2017.04.02. 07:48
Egy új kártevő a szőlőben
Badacsony – Szakmai napot tartottak a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében. Több szakmai bemutató mellett egy lehetséges új szőlőkártevőről a foltosszárnyú muslicáról is elhangzott egy előadás.
Magyarországon 2012-ben Táskán regisztrálták először a fajt, mely a szőlőszembe petézik, így annak kukacosodását idézi elő. 2014-ben a fajról megjelenő írások hatalmas kártételt vizionáltak, ezzel kisebb pánikot idéztek elő a szőlész- borász társadalomban. Varga Máté növényorvos előadásában Dr. Vétek Gábor és Arnold Gergely kutatási eredményeit ismertette.
Varga Máté
A Drosophila suzukii a foltosszárnyú muslica nősténye fűrészes tojócsővel rendelkezik, ezért képes az ép gyümölcsökbe is petézni. Lárvái a gyümölcsöt károsítják, és utat nyithatnak más kórokozó megtelepedése előtt is. A foltosszárnyú muslica első pillantásra nagyon hasonlít gyakori rokonához az ecetmuslicához, de hímjei szárnya végén fekete folt van. Viszonylag szapora faj, de relatív szűk tűrésű, a nőstény 10 fok alatt nem rak tojást, a hím pedig 30 fok felett inaktívvá válik. Először 1911-ben írták le a fajt Kelet Ázsiában, Európában elsőként 2008-ban, Spanyolországból került elő, ahová Amerikából érkezett. Hazánkban először egy somogyi autópálya pihenő szemetesében találták meg, itt már szándékosan csapdázták a fajt. 2014-ben pedig az országban véletlenszerűen felállított csapdák mindegyikéből előkerült.
Ennek ellenére a kutatások alapján úgy tűnik, hogy mégsem kell annyira megijedni tőle. Megállapították, hogy minél nagyobb a bogyók cukortartalma, minél kisebb a savtartalma és minél vékonyabb a héja, annál nagyobb a foltosszárnyú muslica megjelenésének valószínűsége. A bogyók sérülése a fertőzés kockázatát növeli. A hazai vizsgálatokban az ép szőlőszemek nem fertőződtek, a sérült bogyók esetében pedig több mint 90 százalékban az ecetmuslica jelent meg. Az ép áfonyát előbb választotta ki gazdanövényként, mint a sérült szőlőt. A bodza mellől gyűjtött szőlőből nem sikerült kinevelni, a bodzában viszont megjelent. A védekezés elsősorban a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartásával lehetséges, de ha muszáj engedélyezett piretroidok is rendelkezésre állnak. A hazai vizsgálatok alapján jelenleg azonban nagyobb kártételével a szőlőben nem kell számolni.
