Bach-zenére az írás is jobban megy - Ha nemes ügyről van szó, a Pálffy házaspárra lehet számítani

- Minden gyökerünk Veszprémben ered. Itt születtünk, és az életutunk is mindig nagyon közel volt egymáshoz – tudtuk meg Pálffy Gézától, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójától, a „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetőjétől és Friedler Magdolna orgonaművésztől, a budapesti Járdányi Pál Zeneiskola orgonatanárától és igazgató helyettesétől.

Már a középiskolás évek alatt egy intézménybe jártak, Magdolna a Lovassy László Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola újonnan induló zenei osztályába, Géza a Lovassy speciális matematika tagozatára.

A házaspár szerint Magyarországon a mecenatúra gyerekcipőben jár. A képen Pálffy Géza és Friedler Magdolna. Fotó: Balogh Ákos

Magdolna a veszprémi évek után Pécsett a Zeneművészeti Főiskola zongora szakát végezte el. Mint mondta, azt hogy orgonista lett belőle, szintén Veszprémnek köszönheti. A Regina Mundi templom orgonistájával, Kreschka Károllyal annak idején többször találkozott, aki azt hangoztatta, hogy egy zongoratanár sem megy fel a kóruskarzatra, hogy kipróbálja az orgonát. Magdolna pedig dacból felment. Azóta elvégezte a budapesti Zeneakadémia orgona szakát, és orgonaművészként karrierje felfelé ível. Bach egyik ismert korálgyűjteményéről doktori értekezést írt, tanítványai közül pedig többen nyertek országos versenyeket, vagy kaptak művészdiplomát a budapesti és bécsi zeneakadémián. Veszprémben már több egyházi és jótékonysági koncertet is adott. Mint mondja, mindig ünnep számára, ha hazajöhet játszani.

Magdolna az orgonaművészet mellett két éve az irodalomnak is aktívan hódol, novellákat ír, immár kilenc írása jelent meg. Reméli, hogy novellái egyszer önálló kötetben láthatnak majd napvilágot.

Korábban többféle kreatív tevékenységet is kipróbált; többek között kézműveskedett, kosarat font, patchworkot készített, férjének koronás címert rakott össze mozaikból. A zene továbbra is központi szerepet tölt be az életében, de nyit új dolgok felé is, melyek alkotóként még jobban kiteljesítik. Mindez a történelemmel együtt kerek számára.

Pálffy Gézát sokan a Bakony Vegyész Torna Club egykori hosszútávfutójaként ismerik, mert Veszprémben aktívan atletizált. Többször volt országos bajnok, sőt még az ifjúsági válogatottba is bekerült néhányszor.

- Mindegyik területnek nagy jelentősége van számomra, mivel a sportnak köszönhetem a kitartást és a rendszeres életmódot, a matematikának pedig a logikus gondolkodást. Hogy komolyabb felfedezésekkel bíró történésszé válhattam, abban mindezeknek nagy szerepe van. Feleségem pedig a zenét hozta számomra– fogalmazott Pálffy Géza. – Nekem könnyű, hiszen a klasszikus zene fantasztikusan gazdag világ. Bach csodálatos muzsikáját hallgatva még az írás is jobban megy– tette hozzá.

A természettudományok sok területen továbbra is előnyt élveznek a társadalomtudományokkal szemben, ezért is jelentett nagy elismerést számára, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egyik Lendület-kutatócsoportját vezetheti. A magyar állam a Lendület-programot külön kerettel támogatja.

Az ötéves kutatási projekt 2012-ben indult, melyhez egy interdiszciplináris, nemzetközi szakemberekből is álló kutatócsoport alakult az 1526 és 1916 közötti uralkodókoronázások és a Szent Korona történetének feltárására.

- A Szent Korona legfőbb nemzeti ereklyénk, de a története nincs alaposan kikutatva, azaz ez a magyar tudományosság nagy adóssága – hangsúlyozta Pálffy Géza.

A kutató szerint sokan nem tudják, hogy nem csak Székesfehérváron, hanem Pozsonyban, Sopronban és Budán is voltak koronázások. Erről a kiemelkedő jelentőségű szimbolikus eseményről a lakosság alig tud valamit, mert az elmúlt évtizedekben kiesett a köztudatból. A kutatás ezt a tudást is hivatott erősíteni.

A kutatócsoport történészek mellett művészettörténészekből, filológusokból, pénztörténészekből áll. A tizenöt belső és több tucat külső – többek között külföldi – taggal dolgozó team munkájának köszönhetően már sok új eredmény született, melyeket ez ideig négy könyvben publikáltak, és számos kiállításon mutattak be, Pozsonytól Körmöcbányán és Budapesten át Esztergomig és Székesfehérvárig.

Az elmúlt három év alatt korábban ismeretlen nemzeti kincseket fedeztek fel, többek között a legrégebbi magyar koronázási zászlót Ausztriában. A Fraknó várában őrzött, 1618-ban készült kincsen ugyanaz a magyar címer látható, mint napjainkban bármely magyar állampolgár személyi igazolványán.

- Sokszor elhangzik az, hogy a bölcsészettudományok nem hoznak gazdasági hasznot, amely részben igaz, azonban az ilyen jellegű kutatások társadalmi hasznosulása sok esetben kiemelkedő lehet, hiszen akár két-három éven belül is jelentős eredményekkel gazdagíthatják a lakosság ismereteit és erősíthetik lokálpatriotizmusát. Magyarország lakossága szerencsére nagyon nyitott és érdeklődő a történelem, különösképpen a Szent Korona iránt. Veszprémben, a királynék városában pedig nem is kérdés, hogy erről kell és érdemes beszélni – emelte ki a történész.

A korona 1944 végén volt Veszprémben, akkor az ereklyét a honvédség mai légierő bázisában, a Sziklában őrizték közel egy hónapig. Az eseményt azóta két emléktáblán is megörökítették.

Pálffy Géza szerint, ha egy város, például Veszprém, Sopron vagy Fehérvár egy történelmi hagyományhoz kapcsolódva turisztikai látnivalókat és rendezvényeket szervez, abban az esetben még gazdasági hasznot is hozhat egy bölcsészettudományi felfedezés. Nem beszélve arról, hogy mindez a lokálpatriotizmust és a történelmi identitást is erősíti. Veszprémben a Gizella-napok erre kiváló példa.

A kutató a legújabb eredményekről május 16-án, Rózsa Ünnepi előadásán is beszámolt, felesége pedig a bazilikában orgonakoncertet adott. Azért is örültek a felkérésnek, mert a programon a történelem és a zene helyet kapott egymás mellett, a házaspár számára pedig az első alkalom volt, amikor közösen léptek fel egy rendezvényen.

A jótékonykodás kiemelt szerepével pedig mindketten egyetértenek:

- Magyarországon a mecenatúra gyerekcipőben jár. Veszprém történelmi épületeinek jó része elsősorban a püspököknek köszönhető mecenatúrából épült. A főúri és főpapi mecénások a történelemben meghatározó szerepet töltöttek be. 1945/48 után ebből alig maradt valami, hiszen az arisztokrácia nagy része emigrációra kényszerült, az egyház pedig elnyomás alatt volt. Magyarországon jelenleg a régi mecenatúra még nem állt helyre. Sok az újgazdag ember, de kevés, aki hajlandó erre. Örömteli azonban, hogy már akadnak az üzletemberek között is kivételek, főleg olyanok, akik alacsony sorból jutottak magasra. A példamutatásnak fontos szerepe van azért is, hogy eljusson ahhoz a jómódú réteghez, amely még nem ismerte fel ennek jelentőségét – fogalmaztak.

A házaspár szerint az olyan szervezetek, mint a Zonta Club, a civil társadalom erejét biztosítják. Pálffy Géza és Friedler Magdolna elmondta, ha nemes ügyről van szó, rájuk mindig lehet számítani.