Állatkínzó kutyaszorítóban

Adott egy férfi, aki ellen már tavaly nyomozást folytatott a rendőrség állatkínzás miatt, mert a tanyáján áldatlan állapotok uralkodtak Zircen. Teheneit, disznóit, kutyáit elhanyagoltan, rossz körülmények között tartotta. Az állatok éheztek, fáztak, szenvedtek. Néhány ott pusztult el. Erről sok ottani ember tudott. Közszájon forgott, miként bánik az állataival.

Adott egy másik helyi férfi, aki most névtelenséget kérve jelzett az egyik állatvédő egyesület felé, hogy milyen állapotok uralkodnak ezen a tanyán, és ráadásul az állatkínzó most vadásszal lelövette a kutyáit is. Egy önkéntes állatvédő, név szerint Kráml Georgina ezért egy barátjával rendőrt hívott, kiment a helyszínre. Fotózott olyan disznótetemet, amelyet a kutyák kezdtek ki, látott malacot akkora ketrecben, amiben megfordulni is alig tudott az állat. Elmondása szerint arra a kérdésére, hogy miért ilyen körülmények között tartja a malacot, a gazda azt felelte neki: mert már eladta, de a sár miatt még nem tudott érte jönni az autó.

Az önkéntes állatvédő megdöbbenve nézte az éhes, elhanyagolt, szomjazó állatokat. Hallotta a rendőrökkel együtt a gazda zavaros magyarázatát arról, hogy ő a körülmények áldozata, mert elüldözték a városból, mindenki feljelentette, ės ilyen helyzetben nem tudta gyümölcsözővé tenni a biogazdaságát, nincs lehetősége máshogy tartani a jószágait. Már sokszor próbálkozott tanyájának teljes felszámolásával.

Fotó: Kráml Georgina

- Láttam én már ennél brutálisabb állapotokat is, de a kád alatti megkezdett disznótetem azért nekem is sok volt. A bejelentés után a helyszínen kiderült, a három kutyából csak egy hiányzik. Kettő félve, a távolból figyelt bennünket. A férfi azt mondta, hogy vadászokkal lövette ki az egyiket, és név szerint említett egy vadászt. A disznótetemet egyebek mellett meg azzal is magyarázta, az állatorvos tanácsára hagyta meg a kutyák által kivégzett állatot, hogy abból egyenek a kutyák - mondta Kráml Georgina.

A történet itt már a kegyetlennek tűnő állatkínzási esetből és egy bajban lévő gazda védekezéséből, magyarázkodásából - amely nyilvánosságra is került - két mesterség komoly szakmai és erkölcsi megítélését is a kérdések kereszttüzébe helyezi.

Egy vadász ugyanis nagyon szigorú szabályok és feltételek között pusztíthat el kutyát.  És  egy ilyen helyzet adódhat: a vadász a vadászterületen csak akkor lőhet le egy vadat hajtó ebet, ha az a vadállomány védelme érdekében történik és a támadás másként nem hárítható el. Az esetet pedig rögzíteni kell a vadászok által használt beírási naplóba.

Az, hogy Zircen volt-e ilyen eset, nem tudjuk. Sőt, azt is bizonyítani kellene, valóban történt-e kutyakilövés, és melyik társasághoz tartozott a gazda által említett vadász.

Megkérdeztük a körzet hivatásos vadőrét, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Kráml Georgina ehhez hozzáfűzte: ő is felhívta a vadőrt, amikor rendőrök kivonultak a helyszínre, és neki azt mondta: megkereste a gazda, hogy lője le a kutyákat, de nem vállalta ezt el, azt tanácsolta, inkább altassa el azokat.

Mi megtaláltuk azt a vadászt, akinek a neve állítólag elhangzott a tanya bejárasakor, hogy ő lőtte le a gazda kutyáját.

Lapunk kérdésére azt válaszolta: nincs valóságalapja ennek. Őt is megkereste az idős férfi, de ugyanazt tanácsolta neki, mint vadásztársa, inkább altassa el kutyákat. Ismeri a szóban forgó embert, a tanyáján a körülményeket, ahogy tartja az állatait. Ezért szerinte talán az sem véletlen, hogy fogyatkoznak a jószágai.

Hivatásos állatorvos is megfordult a helyszínen, még a pénteki rendőri intézkedés napján. Kerestük a férfi állításaival kapcsolatban, de nem kívánt nyilatkozni.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától a következő rövid közleményt kaptuk a zirci ügyről: "Az esettel kapcsolatban állatkínzás miatt folytatott nyomozást a Veszprémi Rendőrkapitányság. A rendőrség a nyomozást 2016. november 22-én befejezte, és az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek. A nyomozás során a Veszprémi Rendőrkapitányság a hatályos norma betartásával járt el az állatok lefoglalása kapcsán. A lefoglalt állatok száma csökkent, ennek okát a Veszprémi Rendőrkapitányság büntetőeljárás keretében vizsgálja."

Nos, itt egy újabb csavar keletkezik a szálakban. A lefoglalás kérdése. Miként maradhat a megkínzott, lefoglalt állat ott, ahol eddig szenvedett, vagyis az elkövetőnél?  Mert a hatóságok hozhatnak helyben hagyó lefoglalásról is határozatot.

Az állatvédők szerint gyakran azért járnak el így, mert úgy gondolják, az állat tartása a bűnügyi költségeket növelné és az a rendőrséget terhelné. Ezért igyekeznek állatvédő szervezetekkel felvenni a kapcsolatot,  oda vinni az állatokat, vagy végső esetben elrendelni a kényszervágást.

Viszont ez a vélekedés téves, az idevonatkozó jogszabályok szerint a lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről büntetőeljárás esetén az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás  köteles gondoskodni.

Kráml Georgina szerint a hanyag gazda teheneire, disznóira lenne most is befogadó, és tudnának segítséget nyújtani más egyesületek a takarmányozásban.

Az önkéntes állatvédő úgy véli: a történet sok tanulságot hordoz magában. Az egyik legfontosabb az, hogy nem kötelező senkinek állatot tartania, ám, aki erre vállalkozik, annak ez egy éltre szóló gondozást, törődést jelent. S, aki pedig nem érzi ennek a felelősségét, annak igenis viselnie kell mindennek a törvényi következményeit.

Úgy tűnik, Zircen az állatvédők segítségével rövidesen jobbra fordulhat az embertelen körülmények között tartott állatok sorsa. Gazdájuknak felelnie kell a történtekért.

Az pedig, hogy valóban lelőtt-e egy vadász egy ebet, ahogy a névtelenséget kérő bejelentő mondta, vagy a gazda beszámolt róla, bizonyításra vár majd.

Egy kutyaszorító zirci helyzetben.