Kárpátalja visszacsatolásának semmi realitása, az önrendelkezés a valós cél

A 83,1 százalékos részvétel mellett zajlott népszavazáson a voksok 96,77 százaléka az Ukrajnától való elszakadás és az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. A többségében oroszok lakta ukrán területen kiírt referendum eredményét többen vitatják. A félsziget népességének 12 százalékát kitevő krímitatárok bojkottálták a szavazást, a részvételi adatokat pedig hihetetlennek tartják. Vlagyimir Putyin orosz elnök Barack Obamával való telefonbeszélgetésében azt mondta, az eredmény megfelel a nemzetközi jognak. Obama azonban hangsúlyozta, nem fogadja el a krími referendumot, mert az alkotmányellenes és illegitim.

– Álláspontom szerint a legitim módon megválasztott krími autonóm törvényhozásnak joga volt kiírni a népszavazást. A nyugat azonban már magát a kiírás jogszerűségét is tagadta, így hivatalosan nem küldtek választási megfigyelőket. Ezek után hitvita, hogy mennyire voltak tiszták a választások. Valóban vannak furcsa vonásai az eredménynek, de objektív megfigyelések nélkül csak politikai ütésváltások lehetségesek, az igazság kiderítésének lehetősége nélkül – fogalmazott Hegedűs Tamás gazdasági szakértő.

Hegedűs Tamás szakértő kifejtette: Aki Kárpátalja autonómiakövetelését az elszakadással köti össze, az éppen az önrendelkezést akadályozók malmára hajtja a vizet (Fotó: a szerző)

– Az Egyesült Államok és az EU is szankciók bevezetésére készül Oroszország ellen. A legsúlyosabb gazdasági szankció az EU részéről egy kiterjedt export-import korlátozás lenne, de ezt az unió országai is megsínylenék. Jelentősen drágulna az energia, mi több, energiahiány lépne fel, több százezer munkahely kerülne veszélybe. Ezért ennek lehetősége gyakorlatilag nulla. Enyhébb változat a pénzügyi tranzakciók részleges korlátozása, amit a Visa és a Mastercard már meg is lépett. Ez kellemetlen lehet ugyan Oroszországnak, de találhatnak áthidaló megoldást is. Legenyhébb formában korlátozódhat az utazási feltételek szigorítására is, ami több személy esetében meg is történt, egyfajta „feketelista” alkalmazásával. Ez viszont könnyen viszonozható, ahogy azt már láthattuk.

Kijev és Kisinyov megállapodást kötött, hogy egyeztetik lépéseiket Moldova szakadár tartománya, az el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság ügyében. Ukrajna máris szigorította a Dnyeszter menti moldáv–ukrán határ őrizetét. Korlátozzák az orosz útlevéllel rendelkező Dnyeszter mentiek beutazását Ukrajnába. Közben Mihail Burla, a Dnyeszter menti törvényhozás elnöke azzal a kéréssel fordult az Állami Dumához, hogy vizsgálják meg a szakadár köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásának lehetőségét. Mihail Burla a 2006-os referendumra hivatkozott, ami a krímihez hasonló eredménnyel zárult. Ez a moldovai kormánynál újabb nemtetszést váltott ki, amely más államokhoz hasonlóan nem ismeri el a Krím elszakadását és Oroszországba történő betagolódását. A szakértő úgy véli, hogy amennyiben Moldova Romániához, ezen keresztül az EU-hoz csatlakozna, megtörténhet egy krímihez hasonló forgatókönyv. Enélkül inkább várhatóan csak a fenyegetés marad. Míg a Krím egyértelműen stratégiai fontosságú Oroszországnak, aminek megszerzése komoly áldozatokat is megér nekik, a Dnyeszteren túli területnél ez már nem nyilvánvaló.

– Ukrajnában viszont nem lehet kizárni további szeparatista népszavazásokat. Ugyanakkor automatizmusról szó sincs. A Krímnek legitim autonóm törvényhozása volt, egyértelmű közigazgatási határokkal. Más oroszlakta ukrajnai területeken ki írná ki a népszavazást, és hogyan lehetne megállapítani azok területi hatályát? Arra a hírre, miszerint Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz törvényhozás alsóházi elnöke levélben Ukrajna felosztását javasolta Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak, Hegedűs Tamás úgy reagált, hogy Zsirinovszkij politikai kalandor, akivel nem érdemes foglalkozni. Hozzátette, hogy az még nagyobb hiba lenne, ha erre bárki is politikát építene Magyarországon.

– A Petíció Kárpátaljáért kezdeményezés és az annak szellemében szervezett tüntetés céljának nem a politikai haszonszerzést látom, hanem egyfajta – téves helyzetértékelésen alapuló – politikai idealizmust. Kárpátalja visszacsatolásának semmi realitása, felelőtlenség vele kampányolni. Egyetlen reális cél lehet és kell, hogy legyen: az önrendelkezés. Vagy területi alapon egész Kárpátaljának ukrán, ruszin és magyar vegyes etnikummal, vagy szűkebb területen ruszin–magyar együttműködéssel, vagy a Beregszászi járásra szűkítve etnikai alapon. Ezt Magyarországnak hivatalosan is támogatnia kellene. Aki azonban az autonómia követelését az elszakadással köti össze, az éppen az önrendelkezést akadályozók malmára hajtja a vizet – mondta Hegedűs Tamás.