2017.05.10. 14:57
Fejlődő eszközök, változatlan elvek - Mentők napja Veszprémben
Veszprém – A szervezett magyar egészségügyi ellátás Mária Terézia korában kezdődött a XVIII. században. Ekkor vált kötelezővé, hogy minden városban és megyében legyen legalább egy orvos, s ekkor kezdtek el foglalkozni az újraélesztés gyakorlatával is – mondta el Nátrán Albin, a Veszprém megyei mentőszolgálat vezető mentőtisztje a mentők napján.
Az 1948-ban megalakult az Országos Mentőszolgálat hosszú múltra tekinthet vissza, előzménytörténetét pedig olyan kiemelkedő alakok alakították, mint Flór Ferenc, a magyar elsősegélynyújtás úttörője, Kresz Géza, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület alapítója, a mentőmúzeum létrehozója vagy Gábor Aurél, a sürgősségi betegellátás hazai tudományos megalapozója, hangzott el Nátrán Albin vezető mentőtiszt előadásában az országszerte május 10-én ünnepelt mentők napja alkalmából.
A veszprémi mentőállomás nyílt nappal és a mentőszolgálat múltjának közös felidézésével emlékezett meg a jeles napról, melyen az is kiderült, bár a tudomány sokat fejlődött a kezdetek óta, s az eszközök is modernebbé váltak, a mihamarabbi, minél szakszerűbb ellátásra való törekvés elve nem változott.
– Jelenleg kétszázötvenhárom mentőállomás működik az országban, több mint nyolcszáz mentőautóval, nyolcezer fős állománnyal, melyből hatezernyolcszáz fő a kivonuló állományhoz tartozik. Veszprém megyében tizenegy mentőállomáson teljesítenek szolgálatot a szervezet munkatársai – emelte ki a mentőtiszt, s hozzátette, idén májustól százkilencvenhárom új autót vásárol a Mentőszolgálat országos szinten, ezek közül - reményeik szerint – több is Veszprém megyébe kerül használatba.
