Lelkünket is megérintik

- Ezek a képek egy európai színvonalú gyűjtemény fő darabjai, amiket a két város közötti testvérkapcsolatnak köszönhetően kaptunk meg. Aki eljön hozzánk, az átfogó képet kaphat a 20. század elejének rendkívül magas színvonalú magyar festészetéről, hisz a kiállításon az összes jelentősebb "iskola" képviselve van, és olyan "magányosok" képei is láthatók, mint például Mednyánszky László, Vaszary János, Egry József, vagy Tóth Menyhért. Ilyenek festményeket legközelebb a budapesti Szépművészeti Múzeumban lehet látni - ismertette a kurátor.
 
Kállói Judit szerint a tárlat nemcsak képzőművészeti élményként, hanem történeti oldalról is jelentős, mert a 67 képen keresztül megismerhetjük azokat az egykori műgyűjtőket, mecénásokat is, akik támogatásukkal lehetővé tették a művészek munkáját és a Kecskeméti Képtár létrejöttét.

 
- Ezeknek a művészetpártolóknak köszönhetően a 20. század elején hihetetlenül gyorsan megindult az építészet, a zene, az irodalom, a képzőművészet fejlődése a feudalizmusból kilépő, polgárosodó Magyarországon. Gondoljunk csak Adyra, Bartókra, Kodályra, vagy az építészetben a magyar szecessziós stílust kialakító Lechner Ödönre. A korszaknak az egyik legjelentősebb, európai szinten mérhető műgyűjtője Nemes Marcell volt, aki éppen száz évvel ezelőtt ajándékozott 79 kortárs magyar festményt Kecskemétnek a városi múzeumi képtár megalapítására. Ezzel akarta segíteni a fővároson kívüli művészeti élet megerősítését, hogy ne csak a fővárosban összpontosuljon minden, hogy az emberek egyáltalán láthassák ezeket a képeket. Nagyon fontos alkotóeleme a képtárnak és a füredi kiállítás anyagának a Farkas-Glück-hagyaték is, melynek lényegi részét Farkas István festőművész édesapja, Wolfner József gyűjtötte össze azzal, hogy megbízást adott a művészeknek a munkára.
 
A mai tehetős emberek példát vehetnének a száz évvel ezelőtti elődökről, amikor pénzük elköltéséről döntenek. Mindenki előtt jó példa lehet az egykori kecskeméti polgárok hozzáállása is - véli a kurátor.
 
Visszatérve magukra a képekre, Kállói Judit különösen figyelmünkbe ajánlja Tóth Menyhért alkotásait. A különös sorsú, ma még igazi felfedezés előtt álló művész talán Gulácsyval, Csontváryval értékelhető egy szinten - mondja.
 
- Sorolhatnám az ismert, vagy a köz számára annyira nem ismert többi nevet is Anna Margittól, Barcsay Jenőn, Faragó Gézán, Fényes Adolfon, Márffy Ödönön át Rippl-Rónai Józsefig, hogy csak néhányat kiemeljek. A képek mindegyike maga a szépség és harmónia. Mivel többségük a figurális irányzatokhoz tartozik, azoknak is biztosan befogadhatók, akik a modernebb dolgoktól esetleg idegenkednek. De nem csak, "tetszenek" ezek a festmények a látogatóknak, mélyebben is megérinthetik őket, hisz például Mednyánszky vagy Farkas István drámai képeinek hatása elől nem nagyon lehet kitérni.

Ez egy olyan korszak volt, amikor hivatalos kritikusok elítélték a szecessziót. Az egyik például azt írta, hogy olyan, mint egy hímzett népi bugyi. Kecskeméten a tehetősebb mezővárosi polgárság ennek ellenére úgy döntött, hogy ők ezt tartják korszerűnek, ez lesz a város meghatározó stílusa. Az idő őket igazolta.