Helytállás több szerepben - Beszélgetés Császárné Elek Veronikával, aki az év pápai rendőre lett

A Pápai Rendőrkapitányság kiemelt megelőzési főelőadójával a 22 évvel ezelőtti pályakezdése óta eltelt időszakról, többek között a rendőri hivatás szépségeiről és nehézségeiről beszélgettünk.

Hogyan fogadta a rangos elismerést?

- Teljesen váratlanul ért, mert előzetesen senki nem árult el nekem semmit. Április 25-én részt vettünk a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Szent György-naphoz kapcsolódó ünnepi állománygyűlésén, és nagyon meglepődtem, amikor engem szólítottak ki az év pápai rendőreként. A díjról tudni kell, hogy adományozásáról a Pápai Rendőrkapitányság vezetőjének javaslatára a város polgármestere dönt. Ezért külön megtiszteltetés és büszkeség számomra, hogy parancsnokom és a város vezetése is alkalmasnak tartott az elismerésre, amelyet Áldozó Tamástól, Pápa polgármesteréről vehettem át.

Császárné Elek Veronika: - Néha késő délután vagy hétvégén kell egy-egy rendezvényen jelen lennem, de szerencsére a családom mindenben támogat és elfogadta ezt
Fotó: Vallner Bettina

Mióta van a rendőri pályán?

- A Pápai Rendőrkapitányság az első munkahelyem, 1995. augusztus elsején kezdtem el itt dolgozni, rögtön a győri tanítóképző főiskola elvégzése után. Először az igazgatásrendészeti osztályon szabálysértési előadóként tevékenykedtem, majd 2011-ben kiemelt megelőzési főelőadó lettem.

Gyermekkora óta szeretett volna rendőr lenni, vagy csak később született meg
ez az elhatározás?

- Kislányként anyakönyvvezető szerettem volna lenni, majd a gimnáziumban kacérkodtam azzal is, hogy jogi egyetemre megyek. Gyermekkoromban sohasem gondoltam arra, hogy rendőr legyek, a családomban sem volt rendőr. Aztán amikor érettségi előtt választanom kellett, hogy hol szeretném folytatni a tanulmányaimat, egy hirtelen ötlettől vezérelve a győri tanítóképző főiskolára esett a választásom, ahova több gimnáziumi osztálytársam is jelentkezett. Az utolsó évben már elgondolkodtam azon, hogy a pedagógusi pálya helyett inkább a közigazgatás felé kellene elmennem, így az államigazgatási főiskola elvégzése is szerepelt a terveim között. Időközben azonban adódott egy lehetőség: a rendőrségen éppen szabálysértési előadót kerestek. Úgy gondoltam, megpróbálkozom ezzel, és annyira megtetszett a rendőri munka, hogy abbahagytam az államigazgatási főiskolát, a rendőrség berkeiben pedig megszereztem polgári diplomám mellé a munkavégzéshez szükséges szakképesítést.

A rendőrségnél elöltött több mint két évtized tükrében mit tart a pálya legnagyobb szépségének és nehézségének?

- A feladatom egyrészt a prevencióhoz kapcsolódik, ezen belül bűn- és baleset-megelőzéssel foglalkozom, illetve a Pápai Rendőrkapitányság kommunikációs feladatait is ellátom, továbbá áldozat-védelmi referens, nemzetisé-gi összekötő és iskolarendőr-koordinátor vagyok. Nagyon sokrétű és változatos a fel-adatköröm, ami rendkívül széppé teszi ezt a munkát. Ugyanúgy jelen vagyok az általános iskolákban, mint a nyugdíjasklubokban. Rendezvényeink alkalmával különböző korosztályokat szólítunk meg, és teljesen máshogy kell egy hasonló témájú foglalkozást vagy előadást megtartani az óvodásoknak, a kisdiákoknak, a középiskolásoknak vagy épp a szülőknek, a pedagógusoknak, a nyugdíjasoknak. Nem egyszerű a megelőzés terén folyton újat hozni, hogy a programjaink mindig érdekesek, változatosak legyenek a résztvevők számára. Ez sok felkészülést is igényel, hiszen rengeteg témában kell naprakésznek lenni, és a munkaidő kezelése is rugalmasságot igényel.

Hogyan tudja ezt össze-egyeztetni a családi élettel?

- Amikor valaki a rendőri hivatást választja, tisztában kell lennie azzal, hogy nem csak hétköznap kell helytállni, illetve nem kizárólag 8 és 16 óra között. Néha késő délután vagy hétvégén kell egy-egy rendezvényen jelen lennem, de szerencsére a családom mindenben támogat és elfogadta ezt. Sok segítséget kapok a férjemtől, az ő anyukájától és az édesanyámtól is, a gyermekeim pedig már sok szempontból önállóak.

Mit csinál a szabadidejében?

- Kevés szabadidőm van, mert a munka után otthon is helyt kell állni, hiszen egy nőnek a háztartást is vezetni kell. Családi házban lakunk, és szeretem a kertet és a virágaimat gondozni, télen pedig, amikor szabadidőm adódik, szívesen horgolok. Emellett a mézeskalácsok készítése és díszítése a legújabb hobbim. Igyekszem hetente egy vagy két alkalommal spinning-edzésre is eljutni, úgy pedig nem telhet el egy nap sem, hogy legalább néhány oldalt ne olvassak. Nagyon szeretem a szépirodalmat, különösen Zolát, Steinbecket, de sok könyvet olvastam már el Wass Alberttől és Robert Merlétől is.

Melyik volt eddigi legemlékezetesebb munkanapja?

- Amire mindig emlékezni fogok, a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvánnyal közösen szervezett 2012-es eseményünk, melyre óvodásokat, általános és középiskolásokat hívtunk meg a pápai járás településeiről, és nagyon sokszínű programmal készültünk. Végül több százan vettek részt a Városi Sportcsarnokban rendezett délelőttön, amit nagyon nehéz volt megszervezni, ugyanakkor nagyon szép emlék maradt, hiszen rengeteg pozitív visz-szajelzést kaptunk, és az alapítvány is példaértékűnek tartotta a rendezvényt.

Mik a tervei a későbbiekre?

- Szeretnék a rendőrségen maradni, mert úgy gondolom, itt megtaláltam a helyem. Nagyon szívesen végzem ezt a munkát, és ezen a területen a tanítóképzőben megszerzett tudásomat is maximálisan kamatoztathatom.