Jókai Anna író és Korzenszky Richárd tihanyi perjel közös kötetéről

Az írónővel és a Tihanyi Bencés Apátság vezetőjével Cserép László, az önkormányzat művelődési osztályának vezetője beszélgetett a Blaha étteremben tavaly megjelent A hit kapuja című közös könyvük apropóján. A dialóguskötet egy könyvtrilógia harmadik része. Jókai Anna a Szeretet szigetek című, 2008-ban megjelent könyvben Ternyák Csaba egri érsekkel és Sajgó Szabolcs SJ teológussal beszélgetett. A remény ablaka című, Kozma Imre atyával folytatott eszmecseréjéről pedig 2013-ban jelent meg kötet.

Jókai Anna 15 éve egy kiállítást nyitott meg Tihanyban, ekkor ismerkedett meg Korzenszky Richárddal

Fotó: Nagy Lajos /archív

Jókai Anna a Naplónak elmondta: úgy 15 évvel ezelőtt egy kiállítást nyitott meg Tihanyban, ekkor ismerkedett meg az apátság vezetőjével, Korzenszky Richárddal. A bencés szerzetes irodalmi munkásságában sok rokon gondolatot talált. Ezért, amikor lehetősége volt szerzőtársat választani, akkor a tihanyi perjel mellett döntött. Jókai Anna a közös munka kapcsán megjegyezte: arra kellett vigyázniuk, hogy a gondolatok ne ütközzenek. Azt ugyanis nem szereti, vitairatban nem vesz részt. Ugyanakkor mindig is úgy érezte, hogy hasonló gondolkodású emberekkel szívesen bővíti a közös látókört. A könyv készítésekor sokat beszélgettek, ezeket magnón rögzítették, majd Kovács Lajos Péter szerkesztette a kötetbe.

A könyvben Jókai Anna versimái is szerepelnek. Az írónő elmondta: munkájának élő folytatásaként tekint A hit kapujára. Minden könyvében egy szellemi utat ír le, attól függően, milyen típusú emberről mintázza, hiszen a szellemi útkeresést nem lehet uniformizálni, ráhúzni mindenkire. Az út mindig az adott emberhez igazodik, mindegyik más a maga nemében, de mindegyik út vége az, hogy az életnek van egy olyan magasabb rendű értelme, amit nem a matériában kell elképzelni - magyarázta. Ha egy mondatban kellene ezt a kötetet összefoglalni, a fő mondanivalója az lenne, mint Az ember tragédiájának: Ember, küzdj és bízva bízzál! - jelentette ki az írónő.

Fotó: Nagy Lajos/archív

- Nekünk is sokat kell tenni a hitünkért, és nem arra várni, hogy az Isten majd helyettünk megoldja a feladatainkat. De bízni kell abban, hogy megkapjuk a segítséget. A hit számomra tudás is. Az, hogy nem volna értelme az életnek, ha nem volna egy halálon túli célja is. Az ember élete küzdés, szerelem, család, gyerekek, csalódás, öröm és a végén a halál De ha tudom, hogy ez valami magasabb cél érdekében is történt így, és én megtettem, ami rajtam múlott, akkor megtalálom a vigaszt. Ez a kötet is az élet értelmét kereső embernek szól.

Korzenszky Richárd a művészek, alkotók felelősségéről beszélt. Mint mondta, a létező valóság élet és halál. Ez foglalkoztat mindenkit. A művész ezt a birkózást tárgyiasítja: leírja, lefesti, szoborba önti, megkomponálja, ezzel segít másoknak, hogy ő maga is megbirkózzon a valósággal. A művészet szerepe az, hogy az embert átmossa, emberibbé tegye, erősítse abban a hitben, hogy igenis érdemes élni - fejtette ki a perjel. Az élet nem egyszerűen a vak semmiből a vak semmibe megy, és mi nem a semmibe vagyunk belevetve, hanem ott vagyunk Isten tenyerében - jelentette ki.