Színész és légtornász

Horváth Zoltán dánszentmiklósi, Ceglédre járt gimnáziumba. Szülei állatorvosok, számára az orvosi vagy a jogi pályát képzelték el, de neki más volt az útja. Ma is emlékszik arra a pillanatra, amikor középiskolásként úgy döntött, nem a szülei álmát teljesíti be, hanem a sajátját: felvették a Pesti Magyar Színiakadémiára, egy év után, tizenkilenc évesen már főszerepet kapott, Ábelt a Tamási Áron regényéből készült színpadi változatban. Mély víz volt számára. A próbák során tíz kilót fogyott "amúgy sem nagy termetéből". Az akadémia elvégzése után a Kolibri Színházban játszott, egy kortárs francia bestsellerben, a Lila története címűben, majd a Bárka Színház Iskola a határon című bemutatójában kapott szerepet. Dér András fiával, Zsolttal megalapította az Ének a Nemzetekért Kulturális Alapítvány társulatát, a Crescendót, mely moralitásokat játszik.

- Volt egy lyukas periódus az életemben, idén januárban felvételiztem a Magyar Cirkusz és Varieté iskolájába - meséli Horváth Zoltán. - Légtornásznak tanulok. Általában nem tudom levezetni az energiáimat, folyamatosan sportolok, tavaly maratont futottam; kellett valami sportot keresni, ami kellően lefáraszt. A Magyar Színház Liliom című előadásában először úgy tűnt, szükség lesz az akrobatikára - lógnunk kellett volna fejjel lefelé mint angyalok -, aztán a jelenet mégsem maradt bent az előadásban, de én ottragadtam a cirkuszban. A Sweet Charity című darabban is van egy ötperces légtornász-szám.

A képzés során zsonglőrködni tanul és talajakrobatikát, ezek az egyensúly- és az erőfejlesztés miatt fontosak. Horváth Zoltán tissue akrobatikával, két keskeny függönyön való légtornászattal foglalkozik.

Ősztől a Petőfi Színház tagja. Mindenki kedvesen fogadta őt, mindent megtett azért, hogy jól érezze magát és minél hamarabb beilleszkedjen - ezért nagyon hálás. Társulati tagként elkezdeni egy évet, új tapasztalat ez számára, korábban vendégként szerepelt színházakban. Azt mondja, "bevetés" hangulata van a mostani helyzetnek: egy idegen helyen még azt sem ismeri igazán, ahova esténként "hazatér", ott sem töltött annyi időt, hogy otthon érezhesse magát. Meg kell állnia a helyét, amihez nagyon sok segítségre van szüksége, hogy a helyzet ne frusztrálja.

- Izgultam, milyen lesz majd a fogadtatás, a korban hozzám legközelebb álló fiúk mit szólnak. Ezért például tartottam a Gere Dénessel való találkozástól, nehogy azt érezze, az ő szerepeire pályázom, nehogy rossz szemmel nézze, hogy ide kerültem. Az első találkozáskor kezet ráztunk, azt mondta, boldog, hogy végre jött egy korban hozzá közelebb álló fiú, akivel jól fog szórakozni. Az első pillanatban eloszlatta minden félelmemet, azóta is nagyon jól tudunk együtt próbálni.

Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékában van két szerelmes ifjú. Az első szereposztásban Gere Dénesre Lysandert, Horváth Zoltánra Demetriust osztották, majd az olvasópróba után a rendező, Szergej Maszlobojscsikov  - megismerve karakterüket - úgy döntött, megfordítja a szereposztást. Noha a két színész is így képzelte először, az sem jelentett volna problémát számukra, ha ez fordítva lesz. Zökkenőmentesen váltottak.

A Szentivánéji álom című előadással és a rendezői elképzeléssel kapcsolatban Horváth Zoltán elmondja: a rendező más szemléletmódott, más látásmódot képvisel, mint amit ő korábban  megszokott.

- Ez nem jelenti azt, hogy a rendező máshogy látja a darabot, mint ahogy én, ahogy mi látjuk, de az ő képzeletében sok minden másként jelenik meg. Sok zene van az előadásban, ezért olyan, mintha szinte komponálná az előadást. Rengeteg képet akar látni, ezért nagyon konkrét dolgokat kér tőlünk. Próbák során ezek a kérések általában minket segítenek, de előfordul, hogy a színész nem tudja magát átadni az elképzelésnek, mert ő mást szokott meg, máshogy reagál. Nem kér különlegességeket tőlünk, kevesebbet kér, mint amit eddig megszoktunk. Ez úgy hangzik, mintha könnyebbség lenne, de ez nem lelkileg, nem színészileg kevesebb, hanem egyes jelenetekben, mozdulatokban kell kevesebbnek lennünk, ami összhatásában segíti az előadást, de abban a pillanatban lehet, hogy ez nehézséget okoz. Lehet, hogy furcsa és más lesz, mint amit a nézők megszoktak, de nem hiszem, hogy ez megnehezíti az előadás nézését, sőt, nagyon komoly esztétikai élményt nyújt majd a nézőknek.

Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékában Lysander valamivel líraibb karakter; líraibb, költőibb alkatú fiú, Demetrius kevésbé az álomvilágban, inkább a valóságban él, kicsit tapasztaltabb, felnőttebb, mint Lysander. Nagy különbség nincs köztük, éppen az a lényeg, hogy nagyon ne különbözzenek egymástól a karakterek. Ezért van lehetőség arra, hogy a négy szerelmes közül bárki beleszerethet bárkibe, a darab során a szerelmek felcserélődhetnek.