkés-feketén. Hazavittem, kimostam, és egy kedves jelenet elevenedett meg előttem. Déli 12 órakor két menyecske trécsel a konyhai tűzhely mellett. A falvédő felirata azonban figyelmezteti őket: Tere-fere szóbeszéd, nem lesz készen az ebéd . Megtetszett a falvédő, és eszembe jutott, hogy gyermekkoromban - sok faluban még ma is - a konyhákban hímzett falvédők voltak feliratokkal. Nekiálltam tehát gyűjteni - eleveníti fel a falvédők történetét és különleges hobbiját Tislér Gézáné Akócsi Katalin. A mostani kiállításra nem volt könnyű kiválogatni a falvédőket, hiszen mindegyik nagyon kedves számára. Az érdeklődők végül 137 darab falvédőben gyönyörködhettek.
A tematikus tárlatot dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa nyitotta meg, aki részletes előadásában, időrendi sorrendben ismertette a falvédők megjelenését. A rendezvényen közreműködött a Református Asszonykör
Fotó: Szendi Péter
A tematikus tárlatot Pilipkó Erzsébet néprajzkutató, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa nyitotta meg, aki előadásában időrendi sorrendben ismertette a falvédők megjelenését. - Az első magyarországi múzeumi falvédő-kiállítások az 1980-as években voltak Hatvanban, Egerben, Budapesten és Kecskeméten, amit a szakma vegyes érzésekkel fogadott. Mára ez az ellenérzés nemcsak alábbhagyott, de meg is szűnt, és több múzeum szívesen rendezne hasonló kiállításokat, mint a csopaki, feltéve, ha rendelkezne ilyen jelentős gyűjteménnyel.
A falvédők a német nyelvterület közvetítésével jutottak el a magyar polgári, majd a városi munkásotthonok, és a 20. század elejére a paraszti háztartásokba is, ahol ekkorra a füst kivezetésével már megjelent a tisztaság eszméje is. No, és hogyan lehet megóvni a fal fehérségét? Természetesen egy falvédővel. A saját környezetben, elsősorban a ház asszonya, a maga korának ruháiba öltözve köszönt vissza a falvédőről. A csatlakozó feliratok tartalma is megváltozott. Már nem a műveltségi szintet voltak hivatottak reprezentálni, hanem a követendő józan magatartáseszményekre figyelmeztettek, és emlékkönyvekből, háztartási tanácsadókból kerültek ki.
A szakirodalom a szöveges falvédők, kép és szöveg együttes mondanivalója szerint, három csoportját különbözteti meg. Vannak a műdalok, nóták, érzések idealizált szituációit, zsánerhelyzeteket megragadó falvédők, valamint az úgynevezett normatív tartalmúak. Ezek azt közvetítik, hogy az ember számára legfontosabb érték a családi boldogság, amelynek feltétele a szerelem, a jómód, a szerencse és az isteni gondviselés, továbbá a vallásos szentenciát tartalmazó falvédők. A csopaki kiállításon mindhárom tematika képviseltette magát.
A rendezvényen népdalokkal, versekkel közreműködött a Református Asszonykör. A tárlat naponta 12-16 óra között tekinthető meg, hétfő szünnap.