Kultúrbunker lett a néhai Tito elnök atombunkeréből

A boszniai kormány 2009-ben határozta el, hogy megnyitja a hatalmas földalatti létesítményt a turisták előtt, majd Konjic kulturális vezetője javaslatára képzőművészeti kiállítások rendelkezésére bocsájtották az óvóhelyet.
   
Branislav Dimitrijevic kurátor a Dnevni List című boszniai lapnak elmondta, hogy az első biennále alkotásainak témája a No Network! (nincs térerő) arra utal, hogy a bunker bejáratánál a mobiltelefon jelzi, a föld alatt nem segít a 90-es évek technológiája, nem jön át az üzenet. Van viszont atomrobbanást szimuláló hang, az SZ.Berlin nevű csoport zenei installációja, s ez az egyik legizgalmasabb munka a 45 alkotó 60 kiállított műve közül - emelte ki a kurátor.
   
Lisi Raskin, New Yorkban élő művész a természet szépségét, hangjait varázsolta a földalatti világba: éneklő madarat, az eső hangját, az óceán áramlását. Maja Bajevic, a nemzetközi képzőművészeti életben az egyik legismertebb szarajevói művész Tito felesége, Jovanka Broz hajkorona installációját készítette el Hajadományok Jovanka koronájához címmel.
   
Braco Dimitrijevic szarajevói születésű, Párizsban dolgozó művész Mögöttem a század - Egy másodperc a poszthistorikus időből című videó-installációját mutatja be. Dimitrijevicet Budapesten is jól ismerik, 2008-ban retrospektív kiállítása volt a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumban. Egy másik kiállító, Dragoljub Rasa Todosijevic belgrádi művész az ide Velencei Biennálén az UniCredit Kortárs Művészeti díját kapta meg. 
   
Láthatók a biennálén többek között Allard van der Hoek holland fotóművész képei, Hüseyin Bahri Alptekin török művész installációi, Ioana Nemes román művész festményei, Villu Jaanisoo észt szobrász alkotásai, mellettük szerb, montenegrói, horvát, amerikai, német, angol, bolgár, orosz és svéd, valamint boszniai művészek munkái - sorolta a kurátor.
   
Az ARK (Atomska ratna komanda - atomháborús parancsnokság) nevű bunker teljesen el van zárva a külvilágtól, 6500 négyzetméteren több mint 100 helyiség található Josip Broz Tito hálószobáján át a parancsnoki vezérlőteremig, komplett kórházig. A hőmérséklet 21 és 23 fok között van, a páratartalom 60-70 százalékos.
   
Két nagy teljesítményű, német gyártmányú generátor fejleszti az áramot a bunkerban. Az 1953 és 1979 között épült létesítmény, amely 4,6 milliárd dollárba került - 350 ember számára nyújt biztonságos életfeltételeket fél éven át és 25 kilótonna erejű atomrobbanást is kibír. Az építőknek papírt kellett aláírniuk, hogy élő embernek, még a családjuknak sem beszélhetnek a bunkerról. Az építmény álcázására három hétvégi házat is emeltek a bejárat közelében. Tito soha nem járt az ARK-ban, csak a képe lóg a falon - jegyezte meg a kurátor.
    
Branislav Dimitrijevic közölte, hogy június eleje óta ötezer látogatója volt a "kultúrbunkerben" szeptember végéig nyitva tartó tárlatnak.