Felvételi 2011: nyilvánosságra hozták a ponthatárokat

Az MTI információi szerint 97.769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53.450; mesterképzésre 19.600 hallgatót lehetett felvenni.
A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.
A legmagasabb pontszám az államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett hozniuk a leendő elsőéveseknek, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot.
Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus szakon 478 pont volt a határ.

A ponthatárokat este nyolc órától óriáskivetítőkön tették közzé a fővárosban a Millenárison. Az adatsor Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár gombnyomására indult el. A helyettes államtitkár rövid köszöntőjében sok sikert kívánt a felsőoktatásba most bekerülőknek, azokat pedig, akiket nem vettek fel, arra biztatta, hogy próbálkozzanak a következő évben is.

A Millenárison a rossz idő ellenére is sokan várták a pontszámok megjelenését. Az MTI tudósítói számos diákot láttak, akik üdvrivalgással fogadták az óriáskivetítőn megjelenő pontszámokat.
A regisztrált jelentkezők a felvi.hu mellett az e-felvételin használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálhatták a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is kaptak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont.
Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állította szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. 

A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve; a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést, mint előző évben.

A Millenárison a korábbi évekhez hasonlóan Pont Ott Parti várta az idén is a diákokat, a programok már délután négy órakor elkezdődtek: bemutatkozott több felsőoktatási intézmény, szó volt külföldi tanulmányutakról, ösztöndíjprogramokról, nemzetközi szakmai gyakorlatokról, továbbá arról is, hogyan keressen valaki albérletet vagy diákmunkát.

 További részletek a felvi.hu-n!


Felvi-fórum ösztöndíjakról, munkalehetőségekről

A hallgatók ösztöndíj- és munkalehetőségeiről is esett szó a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése előtt a fővárosi Millenárison csütörtök délután. A szemerkélő esőben folyamatosan érkeznek a diákok.

Nagyné Szabó Kinga, a Magyar Ösztöndíjbizottság irodavezetője a Felvi-fórum címmel tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta: mintegy negyven országba lehet kijutni segítségükkel államközi szerződések alapján alapképzésben, mesterképzésben, illetve doktoranduszképzésben. Többek között lehetőség van arab nyelvterületre vagy Mongóliába is kiutazni. Közlése szerint a három-négy hetes nyári egyetemeik nagyon népszerűek, a résztvevők megismerhetik a fogadó ország történelmét és kultúráját is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ösztöndíjaik augusztus végén kerülnek fel a honlapjukra. Az ösztöndíj ügyintézése keretében a megcélzott egyetemnek, főiskolának fogadónyilatkozatot kell küldeniük a hallgató számára. Az ösztöndíj odaítéléséről szakmai kollégium dönt - fűzte hozzá.
 
Hlavaty Ildikó, a Tempus Közalapítvány programasszisztense közölte: az Erasmus-ösztöndíjjal Európa számos felsőoktatási intézményébe lehet utazni egy vagy két szemeszterre. Minden főiskolán, egyetemen van Erasmus-koordinátor, aki segíti az ehhez kapcsolódó ügyintézést. Vannak olyan külföldi egyetemek, főiskolák, ahová "vadásszák a hallgatókat", de vannak olyanok is, ahol várólista van - tette hozzá.

Várkonyi Dóra, az AIESEC-Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete kommunikációért felelős elnökhelyettese kiemelte: 110 országba lehet eljutni a szervezettel, az időtartam hat héttől másfél évig terjedhet. Önkéntes programjaikkal nyári táborokban lehet tevékenykedni, akár már az érettségi után, egyetemi felvételi nélkül is.

Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) társadalmi kapcsolatokért felelős elnökségi tagja a Pont Ott Parti keretében tartott rendezvényen az egyetemi tanulmányok melletti szakmai gyakorlat előnyei között említette, hogy ennek segítségével munkahelyet találhatnak a hallgatók a diplomaszerzésük után is. Az ehhez kapcsolódó tapasztalatok, tanácsok gyűjteményét egy brosúrában megjelentették - tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a HÖOK mentorprogramjának segítségével a hátrányos helyzetű hallgatóknak az első félévben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy benn maradhassanak az egyetemeken, főiskolákon.

Katona Miklós, a Szegedi Tudományegyetem Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. képviseletében arról beszélt, hogy a bölcsészdiplomásoknak a közhiedelemmel ellentétben "nagyon sok lehetőségük van" az elhelyezkedésre, mert az ilyen típusú végzettséget számos területen lehet alkalmazni.
Kitért arra is, hogy az egyetemi szervezetek másként szólítják meg az egyetemistákat, mint tíz évvel ezelőtt: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a digitális eszközök.

Lóczy Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakmai főtanácsosa rámutatott: a munkavállaláskor dilemmaként vetődik fel a közszféra és a versenyszektor közötti döntés. Utóbbiban magasabb a fizetés, előbbiben pedig stabilabb a foglalkoztatás - jegyezte meg.
A ponthatárok meghúzása előtt a diákok a várakozás perceit sakkal, csocsóval és különböző társasjátékokkal tölthették el. Sátrakban mutatkozott be több felsőoktatási intézmény és a Diákhitel Központ. A ponthatárok kihirdetése után könnyűzenei koncertek várják a diákokat.