Teljes volt a pályám - Benczédi Sándor a Veszprémi Petőfi Színház Örökös tagja lett

A kezdetek meghatározzák az egész pálya sikerét, állítja a veszprémi közönség egyik kedvenc színésze. Nem mindegy, milyen darabbal, mekkora sikerrel robban be az ember a köztudatba. Neki megadatott az a szerencse, hogy még az államvizsga előtt felkérték őt a Charlie nénje című zenés vígjáték főszerepére. Benczédi Sándor kolozsvári, Marosvásárhelyen tanult, a Szent- Györgyi István Színművészeti Egyetemen. Óriási siker volt, erdélyi turnéra indultak a darabbal, 150-szer játszották.

Benczédi Sándor a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja lett

A főiskola elvégzése után a Szatmárnémeti Északi Színházból is kapott ajánlatot, de ő elkötelezte magát a sepsiszentgyörgyi teátrumnak, négy évadban játszott ott. A város akkor kezdett fellendülni, új vezetése volt, kiváló a színház, nagyszerű előadásokat mutattak be. Veszprém és Sepsiszentgyörgy testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően évekkel később a Petőfi Színház és a Tamási Áron Színház között is együttműködés alakult ki. Benczédi Sándor 1973-ban jött el Sepsiszentgyörgyről, a veszprémi társulattal húsz évvel később, 1992- ben látogatott vissza, Sütő András Vigyorgó búbánat című darabjával. „Mikor a színpadra léptem, óriási vastapsot kaptam. Furcsa volt, hogy az emberek ennyi év után is emlékeztek rám, az utcán szeretettel üdvözöltek, mondták, hogy ’itt a Charlie nénje’.”

Ahogyan a sepsiszentgyörgyi korszakot a Charlie nénje, a szatmárnémeti színházi korszakot Molnár Ferenc Doktor úr című bohózatának Puzsér szerepe határozta meg. Óriási sikere volt Benczédi Sándornak, az utcán Puzsérnak szólították. Szatmárnémetibe Ács Alajos igazgató hívta, lakással várta őt és családját. Tizenhárom évet töltött a színházban. Szép emlékek fűzik oda, rengeteget játszottak, a román társulat egy alkalommal neki ítélte a legjobb férfialakításért járó címet. (Akkoriban abban a színházban magyar és román nyelvű társulat is működött – a szerk.).

A nézők láthatták őt többek között a Szentivánéji álomban Theseus szerepében...

Családjával 1986-ban jött Veszprémbe családegyesítés révén. Hódmezővásárhelyen élő nagybátyja, Benczédi Ferenc és kedves családja szeretettel fogadta őket. A veszprémi színházhoz Szabó József rendező révén került. Találkozott Hegyeshalmi László igazgatóval, aki április 1-jétől szerződtette. Be kellett ugrania egy darabba, Heltai Jenő Egy fillér című álomjátékában az orvos szerepét kellett sürgősen átvenni, mivel az azt alakító Benedek Gyula egy forgatásra Ázsiába utazott. Ez volt az első veszprémi munkája, egyből a mély vízbe dobták. Erre kapta a szerződést. Majd jöttek sorra a lehetőségek, Várnagy Zoltán eltörte a karját, a Mágnás Miska előadásban át kellett vennie Mixi gróf szerepét. Ez olyan jól sikerült, hogy Várnagy Zoli rá bízta a feladatot. Azt mondta Benczédinek, tökéletesen megoldotta, nincs értelme visszavenni a szerepet. Karinthy Márton is látta az előadást, és amikor a Karinthy Színházban egy betegség miatt be kellett ugrani, és nem volt idő próbálni, a veszprémi színészt kérte fel, játssza el Mixi grófot. Tizenhat előadás lett belőle.

„1989-ben mutattuk be Ionescu A székek című abszurdját, két évadon keresztül műsoron volt, talán ez az előadás volt eddigi pályafutásom legsikeresebb darabja, Szabó József rendezésében, melyért a Veszprém Megyei Tanács Nívódíját is átvehettem.”

Vándorfi Lászlóval Moliere Képzelt beteg című vígjátékában dolgozott először együtt. Az előadást az akkori stúdiósok adták elő, a rendező felkért két színészt, Lukács Józsefet és őt, hogy erősítsék a csapatot. A jól sikerült előadás meghatározó volt a jövő szempontjából, Vándorfi Lászlóval sokat dolgozott együtt.

Vele ment Zalaegerszegre is, amikor a színház új vezetése több mint tíz színészt nem szerződtetett, mondván, nem férnek be a csapatba. Halasi Imre fogadta őket a Hevesi Sándor Színházban, négyen együtt mentek a zalai megyeszékhelyre: Vándorfi László, Oravecz Edit, Kőrösi Csaba és ő. Kényszermegoldás volt ez az év, de szenzációs évad, állítja. Bemutatták Szigligeti Ede Liliomfi, Neil Simon Furcsa pár, Csukás István Mesélj, Münchhausen és Gogol Revizor című darabját. Veszprémből ingáztak, de nemcsak ők: a zalaegerszegi bemutatókra a család és a veszprémi nézők is rendszeresen utaztak.

...a Chicago Rendőr szerepében (a fotó az olvasópróbán készült)...

1991-ben Vándorfi Lászlót kinevezték a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának. Rengeteget játszottak, emlékszik vissza Benczédi Sándor. Volt olyan évad, hogy a nyári játékokkal együtt tíz bemutatót tartottak, ő négy-hat jelentős szerepet kapott. Megemlíti közülük a Lendvai Zoltán által rendezett Hrabal Bambini di Praha és Synge A nyugati világ bajnoka című előadásokat, az előbbiben a Direktort, az utóbbiban Mahont alakította. A Latinovits–Bujtor Játékszínben Beckett Godot-ra várva és Mrozek Emigránsok című bemutatója emlékezetes.

„Meghívták vendégrendezőnek Rátonyi Róbertet A régi nyár című operettre. Örök hálával tartozom neki, ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy én játsszam Trafinát, a táncos komikust az előadásában. Igazi egymásra találás volt, gyümölcsöző a kapcsolatunk, nagyon megszeretett engem. Míg itt volt Veszprémben és jó egészségnek örvendett, szinte minden előadásában benne voltam. Ő rendezte volna a Csárdáskirálynőt, de a betegsége közbeszólt, átadta a saját példányát Vándorfinak. Miska pincért alakítottam, nagy élmény volt számomra.”

Benczédi Sándor 1986 óta játszik Veszprémben, a zalaegerszegi évet leszámítva, immár harmincegy éve a Petőfi Színház tagja. Az emlékezetes előadások közül kiemeli a Csókos asszony című operettet, amit Holl István rendezett 1994-ben, Kubanek szerepében tapsolt neki a közönség. Azt mondja, remek előadás volt, a színészek nagyon jól érezték magukat benne, nagyszerű állomása ez a pályájának. 2010-ben Szergej Maszlobojscsikov rendezte a Szentivánéji álom című Shakespeare- vígjátékot, ő Theseust játszotta, szintén hatalmas élmény. Szilágyi Tibort is megemlíti, több mint tíz előadásában játszott. Érdekes párhuzam a pályáján, hogy míg főiskolásként Charlie nénje volt az első szerepe, Szilágyi Tibor 1999-ben már a darab nyugalmazott ezredes szerepét bízta rá. Sok előadás lenne még, amit szívesen sorolna, amihez nagy szerelem fűzi, mondja.

Benczédi Sándort elsősorban a vidám darabokból ismeri és kedveli a közönség. Főleg zenés vígjátékokban szerepelt Erdélyben és Veszprémben is, ezek a jelentősebbek. Rátonyi Róbert fedezte fel ezt a képességét, korábban operettben még nem játszott. De a komoly szerepek sem állnak tőle távol, ezeket is szívesen játssza, emlékezetes előadás például Albee Nem félünk a farkastól című darabja. Pályája során több mint 200 szerepet játszott, noha nem a mennyiség, hanem a minőség számít. Azt mondják, ha a színész kéthárom szerepére szívesen emlékszik és azokat vállalja, akkor boldog lehet. Ő ennél többet is sorolt.

„Teljesen elégedett vagyok. Már korábban készítettem egy számvetést, mindent vállalok, ami velem történt, az összes szerepemet, a jól és rosszul sikerülteket is. Teljes volt a pályám, a főiskolai éveket is számolva, 1964-től immár ötvenhárom éve vagyok a pályán.”

...és A vadkacsa komornyikjaként

Benczédi Sándor fontosnak tartja, hogy szóljon Veszprém város közönségének befogadásáról, szeretetéről. A nézők végig társai, partnerei voltak. „Mert ez közös játék. A nézőtérről a nézői reagálások, visszajelzések részei a játéknak. A veszprémi nézők kiváló partnerek voltak, ezúttal is köszönöm nekik. Az utcán gyakran megállítanak, érdeklődnek utánam, az egészségi állapotomról. Egyre nagyobb örömmel tapasztalom, hogy idegenek is leszólítanak.”

Benczédi Sándor 1989-ben megkapta a Veszprém Megyei Tanács Nívódíját, 1995-ben Veszprém Megye Érdemrendjét, a színházban pedig a Petőfi- díjat. Most örökös tag lett. Óriási megtiszteltetés ez számára, állítja.

„Hála és köszönet a színház vezetésének, hogy rám gondolt. Ez a kitüntetés méltó betetézése életművemnek. A Veszprémi Petőfi Színházban való munkásságomat, munkához való hozzáállásomat, alakításaim színvonalát elismerő gesztus.”