Uniós csúcstalálkozót terveznek a görög pénzügyi válság miatt

A brüsszeli ülés résztvevői közül többen súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vélték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróövezeti országokra is átterjed. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett mások mellett Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse.

Egyes források szerint a rendkívüli csúcsértekezletre még ebben a hónapban sor kerülhet. Hivatalosan nem erősítették meg azt a számos forrásból felbukkant értesülést, hogy a találkozót e héten pénteken tarthatják, és azon csak az euróövezeti államok vezetői vesznek majd részt.

A csúcstalálkozókkal kapcsolatos döntésekben az állam- és kormányfői EU-tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy az első számú illetékes.

Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei kedd hajnalban az adósságválság enyhítésére, az átterjedés megakadályozásának biztosítására szolgáló intézkedéseket kilátásba helyező nyilatkozatot adtak ki, de ez nem nyugtatta meg a pénzügyi piacokat, amelyek immár nyíltan aggódnak amiatt, hogy a krízis hullámai az EU egyik legnagyobb tagállamát, Olaszországot is elérhetik.

A tervezett intézkedések között szerepel az euróövezeti ideiglenes stabilitási mechanizmus "rugalmasságának és méretének" növelése, a bajba került országoknak szánt hitelek futamidejének meghosszabbítása, valamint a kamatlábak csökkentése is szükség esetén. Az eurózóna pénzügyminiszteri csoportját vezető luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker múlt éjjel kijelentette: "Úgy gondoljuk, hogy ezek az eszközök képesek megállítani az euróövezeten belüli terjedést."

A teljes EU miniszteri tanácsa kedden arról adott ki közleményt, hogy jövőre megkezdődhet az adóssághelyzet javulása az unióban. Egyúttal arra szólította az érintett tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket az adósság leszorításának érdekében.

Egymásnak némiképp ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arra vonatkozóan is, hogy engedne-e az EU egy részleges államcsődöt Görögország esetében. Egyes miniszterek szerint ez nem zárható ki, más nyilatkozók viszont azt hangoztatták, hogy ez nem fordulhat elő egyetlen euróövezeti országnál sem.

Foglalkoztak a pénzügyminiszterek az uniós bankok helyzetének nemrég lezajlott értékelésével (stressz-teszt) is, amelynek eredményeit a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A nyilatkozó illetékesek szerint megállapodtak abban, hogy a kockázatosnak ítélt bankok esetében akár állami segítség árán is gondoskodni kell a kockázatok csökkentéséről, a megfelelő mértékű feltőkésítésről.