Ilyen volt a Viadukt régen - már nagyszüleink is ott fotózkodtak

A Viadukt a Jeruzsálemhegyet a Temetőheggyel összekötő, két forgalmi sávos, háromnyílásos felsőpályás vasbeton ívhíd. Folly Róbert tervezte, az 1937. évi átadásától csaknem ötven éven át a 8-as számú országos főút részét képezte - olvasható a Wikipédia szócikkében, ami Kiss Tamás építész kutatásai alapján íródott.

Mindenhonnan fotózva pazar látvány, fotó: Fortepan

1938-ban kapta a Szent István Völgyhíd nevet, majd 1949-től már Veszprémi Völgyhídként, 1951-ben, pedig Rákosi Mátyás Völgyhídként említik. 1956-tól - nem meglepő módon - új néven emlegetik, egyszerűen Völgyhídként vagy Viaduktként. 1988-ban kapta vissza az eredeti nevét, azóta Szent István völgyhíd.

Épül a Viadukt, fotó: Kiss Tamás archív

1936 augusztusában kezdték el építeni és 1937. decemberben adták át. Az építkezés során 3-an meghaltak munkahelyi balesetben. Az első közúti baleset az átadás után nagyjából másfél órával következett be: Kidony Magdolnát, aki kerékpárral haladt a Jeruzsálemhegy irányába, a gyulafirátóti prépost autója a járdaszegélyhez szorította. A bicikli a híd korlátján átrepülve a völgyben landolt; a nő – szerencséjére – csak a járdára zuhant, igaz, a lába eltörött.

Kapásból megszerették az emberek a völgyhidat, már 1938-ban is divat volt vele egy képen szerepelni, fotó: Fortepan

A II. világháborút sajnos nem tudta megúszni épen az ország legszebb ívszerkezetű völgyhídja. A németek fel akarták robbantani, de a megsemmisülését három rendkívül bátor ember megakadályozta: Márföldy Aladár városi főmérnök, Takács József, a veszprémi vízmű főgépésze és Tiszttartó László gépész kockázatos tettre szánta el magát a híd megmentése érdekében. Egy sötét éjszaka leitatták a Viaduktot őrző egyik német katonát, majd Takács felmászott a nagy ívre, és egyenként kiszerelte a gyutacsot a töltetekből. Ugyanezt viszont a hidat őrző másik katona miatt a két kis íven nem tudta megismételni.

Egészen fiatalon érdemes elkezdeni, fotó: Fortepan

1945. március 21-én éjszaka a völgyhíd középső íve súlyosan megrongálódott. A források egy része szerint a németek robbantották fel, mások szerint szovjet bombatalálat érte. Az első változatot valószínűsíti, hogy a nagy ívet valóban megkísérelték felrobbantani, de a kiszedett gyutacsok miatt a töltetek csak elégtek.

Jól látszik, hová érkezett a bomba, fotó: Kiss Tamás archív

A kisív szovjet bombatámadástól történő meghibásodását valószínűsíti, hogy 1945. március utolsó napjaiban Veszprémet folyamatosan érték szovjet légitámadások - ezek közt a völgyhíd térségét is. A harcok elvonulását követően készített fényképfelvétel szintén légibomba behatolása által okozott rombolódást valószínűsíti.

Az egyik kedvenc képünk, az úriember talán pilóta? Az egyenruhája talán erre enged következtetni 
fotó: Fortepan

1947-ben kezdték el a Viadukt helyreállítását a völgyhíd egykori tervezője, Folly Róbert irányítása alatt. Azóta többször restaurálták, 2005-ben műemlékké nyilvánították.