Médiatörvény a gyakorlatban

A nyomtatott sajtó és az idén január 1-től hatályos új médiatörvény viszonyáról a résztvevők összességében megállapították, hogy semmiben nem igazolódott be a kezdeti félelem a médiatörvény hatásairól.

Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője szerint a szakma legfontosabb szereplói részvételével létrehozott társszabályozás pozitív irányba tett lépés volt. Ezzel a médiahatóság beavatkozása előtt a szakma hozhat döntéseket a felmerülő kifogásokban, kérdésekben, a hatóság csak eljárásjogi problémákat vizsgálhat. Ezzel együtt - szerinte - a törvényi szabályozásban, bizonyos gumiparagrafusaiban továbbra is benne van a retorzió lehetősége. Az más kérdés, hogy  a médiahatóság ezidáig nem élt ezzel.

- Valóban voltak komoly aggodalmak, ezek azonban nem igazolódtak be - emelte ki Ablonczy Bálint, a Heti Válasz rovatvezetője.  Ezzel egyetértve Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese elmondta: a szakma sok olyan pontban ért el módosítást, amellyel sikerült a több tekintetben rossz paragrafusokat a helyes irányba javítani. Csermely Péter,  a beszélgetés moderátora az öncenzúrát feltételezhető félelmeket teljesen értelmezhetetlennek tartotta, hiszen véleménye szerint ez megfoghatatlan és bizonyíthatlan.

Abban egyetértés volt a beszélgetés résztvevői körében, hogy a médiatörvény megfelelő előkészítésére kevés idő jutott, az átpolitizált hangulatban a szakmai szervezetek és az érintettek közötti ellentétek nem tették lehetővé a hatékony érdekképviseletet. Ezzel együtt a médiatörvény és a hatóság eddigi működése nem igazolta a korábbi aggodalmakat.

A konferencia a sportközvetítések jogainak megszerzése körüli gyakorlat megvitatásával, majd a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap eddigi tevékenységének és jövőbeli szerepének megbeszélésével folytatódik.

Csatolt anyagaunkban a konferencia első napjáról olvashatnak