Egyiptom lángokban - Mubarak elrendelte a kormány lemondását

Az egyiptomi hatóságok szombaton kiterjesztették az éjszakai kijárási tilalom hatályát három nagyvárosban, Kairóban, Alexandriában és Szuezben, így az már helyi idő szerint 16 órától másnap reggel 8 óráig van érvényben - közölte az állami televízió.

A hadsereg védelme alá vonta az ókori civilizáció felbecsülhetetlen kincseit őrző kairói Egyiptomi Múzeumot, hogy megóvja a fosztogatóktól. A brit tömegtájékoztatás szerint a múzeum körül négy páncélos foglalt állást katonákkal, és az épületen belül is katonák védik a műkincseket.

Rafahban három rendőr meghalt, amikor tüntetők megostromoltak az állambiztonság épületét

Tüntetők megostromolták az állambiztonság székházát a Gázai övezet határán fekvő egyiptomi Rafahban, az   összecsapásban három rendőr életét vesztette.

Legalább 74 ember veszítette életét Egyiptomban a Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő, napok óta tartó tüntetések során - jelentette a Reuters szombaton egészségügyi, kórházi forrásokra és szemtanúk adataira hivatkozva.

Mubarak reformokat ígér

Az ország lakosságához intézett, helyi idő szerint szombat kora hajnalban elhangzott televíziós nyilatkozatában az elnök több demokráciát és nagyobb szabadságot, általánosságban politikai, gazdasági és szociális reformokat ígért. Ígéretet tett arra, hogy az új kormány nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a munkanélküliség, az árak és általában a szegénység csökkentésére.

Mubarak beszédére reagálva Barack Obama amerikai elnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától.

Az egyiptomi elnök egyetlen szót sem szólt a lemondását célzó követelésekről, és azt hangoztatta, hogy a káoszt mindenképp el kell kerülni. "A káosz nem jelent demokráciát, Egyiptomnak stabilnak és biztonságosnak kell maradnia" - fogalmazott Mubarak, aki első alkalommal nyilatkozott a televízióban a több napja tartó tüntetések kezdete óta. A rendet fenn kell tartani - szögezte le a 82 éves államfő, és védelmébe vette a tüntetőkkel szemben erőszakot alkalmazó biztonsági erőket. Úgy értékelte, hogy a kormányellenes megmozdulások részét jelentették az "Egyiptom destabilizálását célzó összeesküvésnek" és arra irányultak, hogy "aláássák rendszerének törvényességét".

Mubarak azt állította, hogy a biztonsági erőket utasította a tiltakozók véleménynyilvánítási szabadságának tiszteletben tartására. "Az erőszakos cselekmények és a vandalizmus nyomán azonban a hatóságoknak nem volt más választásuk, minthogy biztosítsák a rendet" - fogalmazott az elnök, hozzátéve: "továbbra sem riad vissza attól, hogy minden szükséges döntést meghozzon a biztonság fenntartása érdekében."

Barack Obama amerikai elnök védelmébe vette a tüntetőket. Mubarak beszédére reagálva kijelentette: "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját". Az elnök felhívta az egyiptomi államfőt és felszólította őt arra: tartsa magát az ígéretéhez, miszerint azon fog munkálkodni, hogy népe nagyobb demokráciában és a jobb gazdasági lehetőségek között éljen. Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy "tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, akik Kairóban és máshol elárasztották az utcákat".

Obama egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket.

A tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban Kairóban és az ország más városaiban az elmúlt napokban mintegy 20 személy vesztette életét, és több mint ezren sebesültek meg. Mindezzel összefüggésben az elnök sajnálkozását fejezte ki az "ártatlan áldozatok" miatt.

Mubarak három évtizedes uralma óta még soha nem voltak olyan méretű tiltakozó megmozdulások Egyiptomban, mint most.

Mubarak beszéde után Kairóban az éjszakai kijárási tilalom ellenére folytatódtak a tüntetések, és a tömeg továbbra is lemondását követelte - jelentette szemtanúkra hivatkozva a Reuters hírügynökség.

A kijárási tilalom ellenére tüntetők százai valósággal megszállták a főváros központi terét, a Tahrír teret, és továbbra is Hoszni Mubarak lemondását követelték.

"Meg akarjuk változtatni a rendszert" - skandálták a tiltakozók a szemtanúk szerint. A hadsereg - amely korábban többször is kiszorította a tüntetőket a térről - ezúttal nem avatkozott be az eseményekbe.

A Mubarak-beszédet értékelő első elemzésekből az tűnt ki, hogy az egyiptomi elnök által bejelentett óvatos engedmények aligha képesek a több napja tartó kormányellenes tüntetések megfékezésére.

Az értékelések többek között arra mutattak rá: noha Mubarak elnök bejelentette, hogy új kormányt nevez ki, a saját lemondását célzó követelésekről tudomást sem vett. Az elemzők szerint mindez kevés, és legalább arra lett volna szükség, hogy Mubarak konkrét politikai reformokat jelentsen be. Ennek kapcsán utaltak arra, hogy az államfő egyetlen szóval sem említette az elmúlt napokban foganatosított rendkívüli intézkedések feloldását, mint ahogy adós maradt annak bejelentésével is, hogy nem indul az év második felében esedékes elnökválasztáson.

A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet az egyiptomi belpolitika alakulásában. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben. Ebből kiindulva - akárcsak Tunéziában - a hadsereg magatartása a jövő szempontjából meghatározó lehet. Egyes nézetek szerint a hadsereg vezetőinek jelentős része ellenzi, hogy Mubarak elnök a hatalmat fiára, Gamal Mubarakra örökítse át.

Az idézett elemzők utaltak arra is, hogy az Egyesült Államok kilátásba helyezte, megvonja az Egyiptomnak nyújtott katonai segélyt, amennyiben folytatódik a tüntetőkkel szembeni kemény fellépés, és az egyiptomi hatóságok nem tartják tiszteletben az alapvető szabadságjogokat. Ez pedig a hadseregnek aligha áll érdekében, különös tekintettel arra, hogy az amerikai segélyek jelentős részét kitevő katonai segély a hadsereg fő bevételi forrása.

Kora reggel is folytatódtak a tüntetések

A kijárási tilalom ellenére Kairóban és Egyiptom több más városában szombat kora reggel is több ezren tüntettek a Mubarak-rendszer ellen. Az elnöknek kora hajnalban elhangzott, a kormányellenes megmozdulások hét eleji kirobbanása óta első televíziós beszédével a jelek szerint nem sikerült lecsillapítani a kedélyeket.

A 82 éves Hoszni Mubarak - aki három évtizede áll az ország élén -  beszédében óvatos reformokat ígért, és bejelentette a kormány menesztését. Az államfő azt ígérte, hogy várhatóan még a nap folyamán új kabinetet nevez ki. Az elnök tudomást sem vett a lemondását sürgető követelésekről,  ugyanakkor védelmébe vette a biztonsági erőket, azt hangoztatva, hogy azok a tüntetők ellen fellépve a káosz  megakadályozása érdekében cselekedtek. Az elmúlt napok összecsapásaiban szombat reggeli adatok szerint mintegy 25 személy vesztette életét, és jóval meghaladta az 1000-et a sebesültek száma.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió azt jelentette, hogy a kora reggeli órákban nem került sor újabb összetűzésekre, és különösen nem a rendőrökkel, ők ugyanis elhagyták az utcákat. A televízió riportere szerint a rendőröket mindenütt katonák váltották fel, őket viszont a tüntetők részben viharosan üdvözölték.

A többi között a párbeszéd fontosságát hangoztató elnöki beszéd ellenére a tüntetők továbbra is követelték Hoszni Mubarak lemondását. "Mubaraknak el kell hagynia az országot" - skandálták a tiltakozók Kairó központi terén, a Tahrír téren.

Ugyancsak az al- Dzsazíra jelentette, hogy a tüntetők mellett az ellenzéki iszlamista Muzulmán Testvériség elnevezésű párt is követelte  Mubarak lemondását. A szervezet egyik vezetője a hadsereg beavatkozását sürgette arra az esetre, ha Mubarak nem távozik a hatalomból.

Közben  az éjszakai események fényében tovább folytatódtak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy miként alakul az ország jövője. Egybehangzó értékelések szerint ebben kulcsszerepe lehet a hadseregnek, és sok függ attól, hogy Mubarak számíthat-e a hadsereg lojalitására. Tunéziában ennek elmaradása a korábbi elnök bukását eredményezte, Egyiptomban egyelőre  még nem tudni, hogy a katonaság kinek a pártján áll.