Itt a gyilkos, hol a gyilkos?

A Hajmeresztő alaptörténete pofonegyszerű, a cselekmény a klasszikus, mondhatni unalomig ismert krimi-sablonok mentén halad. Az események végig egy fodrászszalonban zajlanak hat szereplővel. A hajszobrászat fölötti lakásban meggyilkolnak egy neves zongoraművésznőt, ezért feltűnik a színen két nyomozó, akik megkezdik az eset felgöngyölítését.

Az üzletben tartózkodó négy személy – a homoszexuális szalontulajdonos, a fodrászlány, a régiségkereskedő, valamint a szenátor felesége – egyaránt gyanúsítható a gyilkossággal, így lépésről lépésre kell rekonstruálni a történteket és felkutatni a bizonyítékokat.

A színdarab lendületesen indít, a hangulatteremtés is kiváló, habár az aláfestő zene sokszor hangosabb a kelleténél. Az előadás első felében a komédia dominál, ebben pedig az extravagáns fodrászt megformáló Bozsó József viszi a hátán a produkciót. A karakter ugyan a melegekkel kapcsolatos klisékből építkezik, de a színész mindvégig rendkívül szórakoztatóan kelti életre a figurát, ráadásul még egy-két merész, pikáns poént sem fél elsütni. Bozsó József alakításával sokszor vékony jégen táncol, azonban rendre mesterien megáll azon a határon, amin túl már giccsbe, rikító nyáltengerbe fordulna a játéka. Persze a többi színész is hozzáteszi a maga részét az előadás humorához, azonban kétségkívül a meleg hajszobrász jelenetei maradnak a legemlékezetesebbek.

A nyomozás túl nagy meglepetéseket nem tartogat, mint általában a legtöbbször, ezúttal is a szerelem, a féltékenység, a pénz és a düh valamelyike (vagy éppen ezek kombinációja) keveri gyanúba a potenciális gyilkosokat. A zsánerből fakadó izgalom ugyan nem hiányzik a színpadról, de a feszültség csak meglehetősen alaphangon vibrál a levegőben. Ellenben zseniálisak az első felvonás azon momentumai, amikor az összes szereplő a színpadon van. A hat színész között precízen peregnek, váltakoznak a dialógusok és a poénok, a néző pedig nem győzi kapkodni a fejét a remekül felépített információhullámok tengerében.

Bozsó József mindvégig rendkívül szórakoztatóan kelti életre az extravagáns hajszobrászt, még egy-két merész, pikáns poént sem fél elsütni (Fotó: Polgár Tibor)

A darab csúcspontja a bűncselekményt megelőzően a fodrászszalonban történt események rendőrségi parancsra történő rekonstruálása. Ettől a pillanattól már a közönség is beleszólhat az előadásba, hiszen a nyomozók kérésére a szemtanúknak – azaz a nézőknek – jelezniük kell, ha a négy gyanúsított közül valaki füllent, ferdít, hazudik. A két felvonás közti szünetben, illetve a folytatásban csak fokozódik a publikum bevonása a színdarabba, és ettől válik igazán egyedivé, felejthetetlenné a Hajmeresztő. A sima, hétköznapi gyilkosságot egy csapásra izgalmasabbnak érzi a színházlátogató, ha ő maga is megszólíthatja a gyanúsítottakat, kérdéseket tehet fel, nyomozhat.

Az előadás második részében a nyomozásvezető rendőrt alakító Szirtes Gábor veszi a kezébe a stafétabotot, neki kell kordában tartani a nézőteret, az onnan érkező kérdéseket és reakciókat, miközben a cselekmény előrehaladásáról sem feledkezhet meg. A tapasztalt színész tökéletesen megbirkózik a nem könnyű feladattal, sőt, még az interaktivitáshoz szükségszerűen kapcsolódó rögtönzései is remekül illeszkednek a színdarabba. A közös nyomozás jól működik, továbbra is szép számban érkeznek a szórakoztató pillanatok, majd elérkezik a pont, amikor a közönség megszavazza a gyilkos személyét. Innentől már ismét csak a színészeken a sor, hogy lezárják a történetet.

A színdarab második felében Szirtes Gábor veszi a kezébe a stafétabotot, és tökéletesen vezényli le a közönség bevonásával zajló bűnügyi nyomozást (Fotó: Polgár Tibor)

A függöny legördülte után a színdarab szereplőit és készítőit nem érheti kritika, maradéktalanul kihasználják a kissé hullámzó színvonalú, de kétségtelenül formabontó ötlettel szolgáló alapanyag minden erényét. A Hajmeresztő a Turay Ida Színház előadásában egy vérprofi színházi munka, amely különleges és emlékezetesen szórakoztató élményt nyújt a bűnügyi játékban résztvevő nézőknek.

Paul Portner német író Hajmeresztőjét világszerte hatalmas sikerrel játszották a színházak, a szakma véleménye szerint a színmű legfőképpen az egyedi előadásmódjának köszönheti a népszerűségét. A darabot hazánkban több társulat is színpadra állította, Pápán a Turay Ida Színház előadásában volt látható a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Színháztermében, a Tarcy-bérlet keretein belül. A Hajmeresztő március 9-én, szombaton ismét látható lesz Pápán a JMSZK színpadán.