Újjáépítenék a rendet

A 800 éves Domonkos-rend Magyarországon címmel szervezett kiállítást és előadást a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteménnyel közösen a bibliotéka előadótermében. A tárlatot Hermann István könyvtárigazgató nyitotta meg, majd Zágorhidi Czigány Balázs történész, a gyűjtemény vezetője tartott vetítéssel színesített előadást a rend múltjáról és jelenéről.

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend, avagy a Prédikátor Testvérek Rendje III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend, melyet a prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapított egy évvel korábban Toulouse-ban. Első szabályzatuk szerint a domonkosoknak nem lehetnek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyai, és koldulással tartják fenn magukat.

Tevékenységük és hivatásuk a keresztény hit védelme, valamint terjesztése, amit oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Magyarországon 1221-ben Boldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos-rendtartományt. Az első kolostorokat Győrben, Esztergomban, Székesfehérváron, Pécsen és Budán építették fel - tudtuk meg az előadáson.

Zágorhidi Czigány Balázs a pápai Jókai Mór Városi Könyvtárban
Fotó: Babos Petra

A magyar domonkosok nagy sikerrel kezdték meg azt a feladatot, amelyet maga a rendalapító jelölt ki számukra: hozzáfogtak a kunok térítéséhez, amihez elnyerték a királyi udvar, a magyar egyházi vezetés és a pápaság támogatását is. Szerepet játszottak a kunok Magyarországra telepítésében is. A magyar rendtartomány megalapításától a tatárjárásig eltelt húsz év igazi sikertörténet volt.

A két missziós püspökség és a keleti magyarokhoz vezetett expedíciók mellett a rend legalább 20-25 rendházat hozott létre az ország területén. Mindezeket az eredményeket a tatárjárás szinte nyomtalanul eltörölte, a kunok közé misszióba vonult Boldog Magyar Pál pedig több társával együtt vér-tanúhalált halt - olvashatjuk a Domonkos-rend történetét összefoglaló tárlaton.

- Él egy olyan legenda, hogy Szent Domonkos is hazánkba készült, s állítólag azért növesztett szakállat, hogy a pogány kunok könynyebben befogadják - jegyezte meg érdekességként Zágorhidi Czigány Balázs.

A rendtartomány fejlődése a tatárjárás után sem tört meg. 1270-re a nagyobb rendházak száma elérte a harmincat. Munkájuk egyik elismerése volt, hogy IV. Béla király domonkos apácákra bízta leányát, az 1943-ban szentté avatott Margitot. A 15. század közepén a fellazult szerzetesi életmód megújítására úgynevezett obszerváns mozgalom indult a rendben, melynek eredményeként nemcsak a régi kolostorok fegyelme erősödött meg, de számos új rendházat is alapítottak, és más rendek kolostorait is átvették.

A török hódoltság után Szombathelyen épült újjá a jellegzetesen dunántúli, katolikus területeken virágzó rend. A 17. század végére felgyorsult a terjeszkedésük, megjelentek Vasváron, Pécsen, Kassán, Vácon és Pesten is. Több helyütt plébániát is vezettek vagy búcsújáró helyet gondoztak. Lelkipásztori tevékenységük központjában az igehirdetés, a vallásos társulatok szervezése és általában a Mária-tisztelet terjesztése állt - olvasható a kiállításon.

- Aztán a II. József-féle egyházellenes intézkedések során ismét megcsappant a rend létszáma, és ezek a nyugat-dunántúli kolostorok alkották a rend gerincét egészen a legújabb korig. Az osztrák rendházakkal közösen alkotott rendtartományból a két világháború között vált ki a magyar. Addig úgy működött a rend, hogy alig volt magyar anyanyelvű tagja, főként német és szláv ajkúak voltak. A 20. század derekán az 1938-tól önállóvá vált rend közel száz férfi taggal rendelkezett.

Ezt a kiteljesedő rendet aztán a kommunista egyházüldözés elfojtotta és szétszórta. A szerzeteseket internálták, egy részüket börtönbe zárták. Eb-ből a meggyötörtségből próbál 1989 óta újjászerveződni a rend, ma két nagyobb háza van, Sopronban és Debrecenben, illetve egy kisebb Szentendrén - vezetett át a történelmi időkön a rend jelenéig a témát kutató szakértő.

A történész előadásában kiemelte, hogy a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményt Magyarország legrégebbi, ma is álló kolostorá-ban hozták létre. A levéltári, múzeumi, valamint könyvtári gyűjteményben a rend történetével kapcsolatos emlékeket gyűjtik össze, dolgozzák fel és mutatják be.