Óceánjáró balesete: megtalálták az eltűnt magyar férfi holttestét

A kapitányt az utasítás ellenére nem tért vissza a hajóra

Indulatosan és fenyegetésektől sem tartózkodva utasította a parti őrség Francesco Schettinót, a péntek este zátonyra futott Costa Concordia kapitányát, hogy kapaszkodjon vissza a bajba került hajó fedélzetére, de a párbeszédükből ítélve ő erre sokáig nem volt hajlandó.       

Az olasz média által idézett, rádióadón folytatott párbeszéd során, Gregori De Falcó, a livornói kikötői kapitányság parancsnoka ordítozva próbálta rábírni a már mentőcsónakban lévő Schettinót arra, hogy azonnal menjen fel a hajóra, és jelentse neki, hányan maradtak még a Costa Concordián.
   
- Ide hallgasson Schettino! Emberek rekedtek a fedélzeten. Most a mentőcsónakjával menjen a hajóorr alá, a jobb oldalához! Van ott egy létra. Fel kell másznia a létrán a hajó fedélzetére. Menjen fel a fedélzetre, és jelentse nekem, hogy hány ember van ott, világos? Rögzítem ezt a beszélgetést Schettino kapitány - mondja De Falcó.
   
A továbbiakban erősködik, és parancsszóval próbálja rávenni a kapitányt, hogy menjen fel a hajó fedélzetére, s pontosan mérje fel a helyzetet, hogy hány ember van a hajó fedélzetén, s vannak-e gyerekek és asszonyok, vagy olyanok, akik segítségre szorulnak.
   
- Ide figyeljen Schettino! Maga talán ép bőrrel megúszta, de biztosítom, teszek azért, hogy bajba kerüljön! Megfizet érte. Menjen a fedélzetre! A fenébe is! - indulatoskodik hasztalan a livornói kikötőparancsnok.
   
- Itt vagyok a mentőcsónakban, a hajó alatt. Nem mentem sehova. Itt vagyok - válaszolja a többszöri felszólítás után Schettino, akit gondatlanságból elkövetett emberöléssel, hajótörés előidézésével és a hajója elhagyásával gyanúsít az ügyészség.
   
De Falco kérdőre vonja a hajókapitányt, hogy megtagadja-e a parancsát, ő pedig azt válaszolja, hogy nem tagadja meg, de a mentőcsónakból "hangolja össze" az utasok mentését.
   
- Mit szeretne Schettino? Haza akar menni? Sötét van, és maga haza akar menni - vonja kérdőre De Falcó a kapitányt, majd ismét a hajó fedélzetére parancsolja őt. Ezután kiderül a párbeszédből, hogy a hajó másodkapitánya
- Dimitrynak hívják - is Schettinóval van, a livornói kikötőparancsnok pedig mindkettőjüket megpróbálja rábírni arra, hogy kapaszkodjanak vissza a hajó fedélzetére.
   
A hosszas győzködés után Schettino beadja a derekát. "Rendben, parancsnok" - mondja.
   
Az elhangzottak ellenére Schettino azt állítja, hogy nem hagyta el a hajót. Ügyvédje, Bruno Leporatti szerint a kapitány több száz vagy ezer emberéletet mentett meg azzal, hogy a part felé irányította a hajót. Ezzel is eltért az előírásoktól, mert - mint mondta - "nem akart a Titanic parancsnoka lenni".
   
A kapitány 70 perccel azután adott parancsot a hajó kiürítésére, hogy a Costa Concordia sziklának ütközött. A hajó és a livornói parti őrség közötti rádióbeszélgetésekből azonban kiderül, hogy a legénység már jóval korábban érzékelte a bajt, s már a kapitány utasítása előtt elkezdte az utasok kimenekítését. Tíz perccel Schettino utasítása után az első mentőcsónak teli utasokkal már a part felé tartott. Ennyi idő alatt nem lehet vízre ereszteni egy mentőcsónakot.

Megelőzhető lett volna a hajótragédia

Nyilvánosságra hozták a Costa Concordia kapitánya kihallgatásának jegyzőkönyvét, amely megerősítette, hogy a jelenleg házi őrizetben levő kapitány a vészjelzés leadásával és az utasok mentésével is késlekedett.

A házi őrizetbe való helyezés ellen tiltakozó ügyészség adta a sajtó kezébe Francesco Schettino kapitánynak a vizsgálóbíró előtti keddi meghallgatásának jegyzőkönyvét.    
Schettino elismerte, hogy "merész manőverrel" túl közel került Giglio szigetének sziklás partjaihoz. Azt is elismerte, hogy nem időben értesítette a parti hatóságokat, majd amikor ezt végül megtette, kezdetben áramszünetről beszélt, nem említve a hajón keletkezett léket.    
   
A hajó 22 óra körül futott zátonyra, a vészjelzést Schettino 30-40 perccel később adta le, a hajó elhagyását pedig 22.58 órakor rendelte el. Az olasz pénzügyőrségnek a helyszínre sietett hajóiról készített felvételek szerint a Costa Concordia dőlésszöge 22.58 perckor még 30 fokos volt és a mentőcsónakok mind a helyükön voltak. Mindenkit ki lehetett volna időben menteni - írta a felvételeket közlő La Repubblica című újság a honlapján.    
Kihallgatása során Schettino azt hangoztatta, hogy nem szándékosan hagyta el a hajót. Állítása szerint beleesett a tengerbe, majd egy mentőcsónakkal jutott partra. "Innen nézte a hajó süllyedését" - olvasható a jegyzőkönyvben. Schettino hozzátette, lehetetlenség volt a számára visszamenni az akkorra már teljesen oldalára dőlt hajó fedélzetére, ahogyan erre a kikötői kapitányság rádión utasította.    
A toszkán tengeren egyre viharosabb időjárás megszakította a Costa Concordián az eltűntek keresését. Az  üzemanyag eltávolítása nem akadt meg, az ezt végző holland műszaki csapat vezetője az olasz sajtónak elmondta, hogy minden tartály megközelíthetô, kivéve a parancsnoki fedélzet alattit.  

Magyar zongorista: soha többet nem megyek hajóra dolgozni

A toscanai partoknál szerencsétlenül járt Costa Concordia óceánjáró balesetét túlélő magyar zongorista egy 40 centiméteres résen préselte ki magát a hajóból, így jutott fel az egyik mentőcsónakra, amellyel aztán partot ért; Balogh József az MTI-nek szerdán azt mondta, soha többé nem megy hajóra dolgozni.

"Először csak elektronikus hibáról beszéltek, majd ezt követően jött a figyelmeztetés, mindenki foglalja el a kijelölt menekülési helyét" - idézte fel a múlt pénteken történteket a kazincbarcikai születésű, Miskolcon élő zenész.

Balogh József a szerencsétlenség óta nem tud aludni, feszült. "Borzalmas volt", a Titanic katasztrófáját idézte - mondta maga elé meredve. A bárban játszottak, majd 1 óra 10 perc szünetük volt, így kollégáival a kabinokba mentek pihenni egy kicsit. Épp bekapcsolta a televíziót, amikor minden elkezdett zuhanni, aztán elment az áram.

Átrohant a kollégáihoz, felkapták a mentőmellényt, érezték, hogy valami rendkívüli történt, dőlt a hajó. Először a hivatalos figyelmeztetések még csak elektromos hibáról szóltak, ezt követően jött a tényleges felhívás - mindenkinek el kell hagynia a hajót -, és bekövetkezett a pánik.

Balogh József 1 óra 45 percet várakozott, fent volt ugyanis a negyedik emeleten, mert ott volt a kijelölt tartózkodási helye, viszont le kellett mennie a harmadik szintre, ahol a mentőcsónakra felszállhatott volna. "Ekkorra már nagyon megdőlt az óceánjáró, a hajópadló is vizes volt" - emlékezett vissza.
Hozzátette: az utasokat mentették először, nekik pedig, bár volt egy felfújható csónak, amellyel elhagyhatták volna a hajót, az nem működött, így meg kellett várniuk a visszatérő mentőcsónakokat. Ezek azonban nem mertek a luxushajó közelébe menni, hiszen egyre nagyobb volt a vákuum körülötte.

Arra a kérdésére, visszamegy-e dolgozni valaha is valamelyik hajóra, határozottan válaszolta: "soha többet"