Megölték Oszama bin Ladent

Az Egyesült Államok katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített, rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök.

Az akciót egy kis létszámú amerikai egység hajtotta végre, amely négy helikopteren érkezett egy észak-pakisztáni támaszpontról ahhoz az erődszerű lakóházhoz, amelyben bin Laden tartózkodott.

Az épület hozzávetőleg száz méterre van egy pakisztáni katonai akadémiától. Az ellenállást tanúsító terroristavezért tűzharcban ölték meg, egy kommandós fejbe lőtte. A földön negyven percig tartó akció közben az egyik helikoptert bin Laden emberei lelőtték, de hivatalos közlés szerint egy amerikai katona sem halt meg a műveletben.

A holttestet elhozták, és azonosítása DNS-teszt, valamint arcfelismerő technikák segítségével folyamatban van. Az eredmény néhány napon belül várható, de az első vizsgálatok "nagyon biztos egyezést" mutatnak. A pakisztáni televízióban bemutatták a bin Ladennek tulajdonított holttestet, ám a fotóról később kiderült, hogy hamis. A terroristavezérrel együtt öt ember halt meg  a műveletben, köztük bin Láden egyik fia  közölte a washingtoni kormányzat.

Barack Obama elmondta, hogy pénteken adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá.

Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorelhárítással együttműködve hajtották végre. "Igazságot tettünk" - fogalmazott Obama, hozzátéve, az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni harca nem az iszlám elleni háború, mint ahogy ez az akció sem "az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető".

Obama emlékeztetett: hivatalba lépése után azonnal közölte a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az al-Kaida elleni harcban Oszama bin Laden elfogása vagy megölése.

Terrorista csoportok "csaknem biztosan" megpróbálnak bosszút állni - jelentette ki Leon Panetta, a CIA igazgatója. Ladent az amerikai tengerészgyalogság különleges egysége, a Navy SEALs kommandósai ölték meg - szivárogtatta ki egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő. (A SEAL elnevezés az angol sea, air és land - tenger, levegő és föld - szavak első betűiből áll össze.) Egy másik illetékes szerint a tengerészgyalogos kommandót a támadás éjszakáján valószínűleg a CIA parancsnoksága alá helyezték.

A források szerint az amerikai kormány a rajtaütésről előzetesen senkit, így az iszlámábádi vezetést sem értesítette. Megerősítették, hogy Oszama bin Laden holttestét hullámsírba süllyesztették, hogy nyughelye ne válhasson zarándokhellyé.

A vezér halála nem sokat változtat az al-Kaidán, miután a terrorszervezet már egy ideje decentralizálódott és regionalizálódott - hangsúlyozta Roland Jacquard, a párizsi székhelyű Nemzetközi Terrorizmusmegfigyelő Intézet elnöke. Hozzátette: "az al-Kaida egy ideológia; egy ideológiát pedig nem lehet megölni". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a terrorista már 2001-ben kijelölte utódját az egyiptomi Ajman az-Zavahri személyében, aki valójában az al-Kaida főideológusa.

A budapesti amerikai nagykövetség szerint nincs semmilyen információ arra vonatkozóan, hogy terroristák magyarországi célpontok ellen támadást terveznének. "Nagyobb biztonságban leszünk hosszú távon" - foglalt állást hétfőn a diplomáciai képviselet. Magyarország az Egyesült Államok partnere az al-Kaida elleni küzdelemben, "ezért a támogatásért köszönetünket fejezzük ki Magyarországnak" - tették hozzá.

Oszama Bin Laden halála ugyan fontos győzelem, de ezzel még nem ér véget a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem - mondta Martonyi János. A külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte: az egész világon, így Magyarországon is meg kell erősíteni a biztonsági intézkedéseket, mivel elképzelhető, hogy terroristák válaszlépésként különböző akciókat terveznek. Magyarországon megerősítették a repülőtér, a nagykövetségek és a külföldön szolgáló diplomaták védelmét. Úgy vélte, a hosszú távú következmények elemzése még korai lenne. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg is fontos események történnek az arab világban - emlékeztetett, hozzátéve: a magyar külpolitikának is figyelemmel kell kísérnie ezeket a fordulatokat, mert "nagyon nagy a tét".

A Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerint Oszama bin Laden halála után átmenetileg világszerte nőhet a terrorfenyegetettség. Hajdu János  elmondta, arra utaló adat jelenleg nincs a birtokukban, hogy konkrétan Magyarország nagyobb veszélyben lenne a vasárnapról hétfőre virradó éjjel történtek után.

Közölte: a Terrorelhárítási Központ kapcsolatban áll külföldi társszerveivel. "Ha bármilyen értesülést kapunk magyarországi terrorcselekmények veszélyéről, azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, készen állunk bármilyen vészhelyzet kezelésére."

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint "egyik ideológusát, fő jelképét, vezéregyéniségét" veszítette el a terrorszervezet, ezért számítani lehet visszavágási kísérletekre. Tálas viszont nem gondolja, hogy ezekre Európában kellene számítani, mivel az al-Kaida, illetve az iszlamista terrorizmus fő célpontjai még mindig az Egyesült Államok, illetve saját kormányaik.

Az Egyesült Államoknak joga volt a pakisztáni célpontot támadni  állítja - Valki László nemzetközi jogász. Elmondta: a nemzetközi jog alapvetése, hogy idegen állam területét és politikai függetlenségét erőszakos úton megsérteni nem szabad.

Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetköz jogi ügyekben az egyedüli, amely kötelező döntést hozhat - már kétszer néven nevezte Oszama bin Ladent, 1999-ben és 2000-ben kötelező határozatban szólította fel Afganisztán akkori tálib kormányát, hogy adja ki a terroristavezért az Egyesült Államoknak vagy egy harmadik országnak, ahol felelősségre vonhatják.

A pakisztáni és az amerikai kormányzat között évek óta vita folyt arról, hogy az Egyesült Államok támadhatja-e a pakisztáni al-Kaida szervezetet, amire Valki László szerint joga volt Amerikának az ENSZ BT határozatok és a minden államot megillető önvédelmi jog alapján.

A nemzetközi hadijog szerint a legitim katonai célpontok közé tartozik az ellenfél katonai és politikai irányító központja is, így az az épület, amelyben a terroristavezért végül megölték - tette hozzá Valki László.

Ezer új Oszama születhet

"A barátaim örvendeznek, én viszont egyelőre nem tudom eldönteni, ez egy óriási szimbolikus erejű esemény, vagy teljesen értelmetlen" - Oszama bin Laden terroristavezér halálának kapcsán nyilatkozta a fentieket a Naplónak John Shadeck, a Pannon Egyetem angol-amerikai tanszékének amerikai származású oktatója.

- A reggeli hírekben olvastam a történtekről, és egyelőre nem érzem át a jelentőségét.  Bár nagyon szeretem a hazám, nem értek egyet a háborúval, amit a harmadik világ különböző országaiban vívunk. Úgy vélem, mindegy, hogy Oszama bin Laden él vagy sem, mert a háború ezer új terroristavezért szülhet helyette.

- Az amerikai kormány többször hangoztatta, Oszama megölése segít az al-Kaida legyőzésében, ám szerintem ezt a szervezetet egy vezető személy kiiktatása nem fogja megbénítani - véli a Fulbright-ösztöndíjas tanár. - Olyan ez, mint a görög mitológiában a hidra, amelynek, ha levágja az ember az egyik fejét, kettő nő helyette. A háború nem hoz megoldást szerintem, ez is az egyik oka, hogy ide költöztem Magyarországra. Jó lenne, ha  békésebb utat találnának, dialógust kezdenének. Az is igaz, ha az USA most minden katonai akciót abbahagy  és kivonul, az a terroristahálózatok megerősödéséhez vezethet. Gondoljunk csak Szomáliára. Mint a világ egyik vezető állama, inkább segítenünk kellene a többi államnak, nem háborúzni velük - véli John Shadeck, aki szerint szeptember 11-e áldozatainak családtagjai most, első felindulásukban biztosan örömet éreznek, de hamarosan ismét csak az üresség marad, amit elvesztett szerettük hiánya okoz.

Az Egyesült Államok katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített, rendkívüli televíziós beszédében az amerikai elnök. Igazságot tettünk  - fogalmazott Barack Obama. Sokan várták ezt a hírt, és nagyon régóta. A leomló ikertornyok látványa annyira frissnek tűnik, mintha a borzalmak tegnap történtek volna, pedig már tíz éve ezzel élünk. Elkoptatott közhely, de 2001. szeptember 11-e után megváltozott a világ. Alapjaiban és minden téren, elég csak a megszigorított biztonsági intézkedésekre gondolni a repülőtereken, metrókban, pályaudvarokon. Csak reménykedni lehet, hogy Oszama bin Laden halála nem vált ki újabb terrorhullámot, bár ebben korántsem lehetünk biztosak.

Az al-Kaida terrorszervezet visszaszorulása miatt nem lesz komolyabb hatása az arab világra Oszama bin Laden halálának - mondta egy szakértő. Nem sokkal később viszont a tálibok már fenyegetőztek. Mindenesetre jó lenne, ha vége lenne, és visszazökkenne a rendes kerékvágásba a világ.

Halmos György

OLDALTÖRÉS: Fokozott védelem és ünnep

Az Egyesült Államok katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített, rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök. A pakisztáni televíziókban bemutatták Oszama bin Laden holttestét, de a kép hamisnak bizonyult.

Az akciót egy kis létszámú amerikai egység hajtotta végre, tűzharcban ölte meg bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. Az akcióban az amerikaiak közül senki nem esett el. A katonák ügyeltek arra, hogy polgári lakosok ne essenek áldozatul a műveletnek - hangsúlyozta az amerikai elnök.
   
Barack Obama elmondta, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megölésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ áll rendelkezésre az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. Az elnök szerint a műveletet a pakisztáni terrorelhárítással együttműködve hajtották végre.

A pakisztáni hírszerzés illetékesei megerősítették, hogy végeztek az al-Kaida vezetőjével Iszlámábád közelében.
   
Obama telefonon beszélt Aszif Ali Zardari pakisztáni elnökkel, és kifejezte neki abbéli reményét, hogy Pakisztán továbbra is segíti Amerikát az al-Kaida és szövetségesei elleni küzdelemben.
   
"Igazságot tettünk" - fogalmazott Obama, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni harca nem az iszlám elleni háború, mint ahogy ez az akció sem "az iszlám ellen irányult, mert bin Laden nem volt muzulmán vezető".
   
Obama emlékeztetett arra: hivatalba lépése után azonnal közölte Leon Panettával, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az al-Kaida elleni harcban Oszama bin Laden elfogása vagy megölése.

A bin Laden megöléséről szóló első híradások után, még a hivatalos bejelentést megelőzően több százan spontán ünneplésbe kezdtek - amerikai zászlókat lengetve - a washingtoni Fehér Ház előtt. Az elnöki bejelentés után New Yorkból, Philadelphiából és az Egyesült Államok több más nagyvárosából is örömünneplésről érkeztek jelentések.

George W. Bush, aki az al-Kaida által 2011. szeptember 11-én New York és Washington ellen elkövetett terrortámadások idején az Egyesült Államok elnöke volt, "nagyon jelentős eredménynek minősítette" bin Laden megölését. Az al-Kaida vezetője már azelőtt is rajta volt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által a tíz legveszélyesebbnek tartott körözött személy listáján, hogy a terrorhálózat elkövette a négy utasszállító repülőgép eltérítésével végrehajtott és több mint háromezer halálos áldozatot követelő, összehangolt merényleteket.

Obama bejelentésének hatására a távol-keleti tőzsdéken csökkent az arany és az olaj ára, a dollár árfolyama pedig emelkedett.

Fokozott védelem alá helyezték az Egyesült Államok külföldi diplomáciai képviseleteit, és az amerikai külügyminisztérium világszerte nagyobb óvatosságra intette az utazó amerikaiakat.

A fenyegetettség nem csökkent

Berlin - A nemzetközi terrorizmus tényleges súlya szempontjából csak "marginális eseménynek" számít Oszama bin Laden megölése az arab világgal foglalkozó, mainzi terrorizmuskutató központ igazgatója szerint. Halála ugyanakkor Egyesült Államok számára rendkívüli politikai és egyben propagandasiker is - vélekedett a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva a szakértő. Részletek

A pakisztáni televízióban azt állították, Oszama bin Laden holtteste látható a felvételeken

A pakisztáni televíziókban hétfőn bemutatták egy eltorzult arcú férfi holttestét, azt állítva, hogy ő Oszama bin Laden, akit az amerikaiak pakisztáni akciójában öltek meg. A fotó utólag hamisnak bizonyult.

A képen torzonborz, szakállas férfi látható véres arccal, amely a szemüregek környékén részlegesen eltorzult. A Geo TV óvatos kommentárja szerint a képet a hatóságok még nem hitelesítették. 
Nem sokkal később kiderült, hogy ez a fénykép már 2009-ben körben járt az interneten, vagyis nem készülhetett a hétfő hajnali akcióban. A Geo és a többi pakisztáni tévétársaság ezután eltávolította a fotót a képernyőkről.

Folyik a holttest azonosítása

Az Egyesült Államok DNS-vizsgálatot és arcfelismerő technikákat alkalmaz Oszama bin Laden holttestének azonosítására, hogy teljesen bizonyossá váljon: az al-Kaida vezetőjét ölték meg a pakisztáni katonai akcióban - közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő.
A tesztek eredményére néhány napot kell várni - tette hozzá.
   

Az ellenállást tanúsító bin Ladent fejbe lőtte annak az amerikai kommandónak az egyik tagja, amely végrehajtotta az akciót a pakisztáni Abbotábádban. Az elitegység tagjai kevesebb mint 40 percet tartózkodtak a földön a nagy lakóépületnél, ahol bin Laden rejtőzött. Az akciót élőben nézte kamerák segítségével Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) új vezetője és más hírszerzési vezetők a CIA virginiai központjából, és "nagy megelégedésükre szolgált" - mondta a neve elhallgatását kérő nyilatkozó.


Hullámsírba helyezték bin Laden holttestét

Ismeretlen helyszínen hullámsírba helyezték Oszama bin Laden holttestét az amerikai hatóságok hétfőn.

Megfigyelők szerint az amerikai különleges szolgálatok döntése mögött az a szándék húzódik, hogy a megölt terrorista vezér földi maradványainak ne legyen ismert a helyszíne, amely a későbbiekben egyfajta kegyhellyé válhat az iszlamisták számára.

OLDALTÖRÉS: A terroristavezér utolsó rejtekhelye, letartóztatták bin Laden két feleségét

A terrorista vezér utolsó rejtekhelye

A terrorista vezér utolsó rejtekhelye

A terrorista vezér utolsó rejtekhelye

Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezérét Iszlámábád közelében, egyes források szerint két- mások szerint pedig egy háromszintes erődítményszerű luxusházban érte a halál.

Az épület hozzávetőleg száz méterre van egy pakisztáni katonai akadémiától. Négy amerikai helikopter csapott le helyi idő szerint hétfő hajnalban a házra. 
Lángok csaptak fel az épületből a terrorellenes kommandó támadása után. Ezt követően megerősítették, hogy a világ leginkább keresett terroristáját nem egy barlangban, hanem egy katonai akadémiájáról ismert pakisztáni városban ölték meg. Az amerikai hírszerzés korábban úgy vélte, hogy bin Laden Pakisztán és Afganisztán határvidékén rejtőzködik.
   
Az Abbotábádban városában lévő házat körülbelül öt éve építették 1 millió dolláros megrendelésre, de telefonvonalat nem vezettek be, és internet-hozzáférés sem volt benne. Az amerikai hírszerzés egyelőre nem tudta megállapítani, hogy bin Laden mióta tartózkodott ott. Az épületet magas falak és tetejükön lévő drótkerítések veszik körül.
   
Az amerikai hírszerzés 2010 szeptemberében jutott olyan információk birtokába, hogy a terroristavezér ebben a házban bujkálhat. A hírszerzés akkor bin Laden futárjai közül egyet beazonosított, akiről elfogott terroristák azt vallották, hogy a férfi vagy bin Ladennel élhet együtt, vagy a terroristavezér védelme alatt lehet. Felkeltette a figyelmet az is, hogy a férfi a néhol öt méternél is magasabb fallal körülvett szuperbiztos házban lakik a fivérével és a családjával. A hírszerzés azonban úgy vélte, hogy kiemelten védett személy lakhat az épületben, és erősen gyaníthatóan bin Laden lehet ez a személy.
   
Pakisztáni illetékesek és szemtanúk beszámolója szerint bin Laden testőrei a háztetőről lőttek a támadó helikopterekre, amelyek közül egy lezuhant. A támadás mintegy negyven percig tartott, és a kommandósok megölték bin Laden egyik - meg nem nevezett - fiát, valamint még három másik férfit is, akiknek személyazonosságáról sem tettek említést.
   
A kommandósok elfogták bin Ladán két feleségét és négy gyermekét. A pakisztáni hírszerzés szerint a terroristavezér közvetlen környezetébe tartozók közül is őrizetbe vettek néhány személyt, és ugyancsak megölték néhány arab testőrét. Az amerikai támadók közül senki sem sebesült meg.
   
Egy helybeli lakos arról számolt be, hogy hajnali 1 óra után 15 perccel mennydörgésszerű robbanás, majd heves lövöldözés zaját hallotta. A fegyverek hirtelen elhallgattak, majd még egy hatalmas robbanás döreje hallatszott - mondta a szemtanú, aki szerint reggel helikopterroncsokat láttak a ház körüli mezőn.
   
Abbotábád a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól 50 kilométerre északkeletre fekszik, félnapi autóútra az afgán határvidéktől, amelyet sokáig bin Laden rejtőzködési helyének tartottak. A város 1260 méteres magasságban fekszik egy hegyek által körbevett völgyben.
   
A pakisztáni hadsereg legalább egy ezrede állomásozik a Abbotábádban, ahol sok katona él. Ez a tény erősíti azokat a hangokat, amelyek azzal vádolják a pakisztáni hatóságokat, hogy segítették a terroristavezért a bujkálásban. Mindenesetre sokan furcsának találják, hogy a helyi katonai akadémiától alig száz méterre magasodó valóságos erőd senkinek sem keltette fel a fegyelmét.

OLDALTÖRÉS: Az akcióban öten haltak meg

OLDALTÖRÉS: Az akcióban öten haltak meg

Az akcióban öten haltak meg

Oszama bin Ladennel együtt öt ember halt meg abban az amerikai katonai műveletben a pakisztáni Abbotábádban, amelyet az al-Kaida terrorhálózat vezetője ellen indítottak vasárnap - mondta a washingtoni kormányzat egyik magas rangú tisztviselője.

A terroristavezér elleni rajtaütésben négy helikopterrel egy nagy lakóházra csaptak le a pakisztáni fővárostól légvonalban ötven kilométerre északra fekvő város Bilal nevű negyedében - közölte egy pakisztáni hírszerzési tisztviselő. Egy helikopter lezuhant, nyilvánvalóan a földről eltalálták - tette hozzá.
   
Esetleges sebesültekről a nyilatkozó nem tett említést. Azt azonban elmondta, hogy a rajtaütés során asszonyok és gyerekek kerültek fogságba. A helikopterek egy észak-pakisztáni légi bázisról indultak bevetésre.
   
Az a körülmény, hogy bin Ladent a pakisztáni főváros közelében ölték meg, felveti a kérdéseket, hogy miképpen sikerült a terroristavezérnek ilyen sokáig elkerülnie elfogatását, és hogy milyen hosszú ideje rejtőzött azon a helyen, ahol végül is megölték. Az amerikai hírszerzési szakértők korábban azt gyanították, hogy bin Laden a Pakisztán és Afganisztán közötti határvidéken, olyan területen tartózkodik, amely kívül esik a központi hatóságok ellenőrzésén. 

OLDALTÖRÉS: Tudtán kívül, élőben közvetített egy közelben lakó twitterező az akcióról

Tudtán kívül, élőben közvetített egy közelben lakó twitterező az akcióról

Tudtán kívül, élőben közvetített az Oszama bin Laden elleni amerikai akcióról egy közeli házban lakó pakisztáni twitterező.

Tudtán kívül, élőben közvetített egy közelben lakó twitterező az akcióról

Tudtán kívül, élőben közvetített az Oszama bin Laden elleni amerikai akcióról egy közeli házban lakó pakisztáni twitterező.

Tudtán kívül, élőben közvetített egy közelben lakó twitterező az akcióról

Tudtán kívül, élőben közvetített az Oszama bin Laden elleni amerikai akcióról egy közeli házban lakó pakisztáni twitterező.

A 33 éves számítógépes programozó, Szohaib Athar a forgalmas Lahorban lakik családjával, de autóbalesetük miatt úgy döntött, hogy egy időre a csendes kisvárosba költözik feleségével és gyerekével.
Hétfő hajnalban egy helikopter zaja verte fel álmából, majd úgy tett, ahogy mindenki, aki szinte állandóan az internetes közösségi oldalakon lóg: twitteres üzenetekben tudósította a többieket az Abottábádban szokatlan eseményről.
Hamarosan további helikopterek érkeztek, lövések és robbanások voltak hallhatók. Athar üzeneteit először még csak néhányan vették. Megkérdezte tőlük, hogy szerintük milyen helikopterek lehetnek a város felett, és milyen célból. Azt a választ kapta, hogy az egyik helikopter nem pakisztáni. Aztán arról küldött üzenetet, hogy az egyik légi járművet lelőtték, majd azt, hogy további két helikopter érkezett oda.
Többször megemlítette, hogy a gép lezuhanása után a városban az a hír terjedt el: gyakorlatozás közben történt a baleset, és hogy ebben meghalt valaki.
Abottábádban katonai akadémia működik.
Olyan híresztelés is lábra kapott, hogy az egyik gép egy pilóta nélküli repülőgép volt. A pakisztáni hadsereg katonái pedig elkezdték sorra járni a házakat.
Állítólag egy repülőgép hangja is hallatszott.
Athart már 14 ezer twitterező olvasta, és üzenetei hatására több média megkereste, hogy alaposabban kikérdezze, de ő nem kapta meg ezeket az üzeneteket, mert mint később írta, szűrőt használ a tömérdek kéretlen üzenet ellen.
Nemsokára azonban a nemzetközi hírekből megtudta, hogy minek volt a tanúja. "Szerintem az abottábádi helikopter-baleset és Obama elnök váratlan bejelentése összefügg" - írta. Nyolc és félóra elteltével már bizonyosságot szerzett: "Oszama bin Ladent megölték a pakisztáni Abottábádban. Én pedig ott lakom".

OLDALTÖRÉS: Szakértők: nem lesz komolyabb hatása az arab világra Oszama bin Laden halálának

Szakértők: nem lesz komolyabb hatása az arab világra Oszama bin Laden halálának

Az al-Kaida terrorszervezet visszaszorulása miatt nem lesz komolyabb hatása az arab világra Oszama bin Laden halálának; az Egyesült Államoknak joga volt a pakisztáni célpontot támadni - mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők hétfőn.

Valki László nemzetközi jogász elmondta: a nemzetközi jog alapvetése, hogy idegen állam területét és politikai függetlenségét erőszakos úton megsérteni nem szabad. 
Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetköz jogi ügyekben az egyedüli, amely kötelező döntést hozhat - már kétszer néven nevezte Oszama bin Ladent, 1999-ben és 2000-ben kötelező határozatban szólította fel Afganisztán akkori tálib kormányát, hogy adja ki a terroristavezért az Egyesült Államoknak, vagy egy harmadik országnak, ahol felelősségre vonhatják - mondta.

Az utóbbi években az al-Kaida vezetői Pakisztánban kaptak menedéket és a terrorszervezet részben onnan irányítva hajtott végre támadásokat afganisztáni amerikai célpontok ellen; jelenleg kérdéses és ellentmondásos a pakisztáni szerepvállalás az ügyben. 
A pakisztáni és az amerikai kormányzat között évek óta vita folyt arról, hogy az Egyesült Államok támadhatja-e a pakisztáni al-Kaida szervezetet, amire Valki László szerint joga volt amerikának az ENSZ BT határozatok és a minden államot megillető önvédelmi jog alapján.
A nemzetközi hadijog szerint a legitim katonai célpontok közé tartozik az ellenfél katonai és politikai irányító központja is, így az az épület, amelyben a terroristavezért végül megölték - tette hozzá Valki László.
Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet szakértője elmondta az afganisztáni helyzetre a terrorista halálának valószínűleg nem lesz semmilyen hatása, mivel az al-Kaida onnan már nagyrészt kiszorult. 

Az említett csoporttal egy üzbég terrorszervezet - amely az észak-afganisztáni Baglán tartományban (ahol a magyarok is állomásoznak) is tevékenykedik - ugyan kapcsolatban van, de az nem jelent közvetlen veszélyt a magyar katonákra.
Ennek az az oka, hogy az ilyen terrorszervezetek nem tekintik "presztízscélpontnak" a magyar katonákat, ha támadnak, akkor inkább németeket, amerikaiakat vagy a helyi erőket - fűzte hozzá.
Mint mondta, a hírt egyelőre még fel sem dolgozták az "érintettek"; a szélsőséges, dzsihádista fórumokon azt lehetett olvasni, hogy "ezzel a hírrel akarják előkészíteni az amerikaiak a kivonulásukat Afganisztánból" - idézte az egyik véleményt a szakértő.

Wagner Péter azzal kapcsolatban, hogy a WikiLeaks szerint az al-Kaida úgynevezett piszkos bombát tervezett robbantani Európában Oszama bin-Laden halálakor, azt mondta, ez teljesen kizárt, mivel tudomásunk szerint valójában a terroristák kezében nincs hasadóanyag; illetve ezt a hírt egy évekkel ezelőtti kihallgatási jegyzőkönyvre alapozzák, amikor a terrorcsoport még szervezettebb volt.

A szakértő szerint nem elhanyagolhatóak a különböző államok terrorelhárító szervezetei sem, amelyek mára nagyon felkészültek, így ezért sem valószínű egy ilyen támadás végrehajtása Európában. 
Hozzáfűzte azt is, az arab világban tapasztalható demokratizálódási kísérletek arra engednek következtetni, hogy abban a szélsőséges csoportoknak nem lesz szerepük, így bin Laden halála is inkább a demokratikus átmenetet erősítheti.

OLDALTÖRÉS: Hitetlenkedés, düh és fenyegetések a dzsihadista fórumokon

Hitetlenkedés, düh és fenyegetések a dzsihadista fórumokon

Hitetlenkedés, düh és fenyegetések a dzsihadista fórumokon

Hitetlenkedés, düh és fenyegetések a dzsihadista fórumokon

Hitetlenkedéssel, dühvel és Amerika-ellenes fenyegetésekkel fogadták Oszama bin Laden al-Kaida vezért halálhírét az internetes dzsihadista fórumokon.

Az amerikai SITE és Jihadology dzsiháddal foglalkozó honlapok fordításában megjelent hozzászólások szerint Obama vasárnap éjjeli bejelentése sokkolta a radikális iszlamistákat.
"Ha ez igaz, akkor ez egy szégyenteljes nap a pakisztániak számára, amiért nem tudták megvédeni az iszlám hősét" - írta az egyik kommentelő. "Ez egy gyásznap számunkra" - tette hozzá. "Ha Isten is úgy akarja, ez a hír nem igaz. Ha igaz, az egy katasztrófa" - vélte egy másik internetező. "Ha ez igaz, még szerencse, hogy Amerikának nem sikerült éve elfognia őt, mert akkor úgy megalázták volna, mint Szaddam Husszeint (kivégzett iraki diktátor). Így legalább teljesülhetett a leghőbb vágya, és mártírként halhatott meg".
Voltak, akik az első sokk után rögtön fenyegetőzni kezdtek. "Az oroszlánok oroszlánok maradnak, és továbbra is Oszama nyomdokaiban járnak. Ó, Allah, add, hogy Amerika olyan sokáig ne ismerje a biztonságot, mint Palesztina" - fohászkodott az egyik hozzászóló. Egy másik, az ünneplő amerikai tömeget ábrázoló képekre reagálva azt írta: "Ezek az örvendezők szórakoztatóak. Ünnepeljétek a hírt, ahogy csak akarjátok, hitetlenek. Már csak kevés időtök maradt ünnepelni, mielőtt szembe kellene néznetek a valósággal".
A kétkedők közül valaki megjegyezte: "Amerika csak azért csinálta ezt az egészet, hogy legyen egy jó indokuk kivonulni Afganisztánból még az idén".

A pakisztáni tálibok bosszút esküdtek

Bosszút esküdtek a pakisztáni tálibok arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy Oszama bin Ladent megölték egy amerikai kommandós akcióban.

Nem tudjuk megerősíteni Oszama bin Laden mártírhalálát. Ha a saját forrásaink megerősítik, akkor megbosszuljuk a halálát, támadásokat indítunk az amerikai és a pakisztáni kormány ellen, valamint a biztonsági erőik ellen, mert ezek az emberek az iszlám ellenségei - mondta hétfőn a Pakisztáni Tálib Mozgalom (TTP) szóvivője telefonon egy ismeretlen helyről a francia hírügynökségnek.
A TTP 2007-ben lépett szövetségre bin Laden al-Kaida nevű terrorszervezetével, és még abban az évben "szent háborút" hirdetett az iszlámábádi kormány ellen, mert Washingtont támogatja a terrorizmus elleni küzdelemben.

OLDALTÖRÉS: Cameron: nagy megkönnyebbülés az al-Kaida-vezető halála

Cameron: nagy megkönnyebbülés az al-Kaida-vezető halála

Cameron: nagy megkönnyebbülés az al-Kaida-vezető halála

Cameron: nagy megkönnyebbülés az al-Kaida-vezető halála

A világ népei számára nagy megkönnyebbülés Oszama bin Laden halála - jelentette ki David Cameron brit kormányfő hétfőn az al-Kaida vezetőjenek halálhírére reagálva.

"Bin Laden a legkegyetlenebb terrorista rémtettekért felelős, a (2001.) szeptember 11-i merényletért és még több más támadásért, amelyek emberek ezreinek - köztük sok britnek - a halálát okozták" - mondta Cameron. A miniszterelnök hatalmas sikernek nevezte, hogy a terroristavezér nyomára bukkantak, és így nem folytathatja világméretű terrorhadjáratát.
   
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magasztalta az Egyesült Államokat, és úgy vélte: Oszama bin Laden megölése "világra szóló diadal" Washington és a vele közös értékeket valló szövetségesei, valamint az igazságért, a szabadságért és a terrorizmus ellen küzdő többi demokratikus ország számára.
   
India szerint bin Laden megölése alátámasztja azt az aggodalmat, hogy a különböző szervezetekhez tartozó terroristák menedéket találnak Pakisztánban. Az újdelhi  belügyminisztérium hétfői közleményében felszólította Pakisztánt arra, hogy tartóztassa le mindazokat, akiknek közük volt a 166 ember életét kioltó 2008-as mumbai merénylethez.

OLDALTÖRÉS: Martonyi: Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét

Martonyi: Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét

Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter hétfő reggel a Magyar Rádiónak adott interjújában.

A miniszter szerint az amerikai kormány komoly sikert ért el a terroristavezér kiiktatásával, de ez "korántsem jelenti a terrorizmus elleni harc végét".
Mint hozzátette: "biztos vagyok benne, hogy az erre hivatott szervek már megtették a szükséges intézkedéseket"; nem véletlen, hogy elrendelték az Egyesült Államok nagykövetségeinek fokozott védelmét a világ minden táján.
   
A tárcavezető szerint jelenleg kérdéses, hogy az átalakulóban lévő iszlám világ hogyan reagál a halálhírre, és az is, hogy az iszlám országok mérséklődő vagy radikalizálódó irányvonalat követnek-e majd a jövőben. "Civilizációnk egyik legnagyobb ellensége kiesett, ez jó hír, de fel kell készülni az új helyzet kezelése" - hangsúlyozta Martonyi János.
   
Az Egyesült Államok egy katonai műveletben végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama. "Igazságot tettünk" - fogalmazott az amerikai elnök.
Az elnök elmondta, hogy az akciót egy kis létszámú amerikai csoport hajtotta végre Pakisztánban, amely tűzharc során megölte bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. 
Barack Obama közölte, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megsemmisítésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ van az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. 

Martonyi: Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét

Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter hétfő reggel a Magyar Rádiónak adott interjújában.

A miniszter szerint az amerikai kormány komoly sikert ért el a terroristavezér kiiktatásával, de ez "korántsem jelenti a terrorizmus elleni harc végét".
Mint hozzátette: "biztos vagyok benne, hogy az erre hivatott szervek már megtették a szükséges intézkedéseket"; nem véletlen, hogy elrendelték az Egyesült Államok nagykövetségeinek fokozott védelmét a világ minden táján.
   
A tárcavezető szerint jelenleg kérdéses, hogy az átalakulóban lévő iszlám világ hogyan reagál a halálhírre, és az is, hogy az iszlám országok mérséklődő vagy radikalizálódó irányvonalat követnek-e majd a jövőben. "Civilizációnk egyik legnagyobb ellensége kiesett, ez jó hír, de fel kell készülni az új helyzet kezelése" - hangsúlyozta Martonyi János.
   
Az Egyesült Államok egy katonai műveletben végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama. "Igazságot tettünk" - fogalmazott az amerikai elnök.
Az elnök elmondta, hogy az akciót egy kis létszámú amerikai csoport hajtotta végre Pakisztánban, amely tűzharc során megölte bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. 
Barack Obama közölte, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megsemmisítésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ van az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. 

Martonyi: Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét

Oszama bin Laden halála nem jelenti a terrorizmus elleni harc végét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter hétfő reggel a Magyar Rádiónak adott interjújában.

A miniszter szerint az amerikai kormány komoly sikert ért el a terroristavezér kiiktatásával, de ez "korántsem jelenti a terrorizmus elleni harc végét".
Mint hozzátette: "biztos vagyok benne, hogy az erre hivatott szervek már megtették a szükséges intézkedéseket"; nem véletlen, hogy elrendelték az Egyesült Államok nagykövetségeinek fokozott védelmét a világ minden táján.
   
A tárcavezető szerint jelenleg kérdéses, hogy az átalakulóban lévő iszlám világ hogyan reagál a halálhírre, és az is, hogy az iszlám országok mérséklődő vagy radikalizálódó irányvonalat követnek-e majd a jövőben. "Civilizációnk egyik legnagyobb ellensége kiesett, ez jó hír, de fel kell készülni az új helyzet kezelése" - hangsúlyozta Martonyi János.
   
Az Egyesült Államok egy katonai műveletben végzett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjével - jelentette be vasárnap éjjel a Fehér Házból élőben közvetített rendkívüli televíziós beszédében Barack Obama. "Igazságot tettünk" - fogalmazott az amerikai elnök.
Az elnök elmondta, hogy az akciót egy kis létszámú amerikai csoport hajtotta végre Pakisztánban, amely tűzharc során megölte bin Ladent, majd elhozta a helyszínről a holttestét. 
Barack Obama közölte, hogy a múlt héten adott parancsot bin Laden megsemmisítésére, miután úgy ítélte meg, hogy elegendő hírszerzési információ van az akció végrehajtásához, és lehetőség is van rá. 

Tálas Péter: a világ leginkább keresett terroristáját ölték meg

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Oszama bin Laden személyében a világ leginkább keresett terroristáját ölték meg; halála nagy veszteség az al-Kaida számára, mert "egyik ideológusát, fő jelképét, vezéregyéniségét veszítette el a terrorszervezet.

Tálas Péter szerint az utóbbi években Oszama bin Laden szellemi vezér volt, inkább szimbolikus, mint közvetlen irányító szerepe volt, de a kettő nem zárta ki egymást. A terrorizmus viszont ezt a szimbolikát célpontjai, merényletei időpontjainak kiválasztásában nagyon fontosnak tartja - tette hozzá.
Oszama bin Ladenhez, mint természetes jelképhez a fanatikusok erősen kötődnek, így részükről lehet számítani visszavágási kísérletekre. Tálas Péter viszont nem gondolja, hogy ezekre Európában kellene számítani, mivel az al-Kaida illetve az iszlamista terrorizmus fő célpontjai még mindig az Egyesült Államok, illetve saját kormányaik.
Tálas Péter azt is elmondta, hogy az utóbbi években a merényletek és az áldozatok száma világszerte visszaszorult, így Európában is 2007 és 2010 között mintegy felére csökkent a merényletek száma. 
A szakértő véleménye szerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida mindenképpen gyengülni fog, mivel szerinte nem valószínű, hogy tudnának hozzá hasonló "kaliberű" utódot választani. A többi úgynevezett franchise al-Kaida pedig - bin Laden halálától függetlenül - a helyi viszonyok függvényében, fog erősödni vagy gyengülni - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Oszama bin Laden - életrajz

Oszama bin Laden - életrajz

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
   
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
   
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag  200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is. 

Oszama bin Laden - életrajz

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
   
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
   
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag  200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is. 

Oszama bin Laden - életrajz

Oszama bin Laden 1957. június 28-án született a szaúd-arábiai Rijádban. Jemeni származású apja a királyi családhoz közelálló, dúsgazdag szaúdi építési nagyvállalkozó volt, Oszama (12. gyermek az 58 közül) apja halála után mintegy 300 millió dollárt örökölt.
   
Gyerekkorában nem kapott formális vallásos nevelést, ám a dzsiddai egyetemen, ahol mérnöki diplomát szerzett, már megmutatkozott vallási fanatizmusa, s 1973-ban tagja lett iszlám csoportoknak. 1979-ben, amikor Ronald Reagan amerikai elnök az Egyesült Államok teljes anyagi támogatását felajánlotta a "gonosz birodalma", vagyis a Szovjetunió ellen harcoló Afganisztánnak, bin Laden az elsők között indult útnak. Hősiesen harcolt, afganisztáni tartózkodása alatt alapította meg a Maktab al-Kidimat (MAK) nevű csoportot, amely harcosokat toborzott és fegyverekkel látta el a szovjetek ellen küzdőket.
   
A Vörös Hadsereg kivonulása után bin Laden ellenséget váltott, s korábbi szövetségese, Amerika ellen fordult, amelyet Izrael támogatásáért és a közel-keleti olajvagyon kirablásáért kárhoztatott. Ekkorra tehető az al-Kaida (al-Qaida - jelentése: alap, bázis, szabály, modell, minta) megalakítása is, amely amerikai célpontok ellen szervezett már a 90-es évek elején terrorakciókat. Oszama közben hazatért Szaúd-Arábiába, ahol hősként köszöntötték, de 1991-ben - miután nyilvánosan fellépett a kormány ellen, amely az öbölháború idején amerikai csapatokat engedett a "szent földre" - száműzték, és 1994-ben állampolgárságától is megfosztották. Először Szudánba menekült, ahol Haszan at-Turabi iszlámista vezető, egy puccs után parlamenti elnök segítségével hamis diplomata-útlevelet kapott, majd gyors ütemben 23 kiképzőtábort állított fel; állítólag  200 millió dollárral segítette a szudáni költségvetést is. 

Amerikai nyomásra 1996-ban Szudán is kénytelen volt bin Ladent kiutasítani, ekkor visszatért a szélsőséges tálibok uralta Afganisztánba. 1998 nyarán Pakisztánba hívta össze mintegy 150 iszlám fegyveres szervezet vezetőit, a találkozón hét szervezet szövetséget alapított "A zsidók és keresztesek elleni szent háború iszlám nemzetközi frontja" néven. Ez jelentett fordulópontot az al-Kaida történetében: a feltételezések szerint a szervezet azóta is szervezi és finanszírozza a különböző külföldi - csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri - iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.
   
Bin Laden követőinek számáról a legszélsőségesebb becslések keringtek: egyes források szerint 3000 harcosa volt, más források viszont azt állítják, ez a szám elérte a 35 ezret. Környezetében a  legjobb amerikai és brit egyetemeken végzett diplomások, mérnökök, orvosok, sőt pilóták is megfordulnak. Vagyonának mértékéről nincsenek pontos és megbízható értesülések, ám annyit lehet tudni, hogy Szaúd-Arábiában nagy építési vállalkozások tulajdonosa, vannak érdekeltségei a bankvilágban és az élelmiszer-kereskedelemben is. Családja meglehetősen népes, négy feleségétől 16 vagy 18 gyermeke született.
   
Bin Ladent több súlyos terrorcselekménnyel vádolták már 2001 előtt is: így az 1993. február 26-i, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) egyik felhőkarcolója ellen elkövetett robbantással, amelynek hat halálos és több mint 1000 sebesült áldozata volt. Őt tartják felelősnek az 1995. november 13-án a szaúd-arábiai Rijádban lévő amerikai katonai misszió épületében elkövetett, hat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletért és az 1996. június 25-i, Dahran melletti amerikai támaszpontnál 19 életet kioltó robbantásért is. Az al-Kaida és bin Laden áll az 1998. augusztus 7-én a kenyai és a tanzániai főváros, Nairobi és Dar es Salaam központjában az amerikai nagykövetségnél elkövetett, 248 ember (köztük 12 amerikai) halálát okozó merényletért, miként azért is, amikor 2000. október 12-én a jemeni Aden kikötőjében az amerikai Cole rombolóhajón robbanás történt, a hajó elsüllyedt és 17 tengerész meghalt.
   
Az al-Kaida nemzetközi iszlámista terrorszervezet 2001. szeptember 11-én példátlan merényletsorozatot hajtott végre az általa az iszlám világ legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ellen. Az akciót Oszama bin Laden tervelte ki és irányította. A New York-i és washingtoni merényletben több mint háromezer ember halt meg.
   
Az Oszama bin Laden és az al-Kaidához kötődő merényletek száma a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek óta újabbakkal gyarapodott.
   
Jelzésértékű: a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, a Tunéziaiként emlegetett Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád haláláig "lánglelkű" híve volt Oszama bin Ladennek, a végletekig fanatikus, "lefejező" Abu Muszab az-Zarkavi - aki azóta szintén meghalt - az al-Kaida iraki vezetője pedig ugyancsak Oszama "köpönyegéből" bújt elő.
   
Az al-Kaida vezetőjének az elmúlt években már többször keltették a halálhírét, de utóbb mindig kiderült, hogy életben van.