A terv: Iskolák állami kézben

Az iskolák államosításával kapcsolatban igazgatókat és fenntartókat kérdeztünk, a választ többen azzal utasították vissza, hogy egyelőre nagy a bizonytalanság, minden képlékeny, semmit nem tudni. A válaszolók is csak találgatnak, hiszen - mint ahogy többen megfogalmazták - a törvény készítői nem egyeztettek, hivatalosan nem tájékoztatták sem az iskolák igazgatóit, sem a települések polgármestereit, egyelőre csak kiszivárogtatott hírek, információk vannak.

A zánkai polgármester, Filep Miklós számára is sok a megválaszolatlan kérdés: több pénz jut-e az oktatásra azáltal, ha az állam tartja fent az iskolákat? A főként önkormányzati forrásból épült oktatási intézményeket átadják tulajdonba vagy bérbe adják az államnak? 

A minisztérium szándéka szerint minden iskola az államhoz kerülne

A törvény megalkotása előtt nehéz véleményt mondani. Horváth Lajos, a zánkai Bozzay Pál Általános Iskola igazgatója szakmai irányítás szempontjából az államosítást nem ellenzi, fenntartói szempontból viszont differenciálni kellene.

Azok az önkormányzatok, melyek jó gazdái voltak az iskoláknak, továbbra is gyakorolhatnák a fenntartói jogokat. Véleménye szerint az államosítás a középszer felé visz, hiszen az állami fenntartású  iskolákhoz a helyi önkormányzat nem szívesen teszi majd hozzá a szükséges plusz pénzt; az előzetes információk szerint a pedagógusbéreket fizetné az állam, az épületek fenntartása és a dologi kiadások a helyi önkormányzatokat terhelnék.

Kérdéses azoknak az iskoláknak, felső tagozatoknak a léte, ahol évfolyamonként nincs két osztály; a zánkai iskolába 123 diák jár és csak 44 Zánkáról, a többiek 18 településről jönnek, 9 helyről iskolabusz szállítja a tanulókat. Ezek  a számok és a beiskolázási eredmények is mutatják, a szülők kedvelik a német nemzetiségi nyelvet oktató, kompetencia vizsgálatokon jól szereplő, szakmailag kiváló iskolát.

A minisztérium szándéka szerint alapesetben minden iskola az államhoz kerül. Ez alól egyes, a 2000 lélekszámnál nagyobb települések önkormányzatai felmentést kérhetnének, ha meg szeretnék tartani iskolájukat. A somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Martonné Vathy Hedvig szintén úgy fogalmazott: a szülők elégedettek iskolájukkal, a térség nyolc településéről járnak hozzájuk diákok, az iskola tanulóinak száma 170.

Véleménye szerint az eddig jól működő, iskoláikat fenntartani és működtetni képes, fejlődő, gyarapodó önkormányzatoknak kellene továbbra is fenntartani intézményeiket, függetlenül a település lélekszámától (azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem tudta fenntartani iskoláját, meg is szűnt az intézmény). Az igazgatónő azt szeretné, ha a törvény alkotói és a törvényhozók  jól körüljárnák a kérdést.
 
Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Némedi Lajos  alpolgármester több alkalommal kijelentette, hogy amennyiben a feltételek adottak, az önkormányzat szeretné saját fenntartásban működtetni oktatási intézményeit. Szauer István, a polgármesteri hivatal oktatási és sport irodájának irodavezetője is azt mondja, Veszprém teljes biztonsággal, az országos átlagnál jobb színvonalon működtette teljes intézményrendszerét, itt például  nem voltak jellemzőek kifizetetlen tankönyvszámlák, mint némely más városban.

Horváth Szilárd, a legnagyobb létszámú veszprémi iskola, a Deák Ferenc Általános Iskola (ahol 22 osztályba 571 tanuló jár) igazgatója nemcsak saját maga, de az intézmények vezetői nevében is azt  mondja, üdvözli, hogy a város szeretné megtartani iskoláit. Fontos, hogy az intézmények lehetőség szerint önkormányzati fenntartásúak legyenek, hiszen helyben sokkal jobban ismerik azok helyi sajátosságait, képességeit, örömeit, gondjait, problémáit. Ennek ellenére az igazgató   tudja, lesznek önkormányzatok, melyek számára segítséget nyújt az állami fenntartás.
 

Az új közoktatási, illetve - várható nevén - a nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezetet heteken belül tárgyalja a kormány, majd az országgyűlés, az oktatási államtitkárság forgatókönyve szerint a törvény 2012. szeptemberében lép életbe. Alapesetben - az egyházi és az alapítványi intézmények kivételével - minden iskola az államhoz kerül, a 2000-nél nagyobb lélekszámú települések önkormányzatai felmentést kérhetnének; e települések várhatóan visszakérik majd  az  iskoláikat. A tervek szerint minden tanárnak heti 32 órát kötelezően az iskolában kell majd töltenie. Az oktatási államtitkárság a tanárképzés reformját is tervezi, megkülönböztetve az általános- és a középiskolában oktatók képzését.