A végtelenített snitt

A Mester. A Barát. A Nők kedvence. Az örökké derűt, bölcsességet sugárzó Jancsó Miklós, akit képtelen voltam bácsinak szólítani. Miklósnak hívtam, amikor szerepléseiről tudósítottam, amikor fél órán át együtt ültünk a balatonfüredi Tagore sétány padján, vagy amikor a veszprémi Táncfesztivál idején vele baktattam az előadások helyszíne és a hotelja között. De a Buhim-völgyi Szalon délutánjain is összefutottunk. Ezek a ritka és röpke találkozások felejthetetlenek, felérnek az örökkévalóság reményével. Isteni adománynak tekintettem őket. Sok-sok évvel ezelőtt, az egyik nyáron kiállítást nyitott meg a füredi Annabella Hotelban. A város az egyik otthona volt, harmadik feleségének, Csákány Zsuzsa filmvágónak a szülei, Csákány György orvosprofesszor és Csákány Márta szinkronrendező itt töltötték a nyarakat. A megnyitó előtt tollal és jegyzetfüzettel a kezemben hallgattam a sétány árnyat adó fái alatt. Jól emlékszem a szavaira, talán azért, mert később interjúban viszontláttam a gondolatait. A kései pályakezdés előnyeiről és hátrányairól faggattam. Miklós ugyanis 37 évesen forgatta A harangok Rómába mentek című első játékfilmjét. Egy író, zenész, képzőművész mit remélhet ebben a korban? Lemarad végleg, vagy alkothat még sikeresen? Nevetett. A mosoly és a humor a lényéhez tartozott. Az élethez szerencse is kell, nagy szerencse, mondta lakonikusan. De ha valaki másokat okol élete kudarcaiért, elveszett ember.

Ő nem állt hadilábon a szerencsével. Nem hitt Istenben és a túlvilágban, de páratlan képességeket és lehetőségeket kapott a Teremtőtől. A magyar filmgyártás legragyogóbb, dicső korszakában alkotott, és vált az egyetemes filmművészet Bunuel, Fellini, Antonioni, Bergman és Wajda szintű klasszikusává. A Kolozsváron jogi diplomát szerzett fiatalemberből, aki 1950-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, csodálatra méltó zseni lett. Középiskolás koromban naiv és lelkiző, ám díjazott dolgozatokat írtam az Oldás és kötés (1963), valamint az Így jöttem (1964) című filmjeiről. Különös stílusa, újszerű filmnyelvezete már az idő tájt egyéniséggé tette.

Jancsó Miklós a magyar filmtörténet egyik jelképe, atyja volt, az ő alkotásai adták meg filmművészetünk karakterét. Korszakot teremtett kortársai és mindannyiunk életében is

A hosszú beállítások, snittek az 1966-os Szegénylegényekben csúcsosodtak ki. Atmoszférateremtése, tömör lélekrajza markáns arculatú művésszé formálta. Kiváló színészekkel dolgozott: Latinovits Zoltán, Kozák András, Madaras József, Cserhalmi György. A nagysikerű Szegénylegényeket egy évvel később láttam, katonaként vonatcsatlakozásra vártam egy kisvárosban, s hogy teljen az idő, moziba mentem. Vetítés közben fokozatosan gyérült a nézőtér. A füredi padon felidéztem emlékemet. Sokan kalandos, izgalmas filmet vártak, ezért csalódottan távoztak. A Szegénylegények nem romantikus kaland és romantikus meseetika. Kerültem a betyártéma hagyományos romantikáját A film roppant primitív műfaj, mesét kell mondani vele. A két mondat között több mint fél évszázad telt el.

Miklós állandó alkotótársa Hernádi Gyula író volt, akitől számos esetben hallottam, hogy nem kell komolyan venni az élet dolgait, okosabb könnyed iróniával szemlélni. Dialógustechnikájuk sokban hasonlít Hemingway novelláihoz. A jó barát Hernádi nem bírt magával , és 1988-ban Jancsó Miklós szeretői címmel könyvet írt a művészről. A filmrendező ekkor 67 éves. kivételesen különös ember vagy. Harminc éve vagyunk barátok, de szinte mindennap csodálkozva állapítom meg magamban újra és újra, mennyire kimeríthetetlenek személyiséged dimenziói Ebben a könyvben csak a szerelemről, szerelmeidről, szeretőidről kívánok írni Ötszáztizennégy szeretőd volt. Sok? Kevés? Nem tudom. Vannak háryjánoskodó barátaim, akik sokkal többel dicsekszenek - olvasható az előszóban. Hódításainak titkairól, trükkjeiről nem mertem kérdezni, féltem, hogy letol, mit vájkálok a magánéletében. Szókimondó úriember hírében állt, és az éles szavakkal sem takarékoskodott ilyenkor.

Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány, Szerelmem, Elektra, Kék Duna keringő, Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, az olaszországi Magánbűnök, közerkölcsök és a Monica Vittivel forgatott A Pacifista kitörölhetetlenek a civilizált kultúrából. Minden filmemmel azt próbálom nyomozni, mi szükséges ahhoz, hogy ennek az országnak a népe végre valóban európaivá váljon nyilatkozta régebben. Miklós csendben elment, azonban itt van még Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szabó István, Tarr Béla. Nem pótolhatják, de enyhíthetik felfoghatatlan, fájdalmas hiányát. A kivételes, korszakos életmű véget ért Testben, de a kifürkészhetetlen Sors és a megfoghatatlan Szellem végtelen snittje a halálával kezdődik el.