Az izraeli kormányfőt ki kell közösíteni

Az izraeli kormányfő a békestratégiáját ismertető, előző napi beszédében Washington hetek óta tartó nyomására végül feltételekkel ugyan, de hozzájárult egy demilitarizált palesztin állam létrehozásához.
    
A palesztinokat azonban kiábrándította az a követelése, hogy először ismerjék el Izraelt zsidó államként. Csalódottan fogadták azt is, hogy elvetette a zsidó telepek bővítésének teljes leállítását a megszállt Ciszjordániában, holott erre a palesztin vezetők mellett Barack Obama amerikai elnök is felszólította az izraeli kormányt.
    
"A nemzetközi közösségnek szembe kell szállnia ezzel a politikával, amellyel Netanjahu tönkre akarja tenni a béke minden esélyét" - mondta Jászir Abed Rabbo, a palesztin elnök tanácsadója. 

"El kell szigetelni a Netanjahu által képviselt politikát, és nyomást kell gyakorolni az izraeli kormányfőre, hogy tartsa magát a nemzetközi jog normáihoz és az útitervhez" - tette hozzá, az Egyesült Államok által támogatott 2003-as közel-keleti béketervre utalva.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló szerint a közvetítőknek állásfoglalásra kell késztetniük Netanjahut arról, hogy hajlandó-e tárgyalni területi kérdésekről, a határokról, Jeruzsálem sorsáról és a zsidó telepekről. 

"Az izraeli kormányfő egy kantonszerű palesztin államról akar tárgyalni, egy olyan államról, amelynek van zászlaja és himnusza, de nincsenek határai, nem szuverén és fővárosa sincs" - tette hozzá.

Mahmúd Abbász palesztin elnök - közvetlenül a beszéd elhangzása után - szóvivőjén keresztül a békefolyamat megtorpedózásával vádolta Netanjahut. Abbász különösen a palesztin menekültekről és Jeruzsálem jogállásáról tett kijelentések miatt bírálta az izraeli miniszterelnököt. 

Netanjahu leszögezte, hogy Jeruzsálem egésze Izrael fővárosa marad, és kizárta, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izrael területére.