Boldog boldogtalanság - Kellei György célja a szórakoztatás, ezért ír krimit

Egy hónapja halt meg a felesége. Keresi azt a formát, hogyan lehet egyedül élni, rászakadtak az adminisztratív és a technikai feladatok, a háztartásban is. Napjai rendezkedéssel, a fölösleges holmik selejtezésével, zenehallgatással és olvasással telnek. Egyedül ez utóbbi békíti meg őt, teszi harmonikussá napjait. És a tévé sportközvetítései. Az írás még nem igazán megy, mondja.

Kellei György műszaki technikumot végzett, jelentkezett filmrendezőnek a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Katona lett, a katonai pálya is megfordult a fejében. Siófokról átköltözött Balatonfüredre, mert nagyon szerette ezt a várost. A Dunántúli Regionális Vízműnél (DRV) dolgozott műszaki előadóként, munka mellett tanult, műszaki és bölcsésztanulmányokat folytatott. Élete két nagy szakasza a DRV-hez és a Napló-szerkesztőséghez kötődik.

1989-ben került a Naplóhoz, de már korábban is megjelentek novelláskötetei. Két évig olvasószerkesztő volt, munkakörében egy hétig dolgozott, egy hete szabad volt - a szabad heteken írta a bűnügyi kisregényeket. Hogy miért éppen azt? Megjelent a Lélegzet-visszafojtva novelláskötete, Bertha Bulcsu írt ajánlót hozzá, a könyv Gyurkovics Tiborhoz is eljutott, akivel később szoros barátságot ápolt. Ő mondta neki, ne írjon mást, csak bűnügyi történeteket. Neki köszönheti ezt az indíttatást. Akkor kezdett írni.

Kellei Györgynek volt már könyvbemutatója Budapesten, Siófokon, Balatonfüreden, Balatonföldváron, Csabrendeken, legújabb kötete, A Hold titokzatos fénye ősszel jelenik meg
Fotó: archív

Megjelent az első kisregény, majd az újságírói munkák - portrék, interjúk, kisesszék, kritikák, tévéjegyzetek. Kellei György csaknem 300 kriminovellát írt - abból egyet franciául, de németül és angolul is jelentek meg írásai. Harminc önálló kötete van, csaknem 200 folyóiratban és egyéb kötetben szerepel. A lapnál 1993-ban felkérték, hogy a heti rádió-televízió újságba írjon novellákat. Megkereste Nemere Istvánt, mondván, nem biztos, hogy ő minden héten tud írni. Kezdetben felváltva írtak, később hétről hétre ő írta a novellákat. Az ügyvezetés egy nyáron naponta megjelenő, öt-hat hétre szóló, a Balaton körül napjainkban játszódó bűnügyi kisregény írására is kérte őt, öt sztori jelent meg.

Hogyan lett Kyr főfelügyelő? Kyr neve egyszer csak beugrott, egyik pillanatról a másikra, 300 novellában szerepel, alakja a regényekben is visszatér. Azért választotta ezt a nevet, mert rövid, mikor gépeli, nem szeretett írógéppel írni, idegenkedett tőle, mondja. Kitalált egy hőst, aki Mentonból jött, egy időben Napóleonnak is ez volt a kedvenc tartózkodási helye. Kyr főfel-ügyelő Párizsból települt ide, mert kirúgták a rendőrségtől.

Kellei György a Naplótól ment nyugdíjba 2009-ben, de még bejárt a szerkesztőségbe, 2010-ig az újságíró-stúdiót vezette. Az elmúlt években megjelent két 300 oldalas és két 500 oldalas krimije. Kőröshegyre, az egykori családi házukba járt át írni, a nagy csendben napokon, heteken át dolgozott. Idén ősszel jelenik meg legújabb krimije, A Hold titokzatos fénye címmel. Termékeny író, sokat ír.

A regényíráshoz kitartás kell és szorgalom, fenék és fej, idézi Móricz Zsigmondot, észben kell tartani a történetet. Készít vázlatot, tudja a regény címét, illetve azt, hogyan végződik a sztori, ki a gyilkos. Néha sugallatra eszébe jut olyan gondolat, ami módosíthatja a történetet.

Kisalakú, vonalas füzetbe ír, a jobb oldalon, bal oldalon pedig a kiegészítéseket szúrja be, észreveszi az ellentmondásokat, bizonyos részleteket átír, finomít, módosít a szövegen. Szigorú napirendje van, egész délelőtt ír, majd elmegy ebédelni, délután jegyzetel, olvas, este pedig megint ír. Amikor elkészül a regény, odaadja azt egy barátjának, aki jártas az ő műfajában, a krimikben, nívós lektűrökben. Megfogadja a tanácsát, belejavít a szövegbe, majd a regényt egy magyar-történelem szakos, nyugalmazott tanár stilisztikailag átnézi.

A kiadónál is elolvassa a szerkesztő, általában húzni kell a szövegből, hogy feszesebb legyen. A könyvek borítójának tervezése is közös munka. Elmeséli még, hogy az írás közben szivart szagolgat. Könnyen ír, nem szenved. Volt már könyvbemutatója Budapesten, Siófokon, Balatonfüreden, Balatonföldváron, Csabrendeken, legújabb kötete, A Hold titokzatos fénye ősszel jelenik meg. A balatoni krimi műfaja, kategóriája egyáltalán nem létezik, Kellei György történetei azonban a Balaton-parton játszódnak, noha a szálak a szomszédos országokba is elvezetnek.

A szórakoztatás a célja, ezért ír krimit, állítja. Szeretné, ha az olvasót magával ragadná, beszippantaná a történet, az olcsó fogásoktól tartózkodik. Vallja, hogy a regényeknek, írásoknak olyanoknak kell lenniük, mint a tiszta vizű hegyi patak. E mellett a gondolat mellett kitart, ettől nem tágít. Eszébe jut egy Jane Austen-mondás: „Ha egy könyv jól van megírva, mindig rövidnek találom”.

Kellei György mostani életformája ars poeticáját egy 18. század második felében élt francia költőtől kölcsönzi: „A békés közönyösség a legbölcsebb erény”. Ez fejezi ki legjobban a boldog boldogtalanság állapotát. A boldogságot az írás jelenti számára, a boldogtalanságot a magány, az alkotói magány.