Fidel Castro tévéinterjút adott, három év óta először

A kubai vezető, aki augusztusban tölti be 84-ik életévét, a Kerekasztal nevű népszerű tévéműsor különkiadásában szerepelt, amelyet a szigetország vezető tévéállomásai sugároztak.

A több mint egyórás interjú során Castro világpolitikai folyamatokról fejtette ki véleményét, beszélt Észak- és Dél-Korea konfliktusáról és az iráni helyzetről is. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek iráni és észak-koreai politikája atomháborúhoz vezethet. Korábban úgy vélekedett, hogy a globális konfliktust az észak-koreai válság robbanthatja ki, de ma már inkább úgy látja, hogy ez akkor következhet be, ha az Egyesült Államok és Izrael megtámadja Iránt.

"Ők olyan ellenállásba ütközhetnek ott (Iránban), amilyet Irakban nem tapasztaltak" - mondta.

Hírügynökségi jelentések szerint az idős politikus kockás inget és sötétkék melegítőt viselt. Lassan beszélt, de lezseren és meggyőzően érvelt, csak ritkán pillantott a feljegyzéseire.

A kubai forradalom vezetője a múlt héten szombaton lépett a nyilvánosság elé, négy év óta először. Felkereste a havannai nemzeti tudományos kutatóközpontot, és a látogatásáról fényképek jelentek meg a kubai médiában.

A "lider maximo", aki 49 éven át állt a szigetország élén, négy éve nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Azóta nem látták, hogy egy államtitokként kezelt betegség 2006 júliusában arra kényszerítette, hogy átadja a hatalmat öccsének, Raúlnak.

Szabadon engedtek hét politikai foglyot

A kubai hatóságok szabadon engedték hétfőn a politikai foglyok első, héttagú csoportját, és családtagjaikkal együtt spanyolországi száműzetésbe küldte az ellenzékieket.

A foglyok a havannai nemzetközi repülőtér vendégvárójában találkoztak családtagjaikkal. Spanyolország havannai nagykövetsége közölte, hogy hat fogoly mintegy 30 családtaggal együtt már felszállt az Air Europa légitársaság Spanyolországba tartó gépére, míg a hetedik később repül ugyanoda az Iberia Airlines légitársaság járatán.

A kubai római katolikus egyház a múlt héten jutott megegyezésre a havannai kormánnyal - Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter közbenjárásra - abban, hogy a hatóságok szabadon engednek 52 politikai elítéltet. A hét ellenzéki elengedésével az elítéltek első csoportja nyerte el szabadságát. A szabaduló rabokat még 2003-ban, az úgynevezett fekete tavasz idején tartóztatták le és ítélték többéves szabadságvesztésre a karibi szigetországban.

A spanyol hatóságok biztosítékokat kaptak Havannától arra nézve, hogy a politikai foglyokkal érkező családtagok is bármikor hazatérhetnek, és nem kobozzák el szigetországi javaikat. Spanyolországon kívül az Egyesült Államok és Chile is politikai menedékjogot ajánlott az ellenzékieknek. A spanyol hatóságok közölték, hogy a foglyoknak megérkezésük után nem kell az országban maradniuk, máshova távozhatnak.

Emberi jogi csoportok szerint Kubában 167 politikai fogoly van, köztük tízet feltételesen szabadlábra helyeztek.