Helka, a tó tündére - Hatalmas vastaps a bábelőadásnak

Nyulász Péter író 2011-ben jelentette meg a balatoni legendavilágról szóló ifjúsági regényét. A Helka - a Burok völgy árnyai című könyv hamar népszerűvé vált a 7-10 éves gyerekek körében. Ezt a sikert próbálta megismételni a Kabóca Bábszínház is, amikor úgy döntött, hogy színpadra adaptálja a művet. Egyedülálló módon vízi bábelőadásként mutatták be a regényt. A szervezők ideálisabb helyszínt nem is találhattak volna a bemutatónak, mint a Séd-völgyi Kolostorok és kertek rendezvényteret. Az ide felállított szabadtéri színpad előnyös volt a vízi bábelőadás premierjének. A nézőtér szénabálákból állt, amire mindenki örömmel ült le. Ez is azt az érzést keltette, mintha a partról néznénk a Balatont. Már kezdett sötétedni, amikor megteltek a helyek. Mindenki izgatottan várta az előadás kezdetét. Egy rendkívül ötletes színpadtér tárult elénk. A díszlet központi eleme egy vízzel teli medence volt, amely a Balatont szimbolizálta, szélein a partokkal. A színpad fölötti reflektorok tökéletesen bevilágították a teret. A szépen kidolgozott táj a mesejáték alatt végig lekötötte a figyelmünket. A különleges alkalom fényét emelte a háttérből beszűrődő helyi kiskacsák hápogása is.

A történet szerint a címszereplő egy napon megszökik szülei kastélyából, pedig már minden készen állt, hogy Helkát hercegnővé avassák. Egyetlen álma volt, hogy végre megmártózhasson a balatoni habokban. Mivel ezt megtiltották neki, ezért a menekülést választotta. Nem is sejtve, hogy mennyi veszély fenyegetheti, ha elhagyja a várat. A szöveg felépítése rengeteg utalást tartalmaz a Balaton környékére. Azoknak a gyerekeknek, akik itt nőttek fel, ilyen szempontból hazai pályát jelenthet az előadás, de azoknak is különleges élményt okozhat, akik nem környékbeliek, de hallgatva a szöveget sok érdekességet megtudhatnak. A történet ezzel az ügyes megoldással közelebb hozza Füred, Tihany, Tapolca vagy éppen Hévíz nevezetességeit. A medence végig kiemelt szerepet kapott, több vízi jelenet itt zajlott. A színpad hátterében lévő fehér vászon is többször funkcióhoz jutott. A még eredetibb hatás kedvéért erős hanghatásokat és füstfelhőt vetettek be.

Sokszor halljuk, hogy a világ egyre inkább elanyagiasodik, az értékek a háttérbe szorulnak, minden a felszínességről szól. Ez az előadás éppen ezt próbálta megállítani azzal, hogy a gyerekek számára más jellegű, de sokkal hasznosabb értékrendet kívánt teremteni. Ez megnyilvánult a régies beszédmódban és abban is, hogy az általános emberi értékek szerint a jó mindenekfelett győzni fog, és ha szívességet kérünk, nem feltétlenül kell értékes kincsekkel fizetni érte.

Leginkább a 7-9 éves gyerekek élvezték a látottakat. Többen közülük elhozták a bemutatóra még a darab alapjául szolgáló könyvet is. Voltak olyan gyerekek, akik a felcsendülő dalokat hallván együtt énekeltek a színészekkel. A sikert nehéz megmagyarázni, de talán most legyen annyi elég, hogy az előadást követően hatalmas vastaps köszöntötte a színészeket, akik kihívták magukhoz a többi alkotót is.

A színészek hihetetlenül jól mozgatták a bábokat, amelyeknél többször dublőrt is alkalmaztak. Végig érezhető volt, hogy szeretettel és odaadással dolgoztak a gyerekek figyelméért. A színészek - Érsek-Csanádi Gyöngyi, Baranyai Anita, Fige Tamás, Futó Ákos, Jakab Ádám, Lovászi Edina és Mákszem Lenke - remek remek előadást hoztak létre, a dramaturg Sőregi Melinda volt. A rendező Székely Andrea is kitűnő munkát végzett, a csodálatos díszlet pedig Gyarmathy Ágnes munkája.

Barta Magdolna