A végzet asszonya

Kanczler Katalin egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban született  dívához illően a vélemények sokáig megoszlottak arról, hogy mikor. A lexikonokban 1912 szerepelt, karrierjének indulásakor azonban ennél négy évvel kevesebbet mondott az újságíróknak. Aztán előkerült keresztlevele, amelyben 1910. december 8. szerepel, s ma ezt tekintik születési időpontjának. Karády, aki kiskorában egy akció révén öt évig Svájcban tanulhatott, a családi pokol elől tizenhét esztendősen a házasságba menekült, de két év múlva már túl volt a váláson is. Kávéházi énekesként fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, aki gondoskodott képzéséről, s akitől a Karády nevet is kapta.

1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Karády sajátosan mély hangján később slágerek tucatjait búgta el (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet, stb.). Nevére tódult a közönség, így évről évre többet forgatott, csak 1942-ben hét film készült vele. Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és az Egy tál lencsében is, ami kivételesen vígjáték volt.

Amerikai stílusú sztárt faragtak belőle, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babás nőideál után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya lett, szinte férfiasan mély hangja is szokatlan volt a nyafogások után. Mindez persze botrányt is keltett, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal zsidóbérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt.

Magánéletét számos legenda övezte, vélték róla, hogy férfifaló, de azt is, hogy saját neméhez vonzódik; a valóságban Újszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. A német megszállás után letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátai csak nehezen tudták kiszabadítani. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, amiért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki. Karádyt rettenetesen megviselte, hogy a szovjet fogságba esett, majd az ÁVH-nak átadott Újszászynak nyoma veszett. Az új világban már nem találta helyét, a kommunista kultúrpolitika sem igényelte a múlt rendszer sztárját, s lassan a közönség is leszokott róla.

Karády Katalin 1951. február 9-én hagyta el hazáját, itthon ezután neve sem hangozhatott el. Brazíliában, majd New Yorkban telepedett le, magányosan vezette kalapszalonját. Még fényképezni sem engedte magát, csak 1973-ban adott egy exkluzív interjút Sándor Pálnak. Kultusza a hetvenes évek végén éledt újra, de ő nem látogatott haza, örökre fiatalnak akart az emberek emlékezetében megmaradni.
New Yorkban halt meg 1990. február 7-én.

Búgó hang és hamvadó cigarettavég
Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című 2001-es filmje Karády és Újszászy szerelmét elevenítette fel, akárcsak Pusztaszeri László 2008-as Karády és Újszászy című párhuzamos életrajza, dalaiból nemrég Szalóki Ági adott ki feldolgozás-lemezt.