Mit is ünneplünk vízkeresztkor?

A nyugati kereszténységben január 6. a vízkereszt, más néven epifánia vagy háromkirályok, a katolikus egyház egyik legfontosabb, legősibb ünnepe. A vízkereszt a napkeleti bölcsek látogatására emlékeztet bennünket, amiről Máté evangéliumában olvashatunk – tudtuk meg Salgó Ferenc kanonok-plébánostól, akivel a keresztény ünnep kapcsán beszélgettünk.

- A bölcsek útja azt mutatja, hogy milyen fáradságot, mennyi kockázatot vállaltak a Jézussal való találkozásért, sokkal nagyobb utat kellett megtenniük, mint a pásztoroknak. Ennek az az üzenete, hogy a zsidók mellett a pogány népek is felismerték a betlehemi gyermekben az Istentől küldött megváltót. Ma is nagy szükség van arra, hogy akik már találkoztak Jézussal, akik ismerik, vele járnak, nagyon nyitottak, segítőkészek legyenek arra, hogy akik még keresik, még úton vannak, megkapják azt az iránymutatást, hogy hogyan találhatnak Rá, és juthatnak el a Vele való mély kapcsolatra. A belső vágy és a külső segítségnyújtás gyümölcsöt hozhat, mint a napkeleti bölcseknél, hogy célba értek – mutatott rá a vízkereszt üzenetére a Szent Anna-plébánia plébánosa.

Salgó Ferenc kanonok-plébános a Szent Anna-plébánián
Fotó: Laskovics Márió

- Pontosan nem tudjuk, hogy hányan voltak a bölcsek, maga a Szentírás nem ír erről. Az ajándékok számából következtet a hagyomány, ami a bölcsek neveit – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – is megörökítette. Az ajándékok jelképesek: az arany a Messiás-királynak adható értéket, a tömjén az Istent megillető imádást, a mirha pedig a szenvedő Megváltó fájdalmának enyhítését jelenti – tette hozzá Salgó Ferenc.

A korábbi liturgia gazdagabb volt, hiszen vízkeresztkor a napkeleti bölcsek látogatása mellett az Úr Jézus megkeresztelkedését, illetve a Kánai menyegzőn történt első csodatételét is ünnepeltük. A római katolicizmusban az utóbbi kettőt azonban az 1960-as években, a második vatikáni zsinaton más napokra helyezték át.

- Jézus mintegy harminc éves volt, amikor a bűnbánatot hirdető Keresztelő Szent János őt is megmerítette a Jordán vizében. Noha ő nem volt bűnös, de személyes jó példájával igazolta a megtisztulni, az életüket megújítani készülők magatartását. Ekkor a Mennyei Atya szózata hallatszott, és a Szentlélek galamb képében alászállt Jézusra. A Kánai menyegzőn Jézus a vizet borrá változtatta, megmutatva isteni hatalmát – mesélt az Úr Jézus kinyilatkozásának első eseményeiről Ferenc atya.

Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

- A katolikus templomokban a bejárat közelében található szenteltvíztartónál érkezéskor és távozáskor is keresztet vetünk, ami Isten családjához való tartozásunkról tanúskodik. Korábban a szentmise azzal kezdődött, hogy a miséző pap végigment a padok között, és szenteltvízzel meghintette az embereket. Akár otthonainkba is vihetünk a vízkereszti szentmise keretében megáldott vízből, amelynek a népszokás szerint gyógyító hatást tulajdonítanak. A görögkatolikusok nemcsak a templomba hozott vizet, hanem a folyókat is megáldják – fogalmazott az atya, s hozzáfűzte, a papok bármikor, nemcsak vízkeresztkor szentelhetnek vizet.

Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódik még a házak megáldása, a lakásszentelés. Ekkor a papok Isten áldását kérve szenteltvízzel hintik meg a lakást, hogy az év minden napján Istennek tetszően tudjunk élni. Továbbá az ajtófélfára szokták írni az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének kezdőbetűit. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat). Ez alapján 2017-ben a formula így néz ki: 20†C†M†B†17.

- A Szent Anna Katolikus Óvodát mindig megáldjuk, de néhányan szoktak házszentelést is kérni. Ez egyben családi látogatás is, közös imával – árulta el a kanonok-plébános, hozzátéve, a hívek nyugodtan fordulhatnak ilyen kéréssel hozzá az ünnepet követő időszakban, vagy akár új lakás vásárlásakor is.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána kezdődik a farsangi időszak. A január 6-hoz kötődő népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Mára jobbára csak annyi maradt meg vízkereszti népszokásokból, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Salgó Ferenc elárulta, hogy a Szent Anna-plébánia templomaiban Gyertyaszentelő Boldogasszonyig, azaz február 2-ig, az úgynevezett kiskarácsonyig megtartják a fákat, a karácsony üzenetének meghosszabbításaként.