Lenyomták a torkukon - A szülők, gyermekek elégedetlenek a menzareformmal

Ajkán is probléma az ehetetlennek mondott koszt az iskolákban. A menzareform következtében egyre kevesebb gyereket fizetnek be a szülők enni az intézményekbe az egyik helyi általános iskola igazgatója szerint. Ami nem is meglepő, hiszen a háromszori étkezés díja havonta tízezer forint. A családok lényegében feleslegesen költenek pénzt, ha a gyermekük nem hajlandó megenni az íztelen vagy az otthon megszokottakhoz képest teljesen eltérő ételeket.

A tapasztalat szerint a diákok a kukába dobják az ennivalót, hozzá sem nyúlnak a menzán, vagy legjobb esetben hazaviszik, hátha a szülő megeszi.

Leskovics Mónika kisfia, Barnabás megszokta az otthoni ízeket és a fűszerezést. Az utóbbit nem viszik túlzásba, hiszen az édesanya egészségügyi dolgozó, ám az iskolai ételek szinte ehetetlenül sótlanok, így az anyuka vagy pluszételt pakol a fiának, vagy Barnabás korgó gyomorral várja a napközi végét. Mónika szerint az idősebb gyerekek a só mellett a főzelékeket hiányolják, a desszertekről azt mondják, hogy műízük van. A levesek egyformának tűnnek, így nem lehet változatosan etetni a gyerekeket az édesanya szerint.

A veszprémi óvodákban sem rózsás a helyzet, sok szülő panaszkodik, hogy gyermekei éhesen mennek haza, mert sem az ebéd, sem a köztes étkezések nem voltak elegendők nekik. Egy édesanya, Babjákné Bartha Ágnes mondta el tapasztalatit. – A menzareformban sok döntés logikátlan. A leginkább a só megvonása, hiszen azon felül, hogy íztelenek lesznek az ételek, rengeteg egészségügyi gondot is okoz, főleg hosszú távon – mondta Ágnes.

A másik problémát sok szülő számára a napi fél liter tej, illetve joghurt gyerekekbe tukmálása okozza, hiszen ekkora mennyiség már nem csak a gyulladások kialakulását segíti elő, de hosszú távú immun- és hormonális gondokat is okozhat. – Az ízesítők elvonása mellett ráadásul olyan ételeket tartottak meg az étlapon, amelyeknek alacsony a tápértékük, például a grízes tészta, amit hiába szeretnek a gyerekek, nem tartalmaz elég tápanyagot egész napra egy fejlődő szervezetnek. Sokszor mondják a gyerekek, hogy unják a leveseket is, mert többnyire hasonló a napi menü – mesélte Ágnes. – Sokszor meglepve látom a heti menün, hogy mennyire logikátlan. Amellett, hogy a sót kivonták az étrendjükből, rengeteg cukros dolgot meghagytak, például a gyümölcsleveket, túrórudit, sőt, a főzelékek mellé is mindig kapnak kenyeret a gyerekek. Ráadásul sokszor visszataszító az ételek kinézete. A fogások kombinációja időnként hajmeresztő, mint például az ebédre szánt sóskafőzelék, desszertként szőlővel. A hasfájós gyerekek ez után egymást váltották a mosdóban.

Persze ennek ellenére a gyerekek sok mindent megkóstolnak, hiszen a csoporttársaik is megeszik. De Ágnes szerint is hazatérve sokszor panaszkodnak arra a gyerkőcök, hogy éhesek maradtak. Mint mondta, számára az a legfontosabb, hogy otthon jó példát lássanak gyermekei, így igyekszik megfelelő, egészséges és ízletes ételeket készíteni, hogy később ez legyen a természetes gyermekeinek.

– Naponta fél liter tejtermék fogyasztása nem csupán a felnőtteknek, de a gyerekeknek is hasznos csont- és immunerősítő hatása miatt – mondta érdeklődésünkre Mihályfiné Frómann Edit, a Csolnoky Ferenc Kórház dietetikusa. A tehéntejből készült termékek ugyanis B- és D-vitamint, foszfort és kalciumot is tartalmaznak. A szakember elmondta, gyermekkorban az indokolja a fél liter elfogyasztását, hogy a kalcium révén – amelyet leginkább tejtermékekből tudunk bevinni a szervezetbe – megelőzzük a későbbi csontritkulást. A napi fél litert érdemes betartani, azt, hogy a különböző tejtermékek között hogyan osztjuk fel, már kevésbé lényeges, tette hozzá a dietetikus.

A menzarendelet célja, hogy több rostot, zöldséget, gyümölcsöt (ennek egy részét nyersen), valamint kevesebb sót, cukrot és zsírt fogyasszon a gyerek, édes üdítő helyett vizet igyon, mondta Grélingerné Káposzta Jolán. A megye nyolc városában étkeztető Bakony Gaszt Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a szeptember elsejétől kötelezően alkalmazott menzarendeletnek változó a fogadtatása, a gyerekek ízlése különböző, az otthoni szokások is meghatározóak. Az iskolások legszívesebben a tésztaféléket fogyasztják, az új rendelet szerint tíz nap alatt kétszer kaphatnak tésztát a korábbi néggyel szemben. A tököt, spenótot, kelkáposztát és sóskát nem szeretik, holott a rendelet szerint háromszori étkezésnél naponta kétszer kell zöldséget vagy gyümölcsöt enniük, az egyiket nyersen. Tíz napon belül nem ismétlődhetnek az ételek, az alapanyagok, nehéz a köreteket kitalálni, a változatos étrend kialakításán sokat kell gondolkodni. Több új gabonát – kölest, hajdinát – vettek az étlapra, valamint párolt zöldséget, ami nem kedvencük a gyerekeknek. Arra a kérdésre, hogy miért kapnak az iskolások popcornlevest, a vezérigazgató úgy válaszolt: az valamilyen krémleves lehetett, a popcorn pedig betétként szerepelt a levesben. Ezzel egy új gabonát, kukoricát hoztak a menübe, és a popcorn nem ázott el a levesben.

Meghatározott mennyiségű sót ehetnek naponta a legkisebbek: a bölcsődések nulla gramm, az óvodások két, az iskolások hat gramm sót, háromszori étkezés esetén. Tejet is sokat fogyasztanak a gyerekek: a vidékfejlesztési minisztérium rendelete az iskolatejprogramot forszírozza, az Emberi Erőforrások Minisztériuma menzarendelete naponta három deciliter tejet ír elő. Ezt a napi mennyiséget négy deka sajt is kiváltaná, csak az jóval drágább. Grélingerné Káposzta Jolán azt mondta, pedagógusoknak és szülőknek is segíteniük kell az újfajta étkezés elfogadtatásában. A szülőknek meg kell érteniük, a gyerekük egészségéről van szó.