Fontos, hogy ki áll a háttérben! Nem mindegy, többségi vagy kisebbségi tulajdonos döntött-e be korábban céget

Az üzleti élet egyik legfontosabb mozgatórugója a bizalom. Bizalom beszállítók, vevők és egyéb partnerek felé. Emiatt több szempontból is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, valójában ki áll azok mögött a cégek mögött, amelyekkel üzleti kapcsolatba kerülünk. Hazánkban ugyan csak néhány szektor számára írják elő törvények az üzletfelek hátterének megfelelő átvilágítását, mégis egyre több társas vállalkozás helyez egyre nagyobb hangsúlyt az úgynevezett compliance területre, vagyis az irányadó törvényi, szervezeti és olykor erkölcsi-társadalmi szabályoknak való megfelelésre.

A compliance kockázatok azon jogi, illetve hatósági szankcióknak, pénzügyi veszteségeknek, vagy pedig a jó hírnév elvesztésének következményei, melyet a szervezet szenved el, amennyiben nem felel meg a fent nevezett kötelmeknek.

Egy cég átvilágításakor kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tulajdonosi szerkezet vizsgálata, a cégek hátterében olykor megbúvó magányszemélyek azonosítása. Hiszen a tulajdonos az, aki vagyonát befekteti, illetve a cég működésével kapcsolatos alapvető döntéseket meghozza, és ő az, aki - társasági formától függően - anyagi és akár büntetőjogi felelősséggel tartozik a cég megfelelő működéséért.

Mindig érdemes megtudni, hogy ki áll a megbízottak mögött - földárverés Székesfehérváron
Fotó: Koppán Viktor

Tényleges tulajdonosnak azokat a magánszemélyeket nevezzük, akik a vizsgált cégben közvetlenül vagy közvetve legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek. Maga a definíció a pénzügyi területeken jelent meg először a szabályozási keretrendszerben, de egyre több iparágban veszik át ezt a megközelítést.

A pontos tulajdonosi struktúra és a tényleges tulajdonos kilétének ismerete nem csupán a compliance területek számára lehet érdekes, hiszen nem mindegy, hogy ki áll valójában a háttérben, hány vállalkozást virágoztatott fel, vagy épp hagyott csőd vagy felszámolás alá kerülni. Így, az egy tulajdonosi hálózatba tartozó cégek beazonosítása segítséget jelenthet akár potenciál-listák összeállítása révén a növekedés támogatásában, vagy kockázatkezelési területen a kintlévőségi kockázatok megfelelő súlyozásában (nem mindegy, hogy egy vállalkozás 80 százalékos vagy 3 százalékos tulajdonosa döntött be korábban három másik céget).

A Bisnode Magyarország Kft. legfrissebb, tényleges magánszemély tulajdonosokat vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a közel 500 ezer működő magyar társas vállalkozás csaknem 96,4 százalékáról elérhető valamilyen mélységű tulajdonosi információ. Ahogy az alábbi diagramon is látható, a cégek több mint 60 százalékánál a tényleges magánszemély tulajdonos személye egyértelműen, a pontos tulajdonosi részarány százalékoával együtt meghatározható.

A társas vállalkozások elenyésző hányadában a vállalkozás a Magyar Állam, vagy éppen egy külföldi cég többségi tulajdonában van. A magyar vállalkozások valamelyest több, mint negyedénél viszont még most sem érhetőek el olyan mélységű információk a tulajdonosokról, melyek lehetővé tennék a tényleges tulajdonosok egyértelmű azonosítását, és ezáltal tulajdoni hányaduk megállapítását. Ám még ezekben az esetekben is van lehetőség a teljes tulajdonosi körből a potenciálisan tényleges tulajdonosi befolyással rendelkező magánszemélyek kiemelésére.

Regionális viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Komárom-Esztergom megyében lelhetőek fel a legmagasabb - 75 százalék feletti - arányban a pontos tulajdonosi hányaddal azonosítható tényleges magánszemély tulajdonosi adatok. A Bisnode algoritmusának Nógrád, Fejér és Csongrád megyében van a legnehezebb dolga, itt ugyanis az összes bejegyzett működő cég kevesebb, mint 50 százalékánál határozható meg a tényleges tulajdonos pontos tulajdonosi részesedés mellett.

A kockázatos ágazatokat vizsgálva jó hír, hogy a legmagasabb kockázattal rendelkező vendéglátóiparban lehet a legnagyobb arányban pontosan beazonosítani a végső tulajdonosokat.

A szintén kockázatosnak számító élelmiszeripar, az építőipar, a nagykereskedelem és a kommunális tevékenységet ellátó ágazatra egyaránt jellemző, hogy az országos átlag feletti arányban azonosíthatók egyértelműen a cégek mögött álló magánszemélyek.

A külföldi cégek tulajdonában álló, 500 millió forint éves nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozásoknál az átlagos nettó profit százalék értéke negatív, az ugyancsak külföldi cégek tulajdonában álló 500 millió és 1 milliárd közötti éves forgalmat bonyolító vállalkozások átlagos nettó profit százaléka csaknem eléri az 50 százalékot. Az állami tulajdonú cégek esetében az 1 milliárd forint éves bevételt meg nem haladóknál figyelhető meg negatív átlagos nettó profit százalék, afölött már néhány százalékos profitot képesek kimutatni.