Övék a fél hegy - Falu a bazaltorgonák lábánál

A polgármester, Keszei Endre szerint ha most lottó ötösük lenne, azt se tudnák hirtelen, mire költsék a pénzt.

- Legfontosabb talán a sportpálya mellett épülő ingatlan kivitelezése lenne – mondja a polgármester komolyra fordítva a szót.

Az engedélyes terv adott, a harminc méter hosszú épületben raktár, öltöző, konyha, színpad, közösségi tér kap helyet. Mivel két éven belül lejár az építési engedélye, és pályázatot pedig nem írtak ki ilyesmire, a falunak kell lépnie. A költségvetésben tettek félre erre a célra, így idén elkezdik az építkezést. Szeretnék, ha legalább az alap elkészülne ebben az évben. A kultúrház közelmúltban teljesen felújított könyvtárában beszélgetünk a képviselő-testület néhány tagjával. Csizmazia Mária alpolgármester az épületben körbe mutatva mondja, hogy most éppen annak külső felújítása folyik. Kicserélték az ajtókat, ablakokat, megújul a gépészet és az elektromos hálózat. A nagyteremben teljes felújítást terveznek, új falburkolat, mennyezet készül, de a régi parkettát igyekeznek megmenteni. A színpad és a konyha felújítása később következhet. A beépíthető tetőtérben pedig a fiatalok kaphatnak helyet és a falu vezetése reményei szerint a megújult épület egésze ösztönzi majd a civil csoportokat az erősödésre. Időközben lassan az orvosi rendelőnek és a polgármesteri irodának helyet adó, alig két évtizede épült ingatlan is felújításra szorul majd.

Keszei Endre polgármester szerint ideje, hogy megújuljon a művelődési ház
Fotó: Tóth B. Zsuzsa

- Önkormányzati épületünk még a ravatalozó, azt 2010-ben újítottuk fel a temető előkerttel együtt. A tűzoltó szertár egyik felét raktárnak használjuk, a másikat műhelynek. Például a közhasznú dolgozók pihenő helye van ott és az állandó dolgozóké szintén. Van falugondnokunk, segédmunkásunk a falubeli teendők ellátására, de hivatalsegéd és kultúros ugyancsak segíti a település életét. Néhány közhasznú munkást is foglalkoztatunk, így nincs munkanélküli nálunk – mondja Keszei Endre. A gondozott, csendes településen tavaly két baba született, néha letelepszik itt egy-egy család, de a lakosság létszáma mindezzel együtt is csökken. Többségben vannak az idősek. Az óvodát, iskolát közös fenntartásban működtetik, a szomszédos Nemesgulácsra ingáznak a gyerekek. Öt-hat ovis van, a 18 év alattiak száma úgy negyven körüli. Fuvarozó vállalkozóval kötött szerződést a társulás, iskolabusz jellegű szolgáltatás keretében utaznak a gyerekek. Ami pedig az időseket illeti, a házi segítségnyújtásra számíthatnak, a kistérség, de a falu sem hagyja magukra őket. Persze, nagy előrelépés lenne, ha végre sikerrel pályázhatnának egy falugondnoki gépkocsira. Az a rendezvények szervezésében, lebonyolításában is segítséget jelentene.

- Önerőből ez sem megy, az adóerő képességünk alacsony. Évente 35-40 milliós a költségvetés, az építményadó bevétel öt millió forint körül van, másfél millió az iparűzési adó, egy millió a kommunális, a  súlyadóból pedig 6-700 ezer forint folyik be. Viszont aktívak a vöröskeresztes tagjaink, sok véradónk van és mindenki megmozdul a jótékony célú gyűjtések során. Továbbá jó a közbiztonságunk – dicsérik a képviselők a körzeti rendőr hivatástudatát.  Az idén ettől függetlenül 14-16 kamerás rendszer kiépítését tervezik.

Molnár József és Jánka István képviselők a kápolnánál

Jánka Istvánnal és Molnár Józseffel a hegy felé vesszük az irányt. Mutatják, hogy a kultúrház mögé felnőtt kondi parkot terveznek, valamint parkolót alakítanának ki. A faluban egyébként jók az utak, viszont a hegyoldalban már más a helyzet. Az összességében harminc kilométernyi hosszot is kitevő hegyi utakra ráférne a kátyúzás, aszfaltozás, javítás. Önerőből ez sem megy. A Szent György-hegy fele a faluhoz tartozik, túl nagy falat. Jó lenne, ha a települést Hegymagassal összekötő pár kilométernyi, forgalmas szakasz is elkészülne végre. A tavalyi hatalmas égszakadások nyomán járhatatlanná vált utakat a 14 milliós vis maior támogatásból állíthatták helyre, de csak az utak eredeti formájában és elsősorban ott, ahol állandó lakosok élnek.

- De hogy valami szépet lássunk, nem mehetünk el szó nélkül az Árpád korban épült Szent Kereszt Kápolna mellett. Talán a legrégebbi kápolna a hegyen, sőt, a tágabb környéken nem különben – mondják kísérőim, miközben a szépen rendben tartott kápolna felé tartunk. A műemléknek a győri bencések a fenntartói, évente egyszer misézik itt Cséry Gergő atya, valamint a hagyományos Szent György-hegyi napokon szintén látogatható a kis kápolna. Ahogy feljebb kapaszkodunk a hegyen, nem árt a lábunk elé nézni. A nemzeti park tulajdona a turistaút, ráférne a javítás.

A turistaház felújításához pályázati támogatást remélnek

- A falu lakóival évente egyszer társadalmi munkában rendbe tesszük, ahogy a turistaház környékét is. A már hagyományos májusfa állítás szintén összehozza a kisapátiakat és a fiatalok kötődését szintén erősíti talán – mondja Jánka István. Közben a Bogdán kúthoz érünk, nagy esők után még van benne víz. Valamikor ellátta a turistaházat és a hegyen élő gazdákat. A nyolcvanas években még sokan éltek itt. Pár lépcső és felérünk a Kaán Károly turistaházhoz. Előtte a padok, asztalok tavaly készültek felajánlásokból, a tüzelő tárolót szintén felújították mostanra. Életveszélyes volt. Innen északi irányban van a legendás jégbarlang bejárata. Nem is olyan rég még egy morc kutya vigyázta ott a hűtött italokat, a turistaházban akkoriban büfét működtetett a helyben lakó gondnok. Valami hasonló megoldás sokat segíthetne most is, hogy a kulcsos házat rendben hagyják maguk után a vendégek. Már pedig látogatók vannak bőven, még télen is felautóznak ide az évet búcsúztatni.

- Már 1995-ben kapta vissza a falu az épületet, amit akkor a környezetével együtt rendbe tettek. Minden évben javítgatjuk, gondozzuk, mostanra elkészült az állagmegóvás, a villámvédelem. Nem ázik be, megigazítottuk az ajtókat, kijavítottuk a támfalakat, webkamerát állítottunk fel. Nagyon sok a turista itt, egy tavaszi hétvégén akár kétszázan feljönnek a hegyre. Annál is inkább, hiszen a kéktúra útvonalán fekszik, a bazaltorgonák lábánál. A falu kitörési pontja lehetne a ház, ha a komfortfokozatán javíthatnánk. Harminc főnek ad helyet. A legfőbb gond, hogy nincs víz. Innen úgy ötszáz méterre van a vezeték, nem lehetetlen ide hozni a köves talaj ellenére sem. A cél érdekében pályáztunk, reméljük, megkapjuk a 15 milliós támogatást a felújításhoz – mondja Molnár József, miközben kinyitja a ház ajtaját.

A bazaltorgonák és a panoráma egyaránt vonzzák a turistákat

A tágas közösségi helyiségből négy szoba nyílik, mindegyikben emeletes ágyak, kályhák szolgálják a turistaházaktól megszokott egyszerű kényelmet. A földszinten újabb szoba és jól felszerelt konyha van, itt lakott a gondnok. A kamrában békebeli, gyönyörű faragott fából készült, vastag falú hűtőszekrény vár felújításra. A háztól csak pár lépésnyire magasodnak fejünk fölé a hatalmas bazaltorgonák. Némelyik átmérője egy-két méternyi, páratlan látványt nyújtanak, ahogy egymás mellett szorosan állnak, mint óriás rakott palacsinták. Nem hiába vonzza a hely a kirándulókat. Az orgonák mellett visz fel a turistaút a hegyre. Kaptatós, de nagyobb gond, hogy igencsak elhanyagolt. Ez itt már szintén a nemzeti park sara, szó szerint. A lépcsők csúsznak, takarításra, felújításra várnak évek óta. A panoráma gyönyörű a hegyről, az orgonák tetejével egy magasságban vagyunk. Úgy egy órás sétával körbe érünk a hegyen, ahol számtalan kilátó pont készteti megállásra a sétálókat. Lefelé a hegyen elhanyagolt szőlők mellett haladunk el.

- Egyre kevesebben művelnek már, a kis parcelláknak leáldozott. A gazdák elöregedtek, a fiatalok üdülni akarnak csak. Márpedig itt présházak vannak és gazdasági épületek – mondják kísérőim. Tudják, hogy sok mindenen a legjobb szándékuk ellenére sem tudnak változtatni, de amit csak lehet, megtesznek a képviselő-testület összes tagjával együtt ezért a népszerű kis faluért, annak páratlan kincseiért.