Abbász moratóriumot akar, amíg tartanak a tárgyalások

 "Követeljük a moratóriumot a tárgyalások idejére, mivel amíg tárgyalások vannak, addig remény is van" - mondta az arabul nyilatkozó Abbász, aki szerint a döntés, amellyel Izrael hagyta lejárni a tíz hónapja elrendelt telepbővítési tilalmat, veszélybe sodorta a közel-keleti békefolyamatot.
Közben egy másik nyilatkozatban Abbász tárgyalódelegációjának egy tagja azt mondta: nem engednek a zsidó telepekkel kapcsolatos álláspontjukból. "A Palesztin Hatóság nem köt ebben a kérdésben kompromisszumot" - fogalmazott a palesztin diplomata az as-Sark al-Auszat című londoni székhelyű arab nyelvű napilapnak.
A palesztin elnök hétfőn Nicolas Sarkozy francia államfővel tárgyalt Párizsban, s megbeszéléseik után arról beszélt, hogy Izrael telepépítési tevékenységét újabb 3-4 hónapra mindenképp fel kellene függeszteni, hogy esélyt adjanak a béke megteremtésének. Felvetésével a francia elnök is egyetértett. "A telepépítésnek véget kell vetni" - hangsúlyozta Sarkozy. Abbász megerősítette azt is, hogy nem nyilatkoznak hivatalosan a közvetlen béketárgyalások folytatásáról, amíg október 4-én nem konzultálnak az ügyről az arab országokkal.
"Nem akarjuk leállítani ezeket a tárgyalásokat, de ha a telepépítések folytatódnak, kénytelenek leszünk" - mondta a Europe 1-nek a palesztin elnök, hozzátéve: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek "meg kell értenie, hogy a béke fontosabb mint a telepek építése". "A békefolyamat egy történelmi lehetőség, nem tudom mikor állhat elő újra" - vélekedett.
Abbász a rádióinterjúban arról is beszélt, hogy szeretné, ha az Európai Unió - a Palesztin Hatóság legfőbb támogatója - is bekapcsolódna a béketárgyalásokba, ahogy azt Nicolas Sarkozy is szorgalmazta. "Az amerikaiak álláspontja azonban az, hogy az egyesült államokbeli tárgyalásokba Egyiptomot, Jordániát és (Tony) Blairt," a közel-keleti kvartett képviselőjét kell bevonni - mondta.
Az izraeli kormányfő döntése, amellyel elutasította a vasárnap lejárt részleges telepbővítési moratórium meghosszabbítását, széles körben bírálatot váltott ki, többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Franciaország és az ENSZ részéről.